2018. december 18., kedd

Hó-jég-és síkosságmentesítés Környezettudatosan

Vigyázat!
Só sót követ majd :)


Idén télen is megjött a várva várt havazás, az utak járdák csúszósak lettek, lefagytak, ami természetesen nem csak szép, de balesetveszélyes is.


A jégmentesítésre tehát meg van az igény országszerte, és erre nagyon sokáig (még sok helyen ma is) a sót használták.

A só azonban erősen káros a környezetünkre (főleg, ha a sós havat, latyakot a járda szélére toljuk, egyenesen a fák tövébe, vagy a füves sávra).
A só kloridionokat tartalmaz, és a környezetre nézve ezek jelentik a legnagyobb veszélyt. Mégpedig azért, mert elvonják a vizet a növényektől, elpusztítják a kisebb vízi organizmusokat és redukálják a víz körforgását a tavakban. Ha út mentén tavasszal megsárgult levelű fákat, növényzetet látunk, az bizony a téli útsózás következménye.


A sózás ártalmas hatásai:

  • az út menti fák a sózás miatt nem képesek elegendő vizet felszívni, ezért kiszáradhatnak;
  • a só a talajban számos fontos tápanyagot kiszorít;
  • az alacsonyabb rendű állatok számára különösen káros (ízeltlábúak, talajlakó élőlények);
  • a sózott járdafelület kellemetlen a sétáltatott házi kedvencek számára is (kutyák, macskák);
  • nem pontszerű szennyezés, a lefolyó víz magával szállítja a sós lét a felszíni vizekbe (halpusztulás);
  • reakcióképes légszennyező anyagokkal;
  • a só kimarja a cipőnket, tönkreteszi a nadrágszárunkat,
  • pusztítja az autó-és kerékpárgumikat, az autók alvázát, s idővel "megeszi" az aszfaltot és a betont is, ugyanis a sózás következtében az olvadék a repedésekbe szivárog, ahol a következő fagyáskor szétrepeszti azokat,
  • valamint a közművek csöveinek sem tesz jót a sós hólé.

2009. január 1-én hatályba lépett az a kormányrendelet, amely a fás szárú növényeket hivatott védeni: 346/2008. (XII. 30.) számú, „Rendelet a fás szárú növények védelméről”. Ennek értelmében tilos a só használata: "belterületi közterületen – a közúti forgalom számára igénybe vett terület (úttest) kivételével – a síkosság-mentesítésre olyan anyag használható, amely a közterületen vagy annak közvetlen környezetében lévő fás szárú növény egészségét nem veszélyezteti".

És egy érdekes, egyben aggasztó kutatás:

Sóból az Egyesült Államokban évi 19-22 millió tonnát, idehaza pedig 2015-ben 90 ezer tonnát szórtak le az utakra.
Az élővizekbe szivárgó nátrium-klorid hatására megváltozik a helyi békaállományok ivararánya. Gyakorlatilag olyan állapotok alakulnak ki, melynek során 10%-kal kevesebb nőstény egyed születik meg.
Vagyis a békapopuláció szépen lassan a sós környezetben elférfiasodik. Korábban nem mutattak soha ki ilyen mértékű, ennyire nagy veszélyre utaló összefüggéseket.
Az Amerikában végzett kutatás még arra is rámutatott, hogy egy Észak-Amerikában honos fa levele is káros hatással van a békákra, a túlnyomó káros hatás azonban a só használatából ered.
Amikor a sós latyakos közegbe a falevelek lehullnak, bomlásuk során olyan oldat képződik, amely miatt a következő szezonban a nőstény békáknak nemcsak a számuk, hanem a méretük is kisebb lett.
A kutatás azért ennyire jelentős, mert kimutatta, hogy pusztán a sózás képes egész élőlény-állományokat felborítani egyes vidékeken, ezek pedig olyan következményekkel járhatnak, ami Amerika, vagy más kontinens teljes élővilágára is hatással lehetnek, vagy veszélyeztethetik azt.

(Forrás: https://avilagtitkai.com/articles/view/bizarr-hatasokkal-jar-az-utszoro-so-a-bekakra)

Fotó: Patkó László
Szerencsére a síkosság-mentesítés ma már környezetbarát módon is megoldható.
Lássuk akkor, hogy mik az alternatívák, mert ezekből van bőven.

Először is mozogjunk kicsit a szabad levegőn, és ragadjuk meg a hólapátot!

Aztán jöhetnek az érdesítő anyagok, jégmentesítők:


Érdekes kiváltó anyag a vinasz, mely egy, a cukorgyártás során keletkező melléktermék. Hátránya, hogy roppant kellemetlen szagú, ezért csak külterületi, nem lakott övezetekben szokták alkalmazni, azonban a javára írható, hogy olvadáskor a földbe szivárogva trágyaként működik, tehát a növényvilágnak kifejezetten hasznos. Vigyázat! a világos cipőt megfogja barnás színe miatt.

Életképesebb módszer a faforgács kihelyezése, melynek semmilyen mellékhatása nincsen, viszont drága. Hasonlóan jól működik a homok kiszórása. A jég elolvadása után, miután megszáradt, könnyen le lehet söpörni a járdáról, ám hatásfoka nem éri el a sóét.

Zeolitot is lehet használni, ez egy zúzott vulkanikus kőzet, nem kártékony, és nem is kifejezetten drága, beszerzése azonban kevés utánajárást igényel.

Sikeresnek mondható az útkáli is, ez egy keverék, mely tartalmaz kloridokat, ásványi zúzalékot és sót (egyfajta környezetbarát műtrágya kálium-klorid, kalcium-klorid, magnézium-klorid és csekély nátrium-klorid tartalommal. Zeolittal keverve is kapható, így csúszásgátló is, ráadásul magyar fejlesztésű. Hatásfoka jó, a benne lévő (az önmagában alkalmazott sóhoz képest kevesebb) káros anyag pedig lassan, fokozatosan oldódik ki, így a sónál mindenképp jobb választás.

Ahol fatüzelésű kályha, kandalló van a háznál, ott ennek hamuját is bátran lehet szórni a járdára, aminek ráadásul nagyon magas a kálium tartalma, úgyhogy egyben tápláljuk is a talajt.

Nem ritka, hogy fagymentesítésre műtrágyát vagy pétisót használnak, főleg, ha nagyobb, vagy értékes zöldfelületről van szó. Nagy előnye hogy, nem káros a növényzetre kis mennyiségben, de nem odafigyelve nagyon gyorsan ki lehet vele égetni mindent, persze ezt már csak utólag veszi észre az ember, mikor tavasszal nem zöldül a fű. Inkább ne a műtrágyákat válasszuk!

Megemlítendő még a magyar fejlesztésű Transheat szóróanyag, mely mentes a só kellemetlen hatásaitól, és azzal szemben egészen -28 Celsiusig hatékony. Ára magasabb, mint a sóé vagy a többi szóróanyagé, azonban adott területre a sónál jóval kisebb mennyiség is elegendő belőle.

Érdekesség, hogy több amerikai városban frappáns módszerrel előzik meg az utak fagyását: közeli termálvizes források vizével melegítik a járdákat, autóutakat. Budapesten hőforrás ugyan lenne a módszerhez, ám a fejlesztés horribilis ára sajnos (egyelőre) kizárja, hogy ilyen módszerrel találkozzunk itthon.

Egy só mint száz, figyeljünk oda környezetünkre, és az meghálálja majd a törődést!

Forrás:
http://ecolounge.hu/nagyvilag/sozas-helyett-kornyezetbarat-alternativak
https://humusz.hu/

Fotó: Patkó László

2018. december 10., hétfő

Madárritkaságok nyomában

Az elmúlt hetekben különösen érdekes madárfajok látogattak el hozzánk (a madarászok nagy örömére).
Mi is felkerekedtünk, hogy utánajárjunk egy-két ritkaságnak.
Ilyenkor kis hazánkban 200 fanatikus ember teljesen megvadul, és csapot-papot otthagyva nekiindul megfigyelni ezeket a madarakat.

A legizgalmasabb talán a lazúrcinege (Cyanistes cyanus), vele Magyarországon senki sem találkozott…
…egészen eddig. 

Fotó: Barkóczi Csaba
2018. november 18.-án vasárnap reggel, Sándorfalva térségében, a szegedi Fehér-tó nádasában három madarász: Barkóczi Csaba, Domján András és Gyarmati Gábor egy lazúrcinkét látott. Ezzel 418-ra emelkedett Magyarország madárfajainak száma, ami az Európában eddig előfordult 780 körüli madárfajszámot, hazánk földrajzi elhelyezkedését és méretét figyelembe véve, igen jónak számít.

A kihipózott kékcinegének tűnő madár nagyon jól érzi magát azon a 300 méteres szakaszon, ahol már lassan egy hónapja tölti napjait. A látszólag üres, sűrű nádasban az üreges nádszálakban rejtőző hernyókat, petéket, bábokat bontja ki, ráadásul egy puha függőcinege fészket is talált, ami az elképzelhető legmelegebb éjszakázóhely egy ilyen kicsi madárnak.

Fotó: Bajor Zoltán

A lazúrcinege alapvetően ázsiai elterjedésű faj, Magyarországhoz legközelebb Belarus
(Fehéroroszország) és Ukrajna határvidékén fészkel egy jelentős kiterjedésű,
szigetszerű állománya (forrás: datazone.birdlife.org)

A lazúrcinegétől nem messze (mintegy 200 méterre) egy fiatal rózsás flamingó (Phoenicopterus roseus) sétálgatott a tómederben a sirályok, gémek, és kócsagok közt. A rózsás flamingó rendkívül ritka őszi-téli vendég Magyarországon, a szegedi Fehér-tóról ez az első adata. 
Legutóbb két példányt láttak a Kiskunsági Nemzeti Park területéhez tartozó tömörkényi Csaj-tavon még 2017 decemberében.

Fiatal, még nem rózsaszínű rózsás flamingó. Fotó: Lendvai Csaba

Bár a rózsás flamingó hazánkhoz legközelebb az Adriai-tenger déli partvidékén fordul elő, az sem kizárt, hogy a Kárpát-medencébe eljutó kóborlók jóval messzebbről, az ázsiai költőterületekről érkeznek hozzánk a vonuló libacsapatokhoz szegődve.

Nem sokkal később, 2018.11.30-án Dr. Pigniczki Csaba Szabadszállásról (Bács-Kiskun megye) egy apró ragadozómadár, a kuhi (Elanus caeruleus) megfigyeléséről számolt be. 

Tollászkodó kuhi. Fotó: Kurfis Ilona

A faj első magyarországi megfigyelése 2012.08.24-én történt Csákváron, Fejér-megyében, Szalai Gábor jóvoltából. Azt az öreg, ivarérett madarat akkor négy napon keresztül figyelhették meg a madarászok. 
A most megfigyelt öreg madár így a második hivatalos kuhi hazánkban. Ez elég nagy szám, mivel a szakirodalom szerint a Szaharától délre Afrikában él, de Indiában, az Indonéz szigetvilágban, és 1975-76 óta Spanyolországban, és Portugáliában is költ.
Hiába melegebb vidékekről érkezett hozzánk, szemmel láthatólag jól érzi magát: csak úgy falja a pockokat! Vadászata lehet vártavadászat, amikor valamilyen kiemelkedő pontról (villanyvezetékről vagy fa tetejéről) lesi zsákmányát, de a föld felett vércsemódra szitálva is keresi áldozatát.

Lakmározó kuhi. Fotó: Árvay Márton
Mindeközben 8(!) füstös réce (Melanitta fusca) jelent meg Budapesten az Óbudai-sziget csúcsánál. Ezeknek a tengeri récéknek fő táplálékuk a vándorkagyló. Nyugaton Skandináviáig és Észtország keleti-tengeri partjáig, keleten az ObJenyiszej vízválasztójáig fészkel. Hazánkban szórványos megjelenésű faj. Leggyakrabban a Dunán találkozhatunk vele.

Füstös récék. Fotó: Árvay Márton


Források:
http://www.mme.hu
https://sokszinuvidek.24.hu/viragzo-videkunk/2018/11/21/rozsas-flamingo-szeged-feher-to/

2018. november 21., szerda

Európai Hulladékcsökkentési Hét




Az Európai Hulladékcsökkentési Hét alkalmából gondoljuk csak át, mi mit tehetünk, hogy kevesebb szemetet termeljünk!

Nem található automatikus leírás.
Kép készítője: Kirk Anderson, hulladekmentes.hu

Érzed-látod a fricskát, az óriási különbséget?
Érthető, hogy miért nem a fogyasztás átcsoportosítása a megoldás?
Hogy miért nem elég, ha egy adott termék valamilyen szempontból környezetbarátabb, mint a "sima" változata?
Mindig ez a legfontosabb: SZÜKSÉGEM VAN RÁ?
És ha a válasz igen, akkor jöhet az, hogy oké, akkor nézzük, milyen lehetőségek vannak arra, hogy a környezettudatosabb megoldást válasszam.
Enélkül nincs tudatos fogyasztás, fenntarthatóság, valódi környezettudatosság.
Kezdjünk tudatosan vásárolni!

Biztassatok másokat is, és első lépésként juttassátok el minél több emberhez az alábbi rövidke 2 oldalas A5-ös szórólapot néhány gyakorlati tippel, hogyan is mérsékeljük hulladéktermelésünket.

Ha nyomtatjátok, újrahasznosított papírra tegyétek! 🌏

A képen a következők lehetnek: szöveg

Ha csökkentjük hulladéktermelésünket, az jó a környezetünknek, jó a Földnek, a pénztárcánknak, és unokáinknak is!


2018. október 29., hétfő

Ne gyújts, gyűjts!


Égetés helyett komposztáljunk!

Itt az ősz, hullanak a falevelek, és…
... füstköd borít el sok vidéki települést.



Hazánkban széles körben elterjedt „népbetegség ” a kerti hulladékok és az avar égetése. Kevesen tudják, hogy ez a tevékenység mennyire káros a környezetre és az emberi egészségre.
Éppen ezért aki normális, az nem éget avart, a többinek meg tilos lenne! 

Az értékes szervesanyagból az égetés során hamu keletkezik, mely csak korlátozottan alkalmas talajerő-utánpótlásra, nagyobb mennyiségben egyenesen rombolja a talaj humuszkészletét. Ezzel szemben komposztáláskor maradéktalanul elbomlanak a növényi részek és hasznos humusz keletkezik – ez a legegyszerűbb újrahasznosítás!


Erre már elég régen rájöttünk, ugyanis a sűrűn lakott Hollandiában már az 1500-as években élénk trágyakereskedelem (Dreakhandel) folyt. A gazdák az árnyékszékek tartalmára árverésen pályáztak. Többet fizettek a gazdag papi rendházak trágyájáért, mint a kaszárnyák vagy fegyházak fekáliáért. Felismerték tehát azt az összefüggést, hogy a trágya minősége a táplálkozástól függ.

No de vissza az avarégetéshez! Egy átlagos kerti tűz, melyben vegyesen égetünk avart, fűnyesedéket és gallyakat, légszennyezést okoz. A nagy szennyezést elsősorban az váltja ki, hogy alacsony a tűz hőmérséklete, így aminek égni kellene, nem ég el, vagy csak félig. Például a növényi részekben lévő szén ugyan oxidálódik, de csak részben, és szén-dioxid helyett mérgező szén-monoxid keletkezik. Kicsit részletesebben egy átlagos kupac (100 kg) elégetése során milyen anyagok keletkeznek és azok milyen hatással vannak a szervezetünkre:

Szén-monoxid: 5-7 kg (= 5-7 milliárd mikrogramm – μg)
Azonnali hatása: fejfájás, szédülés, émelygés, a látás- és hallásképesség csökkenése.
Tartós hatása: a szívizmot ellátó koszorúerek keringését csökkenti, elősegíti a koszorúér-elmeszesedést, szűkíti a koszorúereket, növeli a szívinfarktus kockázatát. Akadályozza a vér oxigénszállító képességét.
Egészségügyi határértéke 10000 μg/m3.

PM10 (10 mikrométernél kisebb levegőben lebegő részecskék): 1,7-4,9 kg (= 1,7-4,9 milliárd μg)
Azonnali hatás: asztmás roham, légúti irritáció, szív és érrendszeri zavarok.
Tartós hatás: rákkeltő, immunrendszer károsító, szívinfarktus, agyérgörcs, tüdőgyulladás.
Egészségügyi határértéke 50 μg/m3.

Szénhidrogének: 1,5-2 kg
Rákkeltők, mutagének, károsítják az immunrendszert. Ha a születés körüli időszakban jutnak be a szervezetbe, életre szólóan megváltoztathatják a hormonok termelését.

Nitrogén-oxidok: 20 g (= 20 millió μ g)
Izgatja a szemet és a légzőszervet. Belégzése tüdővizenyőt okozhat, hatással lehet a vérre, okozhat methahemoglobin képződést.
Egészségügyi határértéke 200 μg/m3.

Metil-etil-keton: 3,6 g
Irritálja/izgatja a szemet és a légzőrendszert, hatása lehet a központi idegrendszerre, toxikus hatása lehet az emberi reprodukcióra.

Etil-benzol: 3,3 g
Irritálja/izgatja a szemet és a légzőrendszert, hatása lehet a központi idegrendszerre, hatással lehet a májra és vesére, rákkeltő, hatása lehet az emberi reprodukcióra.

Sztirén: 6,8 g
Irritálja/izgatja a szemet és a légzőrendszert, belégzése tüdővizenyőt okozhat, hatása lehet a központi idegrendszerre, lehetséges emberi rákkeltő, halláskárosodást okozhat, hatása lehet az emberi reprodukcióra.

Fenol: 3,3 g
Az anyagnak hatása lehet a központi idegrendszerre, szívre, a vesére, okozhat görcsöket, kómát, szívműködési zavarokat, légzési elégtelenséget, ájulást.

Dibenzo-furán: 0, 45 g
A Seveso-i katasztrófát a nagyon hasonló vegyi felépítésű dibenzo-dioxin okozta. Rákkeltő anyag, károsíthatja a hormonrendszert. Születési és fejlődési rendellenességeket okozhat, immunrendszert károsíthatja, a szervezetben felhalmozódik, nem bomlik le.

Benz-a-pirén : 0,06 g (=60 millió nanogramm)
Az egyik legveszélyesebb vegyület, a WHO szerint az I. veszélyességi kategóriába tartozik, egészségügyi határértéke 1 nanogramm/m3. Az anyag emberi rákkeltő. Öröklődő genetikus károsodást okozhat az emberi csírasejtekben. Állatkísérletek arra utalnak, hogy ennek az anyagnak toxikus hatása lehet az emberi reprodukcióra.

A fenti példában szereplő kupac avar elégetésével annyi PM10 részecske jut a levegőbe, mely kb. 90 millió köbméter levegőt szennyez el egészségügyi határérték felett. Ez ma egy közepes település teljes légköre egy őszi estén.


Mit okoz a részecskeszennyezés (PM10, PM2,5)?

Az ultrafinom részecskék (PM2,5) hazánkban évente mintegy 11 970 ember idő előtti elhalálozását okozzák az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2017. évi jelentése szerint. Ez 129 400 életév elvesztését jelenti évente, tehát aki emiatt a szennyező miatt halálozik el idő előtt, átlagosan 11 évet veszít életéből az Európai Bizottság által készíttetett tanulmány szerint. A szennyezés okozta kár hazánkban évente eléri a nemzeti összjövedelem (GDP) 19%-át Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint. A legveszélyesebbek az un. ultra-finom részecskék, melyek a tüdőből 20 perc alatt közvetlen a véráramba jutnak, és okoznak súlyos elváltozásokat, érrögképződéshez járulnak hozzá. A Levegő Munkacsoport éppen ezért végez ilyen méréseket, hiszen a legveszélyesebb szennyezőre érdemes odafigyelni.


És a rossz hírek után jöjjön a jó hír!

A megoldás: komposztálás

Valamennyi kerti hulladék és avar komposztálható. A folyamat során az elhalt növényi részeket mikroorganizmusok bontják le és alakítják át a szárazföldi élet nélkülözhetetlen anyagává, humusszá. A humusz hosszú távon tárolja és a növények számára könnyen felvehető formában adagolja azokat az ásványi anyagokat, melyek a növekedéshez szükségesek. De talán ennél is fontosabb, hogy a tömegének sokszorosát kitevő víz megkötésére, tárolására képes. A komposztálás során elkerüljük a hatalmas légszennyezést, értékes humuszhoz, növényi trágyához jutunk.



Komposztálni mindenki tud

Mindössze néhány négyzetméter árnyékos helyre és egy kis időre van szükségünk a kertben. A komposztálás alapvető szabálya a komposztálandó anyag megfelelő aprítása, a komposzt rendszeres keverése, nedvesen tartása és a tűző nap elleni védelme. Fontos, hogy a komposzt közvetlen kapcsolatban legyen a talajjal, hiszen a lebontó mikroorganizmusok onnan „költöznek” bele. Széles körben elterjedt téveszme, hogy a dió, tölgy levele nem komposztálható. Való igaz, hogy ezek olyan vegyületeket tartalmaznak, melyek gátolják más növények növekedését, azonban ezek is hamar lebomlanak maradéktalanul.

És a kártevők?

Valóban, sokan félnek, hogy a növényi kártevők nem pusztulnak el a komposztálás során. A helyzet azonban sokkal jobb, mint hinnénk. A lebontó, kórokozó szervezetek ugyanis általában a növény egy adott életciklusában fertőzőképesek, sőt kimondottan ellenségei egymásnak. Tehát egész más szervezetek károsítanak egy élő növényt, mint amelyek a lebontást végzik a komposztban. A jó komposzt, ha kellő mennyiségben (néhány köbméter) áll rendelkezésre, komoly hőtermelésre képes, mely a legmakacsabb kártevőket is elpusztítja.

És még egy gondolat: egy avarkupac növeli a biodiverzitást, új élőhelyet teremthetünk vele.
Érdemes itt-ott meghagyni kisebb gally-, vagy avarkupacokat, ugyanis az egymásra halmozott levelek, és gallyak („habitat pile”) fontos telelőhelyet jelentenek a kertben élő sünök (Erinaceus roumanicus) számára. A gallyakra rakodó hó jó hőszigetelő, így a különféle békafajok, vagy hüllők számára is alkalmasak a hideg évszak átvészelésére. Ők pedig mind-mind rovarevők, kiskertünk növényeinek védelmezői. A legjobb megoldás az, hogy ha a nyílt gyepen össze is gereblyézzük a hullott faleveleket, a bokrok között és alatt, ahol amúgy sincs gyep, meghagyjuk vagy akár a gereblyézett levelekből vastagítjuk is ezt a szőnyeget.

Kapcsolódó kép

Egy szó, mint száz, ne gyújts, hanem gyűjts!

Számos településen tilos az égetés, van, ahol csak bizonyos napokon engedélyezett, de arra is akad példa, hogy a helyi önkormányzat még komposztkeretet/ládát is ad ingyen, ha nem égetünk.

Bombay Bálint
Forrás: http://www.eumet.hu/erdekessegek/avaregetes/

2018. október 24., szerda

A Kenyér Világnapja

A Pékek Világszövetsége 2001-es kongresszusán döntött úgy, hogy október 16. legyen a KENYÉR VILÁGNAPJA.

A világnap célja, hogy bemutassa a világ legfontosabb élelmezési cikkének – az életfontosságú ásványi anyagokat tartalmazó, fontos energiaforrásnak –, a kenyérnek a jelentőségét. A világnapot már közel 30 ország ünnepli elsősorban karitatív jelleggel, mivel ezen a napon a pékek adományaikkal segítik a rászorulókat. Az ünnep alkalmat ad arra is, hogy a pékek áldozatos munkájára és a kenyér jelentőségére a nagyközönség figyelmét is felhívják.



Pénzesgyőrött, az Oktatóközpontunkban mi is lázasan sütjük a finomabbnál finomabb kenyereket, cipókat, langallókat, hogy megízlelhessék a hozzánk látogatók, milyen is az igazi kovászos kenyér.
A gyerekekkel megismerjük a különféle gabonafajtákat, együtt dagasztunk, és kültéri kemencénkben sütjük ropogóssá a kenyereket.



Aki nem hiszi, járjon utána!


Romhányi József: A pék pókja

Az apróka
pók-apóka,
s a porhanyó
potrohú
pókanyó
a pékségben
a szennyezett
mennyezetre
nyálból való
máló
hálót
font, –
pont.
A kópé
póknép
pótlék-
hálókat eresztve
keresztbe
a pókasztal fölött,
hálóból ebédlőt kötött.
Fél a péppel pepecselő pék,
hogy odapök
a pók,
illetve a liszttel
hintett púpos pépre tisztel.
Ezért leseperte az apróka
pókpárt a padlóra.
Csattant a fapapucs –
Fuccs!
Így járt pórul a két pupák
pék
pók.
Pukk.

2018. augusztus 29., szerda

Gálya tábori mese

Egyszer volt, hol nem volt… Volt egyszer, hogy egy pörzsölő nyári reggelen egy lelkes csapat felkerekedett, hogy nekilásson egy hosszú útnak az Óperencián túlra. Úti céljuk egy szőlőhegy volt, méghozzá sárkányölő Szent Györgyről elnevezve. A meredek hegyoldalban felkaptatva látták csak, milyen nehéz a kíváncsi turisták dolga, ha csodájára szeretnének járni a hetedhét országon is híres bazaltorgonáknak. Az ifjú legényekből és menyecskékből álló rendíthetetlen díszes társaság elhatározta, hogy a hegyre vezető girbe-gurba sétautat kipofozza, és kipótolja a végtelenségig-hosszú foghíjas lépcsősort. Jó tett helyébe jót várj, gondolták hőseink… Szerencséjükre volt ám egy jótevőjük, úgy hívták Balaton-felvidéki Nemzeti Park, aki erős pallókat és még erősebb vasakat hozatott a munkálatokhoz. Első este egy bölcs bagoly figyelmeztette őket a rájuk váró próbatételek veszélyeire. A nehéz munka hat nap, hat éjjel tartott, miközben megannyi akadályt kellett leküzdeniük, de a lelkes önkéntesek minduntalan derekasan helyt álltak. A szinte égig érő fejük fölé tornyosuló orgonák csábításának engedve utolsó este már a tetejükről csodálták a naplementét. Büszke volt rájuk a környék apraja-nagyja, és persze volt ám vígadalom a végén.









És ez nem tündérmese!

Írta: Bombay Bálint

2018. augusztus 10., péntek

Dunavirágzás

Forrás: http://www.ng.hu/Termeszet/2018/08/05/Dunaviragok-nasztanca, Bajomi Bálint


Dr. Kriska Györgyöt, az ELTE TTK Biológiai Intézet és az MTA Duna-kutató Intézet munkatársát e-mailben kérdeztem a témáról. 

A tiszavirágról a legtöbb ember hallott már Magyarországon. Sőt, a tiszavirág-életű egy különleges szókapcsolattá vált a magyar nyelvben. A dunavirágról viszont kevesebben hallunk. Miben hasonlít és miben különbözik a két faj? Milyen a dunavirág életmódja? 

Mindkét kérészfaj lárvái a folyók aljzatában élnek, ahol algákkal, más kisebb élőlényekkel és szerves törmelékkel táplálkoznak. Rajzáskor a lárvák felúsznak a vízfelszínre, ahol szárnyas rovarrá vedlenek. A kikelt nőstények rögtön párzóképesek, míg a hímek (szubimágók) egy újabb vedléssel válnak szaporodóképessé. A vízfelszíni párzást követően a nőstények néhány kilométert repülnek folyásiránnyal szemben a folyó fölött, majd lerakják petéiket a vízbe és elpusztulnak. 

Mindkét faj törvényi oltalom alatt áll, egyedeinek természetvédelmi értéke 10 000 Ft. Életmódjukat tekintve több különbség is van közöttük. A tiszavirág lárvája 3 évig, míg a dunavirágé 1 évig fejlődik. A lárvafejlődés befejeztével kezdődik meg a rajzás. Ha egészen pontosak akarunk lenni, akkor meg kell jegyeznünk, hogy a dunavirág fejlődése még rövidebb is, mint egy év, mert a nyáron lerakott petékből csak a következő év tavaszán, áprilisban kelnek ki a lárvák. Belőlük viszont nyár végére már kifejlődnek a szárnyas rovarok. A kifejlett tiszavirág nagyobb méretű és díszes mintázatú, míg a dunavirág kisebb és fehér. 

Kifejlett dunavirág vedlés után. Fotó: Potyó Imre

Mikor pusztult ki a dunavirág a Dunából? Hol élte túl a nehéz éveket? 

Az 1960-as évek végére már eltűntek a tömegrajzásai a Dunán. Azt nem állíthatjuk azonban, hogy ekkor teljesen kipusztult volna a Dunából ez a kérészfaj, de populációinak egyedszáma annyira lecsökkent, hogy nem alakulhattak ki nagyobb rajzásai. A Dunában túlélő kisebb állományok mellett az újratelepülésben kulcsszerepet játszhattak a mellékfolyókban meglévő állományok. A magyarországi szakasz benépesülésében feltehetően fontos szerepe lehetett például a Rába és az Ipoly dunavirág populációinak is. Ezek persze csak feltételezések, a pontos válasz megadásához genetikai vizsgálatok elvégzésére van szükség.

Mi okozhatta akkoriban a megritkulásukat? 

A legelfogadottabb vélemények a vízszennyezésekre vezetik vissza ezt a káros hatást.

Mikor jelentek meg újra a Dunában? Milyen változásoknak köszönhető ez az örvendetes hír? 

Nem meglepő, hogy az újabb magyarországi tömegrajzások a bécsi szennyvíztisztító üzem modernizálása után jelentek meg. A dunavirág tömegrajzásában majd 40 év után 2012-ben gyönyörködhettek újra először a Duna mellett élők. A víz tisztulása lehetőséget adott a dunavirág újbóli elterjedésének, de az évenkénti rajzások mérete egyéb tényezőktől is függhet. 2012 óta évről évre változott a rajzások mértéke, ami kapcsolatban állhat a lárvák számára hozzáférhető táplálék, elsősorban az aljzathoz kötődő algák mennyiségével.

Melyik évszakban és hol tudjuk megfigyelni ezen rovarokat? 

Nyáron, július második felétől egészen augusztus végéig számíthatunk a rajzások megjelenésére mindenhol a Duna mentén. Ha valahol kialakul a rajzás, akkor az általában 10-14 napig minden este megjelenik megfelelő, esőmentes időjárás esetén. Magyarországon más folyókon, például a Rábán, az Ipolyon és a Sajón is látható a rajzás.



A fénykép elkészítése három másodpercig tart, ilyen hosszúságú záridőre állítottam a fényképezőgépet. Ezáltal a lámpafénnyel megvilágított kérészek mozgása rajzolódik ki a képen. A hullámszerű hatást a szárnyak egymás utáni csapásai adják.

Egy komoly veszély fenyegeti őket a hidaknál. Mit tudnak erről a biofizikus kutatók? 

A nőstények több kilométeres folyó feletti repülését a vízfelszín optikai jele irányítja, amely a hidaknál hirtelen megszűnik, ezért a feltorlódó kérésztömeg kivilágított hidak esetében a híd lámpáihoz vagy a vízparti lámpákhoz repül. Ennek következtében a nőstények nem a vízbe rakják a petéiket, hanem a hídra, ahol elpusztulnak. Mindez veszélyezteti a következő kérész generáció kifejlődését.

Több éve végeznek kísérleteket, hogy kifejlesszenek egy megoldást erre a problémára. Kérem, meséljen erről is az olvasóknak! 

Olyan több lámpából álló fénysorompót fejlesztettünk ki, amely képes a hidaknál összegyűlő kérészeket a víz felett tartani, így a nőstények végül le tudják rakni petéiket a vízbe. Ez irányú korábbi kutatásunkat a Dunavirág mentőakció című film mutatja be. 

Jelenleg a különböző hullámhosszú fényt kibocsátó lámpákkal kísérletezünk, annak érdekében, hogy a kérészekre ható, leghatékonyabb fénysorompót tudjuk elkészíteni úgy, hogy az más rovarokra ne legyen káros hatással.

2018. augusztus 7., kedd

Egyre több szakmai program színesíti táborainkat!

A Sündörgő Táborban néhány vendégszakértő is megfordult, hogy még több érdekességet mutassunk meg a gyerekeknek a minket körülvevő természet szépségeiből. A meghívott szakemberek megannyi izgalmas „műhelytitkot” árultak el nekünk a különféle állatokról-növényekről, és nem utolsó sorban munkájukról.

Dr. Tóth Balázs lepkésszel nappal fűhálóztunk, falombokat kopogtattunk, éjjel pedig cukros vörösborba áztatott madzagokkal lepkéket csalogattunk (és itattunk le), egy fénycső, és egy fehér lepedő segítségével pedig fénycsapdáztunk.







Szász Benedekkel, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park munkatársával pedig egy kicsit nagyobbacska állatokat fogtunk, mégpedig madarakat. Mesélt nekünk a madárgyűrűzés múltjáról, és jelenéről, személyes élményeiről, és persze kézbe is foghattunk néhány tollas jószágot.






És most következzen egy szép vers:

A következő lepkefajokat találtuk egy nap alatt:

1 Nemophora fasciella feketesávú tőrösmoly
2 Endotricha flammealis
3 Pyralis farinalis lisztilonca
4 Hypsopygia costalis szénailonca
5 Evergestis limbata közönséges dudvamoly
6 Metasia ophialis kígyósávos tűzmoly
7 Pyrgus malvae kis busalepke
8 Erynnis tages cigánylepke
9 Papilio machaon fecskefarú lepke !
10 Iphiclides podalirius kardoslepke !
11 Leptidea sinapis / juvernica közönséges / szibériai mustárlepke
12 Colias crocea sáfránylepke
13 Gonepteryx rhamni citromlepke !
14 Plebejus argus ezüstös boglárka
15 Polyommatus coridon ezüstkék boglárka
16 Polyommatus dorylas mezei boglárka
17 Polyommatus daphnis csipkés boglárka
18 Polyommatus icarus közönséges boglárka
19 Hamearis lucina kockáslepke
20 Melitaea phoebe nagy tarkalepke
21 Araschnia levana pókhálós lepke
22 Argynnis paphia nagy gyöngyházlepke !
23 Boloria dia kis gyöngyházlepke
24 Lasiommata megera vörös szemeslepke
25 Maniola jurtina nagy ökörszemlepke
26 Aphantopus hyperanthus közönséges ökörszemlepke
27 Hipparchia fagi szürkeöves szemeslepke
28 Minois dryas fekete szemeslepke
29 Melanargia galathea sakktáblalepke
30 Coenonympha glycerion közönséges szénalepke
31 Gastropacha quercifolia tölgylevélpohók
32 Phyllodesma tremulifolia nyárfalevélpohók
33 Antherea yamamai tölgyfa-pávaszem
34 Macroglossum stellatarum kacsafarkú szender
35 Chlorissa cloraria sárgás zöldaraszoló
36 Scopula immorata réti sávosaraszoló
37 Scopula incanata hamvas sávosaraszoló
38 Idaea rusticata tarka apróaraszoló
39 Cyclophora ruficiliaria vörösrojtú pettyesaraszoló
40 Rhodostrophia vibicaria pirosszélű araszoló
41 Catarhoe cuculata csuklyás tarkaaraszoló
42 Camptogramma bilineata kétvonalas sávosaraszoló
43 Minoa murinata kutyatej-araszoló
44 Heliomata glarearia bőrszínű araszoló
45 Plagodis pulveraria szemcsés araszoló
46 Synopsia sociaria ürömaraszoló
47 Hypomecis punctinalis foltos faaraszoló
48 Fagivorina arenaria bükkfaaraszoló
49 Gnophos furvata nagy sziklaaraszoló
50 Drymonia querna tölgyfa-púposszövő
51 Ptilodon cucullina csuklyás púposszövő
52 Meganola strigula szürke pamacsosszövő
53 Paracolax tristalis sárgás karcsúbagoly
54 Polypogon tentacularia sötétaljú karcsúbagoly
55 Herminia tarsicrinalis pelyheslábú karcsúbagoly
56 Lymantria dispar gyapjaslepke
57 Arctornis l-nigrum L-betűs gyapjaslepke
58 Eilema complana lapos zuzmószövő
59 Euplagia quadripunctaria csíkos medvelepke
60 Catocala hymenaea galagonya-övesbagoly
61 Catocala electa fűzfa-övesbagoly
62 Catocala sponsa tölgyfa-övesbagoly
63 Lygephila craccae bükkönybagoly
64 Lygephila procax fekete csüdfűbagoly
65 Laspeyria flexula csipkés zuzmóbagoly
66 Autographa gamma gammabagoly
67 Acronicta rumicis sóska-szigonyosbagoly
68 Craniophora ligustri fagyalbagoly
69 Acontia trabealis zebrabagoly
70 Schinia cardui keserűgyökér-nappalibagoly !
71 Cryphia algae sárgászöld zuzmóbagoly
72 Amphipyra berbera / pyramidea rezesszárnyú / fahéjszínű zsírosbagoly
73 Hoplodrina blanda sötétbarna selymesbagoly
74 Trachea atriplicis nyári zöldbagoly
75 Cosmia trapezina trapéz-lombbagoly
76 Lacanobia suasa tarka veteménybagoly
77 Hadula trifolii lóherebagoly
78 Mythimna ferrago rozsdás rétibagoly
79 Agrotis exclamationis felkiáltójeles földibagoly

Na, rímelt ;)?

2018. június 26., kedd

Vadonleltár a betondzsungel közepén? - Lezárult a második gödöllői BioBlitz


A Pangea Egyesület a Gyöngybagolyvédelmi Alapítvánnyal tavaly közösen megszervezte az ország első klasszikus városi BioBlitz rendezvényét, amely nagy sikert aratott a Nemzetközi Természetfilm Fesztivál keretein belül. Idén pedig folytattuk ezt a szép hagyományt!



A BioBlitz egy külföldön már nagy népszerűségnek örvendő eseménysorozat, melynek elsődleges célja a természetvédelmi szemléletformálás interaktív és szórakoztató módon. Ez egy 24 órás fajleltár laikusokkal és szakemberekkel közösen végezve, amelynek pozitív természetvédelmi üzenete van. Arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a városi területek is komoly természetvédelmi értékekkel rendelkezhetnek, így megőrzésük kiemelt fontosságú. Az üzenet itt nem az, hogy a város és az emberek hogyan rombolnak, hanem az, hogy amit meghagytunk, arra vigyáznunk kell. Továbbá az ilyen események felhívják a figyelmet a parkok természetközelibb kezelési lehetőségeire is.


Minden korosztály számára színes programokat kínált az esemény: volt kisemlős csapdázás, rovarhálózás, botanikai túra, trófea bemutató és bagolyles. Este pedig számos érdekes előadást hallgathattak meg az érdeklődők a szakértőktől. Szó esett a nagyragadozók hazai helyzetéről, a városi élővilágról, különböző monitoring módszerekről, denevérkutatásról, és csúszó-mászókról is.


Az eseményt péntek reggel 8 órakor egy üres fehér táblán nyitottuk meg. Másnap reggelig pedig folyamatosan „vadásztuk” a fajokat, így a tábla lassan megtelt a fajnevekkel!

A különféle állat- és növénycsoportok szakértőivel együtt, a helyiek bevonásával idén a tavalyi 302 fajt is túlszárnyaltuk a fél napos eső ellenére is. Még tartanak az összesítések, de 335 fajt biztosan találtunk!


Köszönjük a segítséget minden résztvevőnek:

Programtartók: Kun Róbert, Bombay Bálint, dr. Tóth Balázs, dr. Zsebők Sándor, Ujhegyi Nikolett, dr. Patkó László

Előadók: dr. Heltai Miklós, dr. Kovács Tibor, Ujhegyi Nikolett, dr. Patkó László 

További önkéntes munkával segítették az esemény létrejöttét: Kálmán Nikolett, Mihalik Éva, Szabó Éva, Kovács Zsófia, Major Borbála, Kas Emília, Gyetvai Zsófia, Szilágyi Zsolt, Király Attila, Lázár Péter és Kovács Ágota



Írta: Patkó László & Bombay Bálint