A következő címkéjű bejegyzések mutatása: pangea. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: pangea. Összes bejegyzés megjelenítése

2019. június 24., hétfő

Köpni kell-pü!


Mivel a madaraknak nincsenek fogaik, nem tudják megrágni az ételüket - a kis falatokat egészben nyelik le, a nagyobbakat pedig kisebb darabokra szakítják, gondoljunk csak az erős horgas csőrű ragadozómadarakra.

A madarak fürge, mozgékony életmódjához többnyire gyors anyagcsere is párosult. Persze a gyors emésztéshez idomult emésztőszervrendszer is csoportonként eltérő, hiszen vannak rovarevő madarak, magevők, nektárt fogyasztók, no meg ragadozók és dögevők is.

Egy kis anatómia


A táplálék az előbél kezdetén a csőrön át jut be. A csőr formáját és nagyságát a madár életmódja határozza meg, így ha nem tudjuk, mit is eszik egy adott madár, elég ha rápillantunk a csőrére. A szájüregben sok nyálmirigy található (egyes fajoknál hiányozhat), a nyállal a táplálék összekeveredik. A lenyelt táplálékot a tágulékony nyelőcső után egy zsákszerű képződmény, a begy várja (persze itt is vannak kivételek, például a libáknak nincs begyük). A begy hiányában a táplálék raktározására a nyelőcső szolgál. A begy a mellkas elülső oldalán a villacsont két szára között található. A begy lehet egy- vagy kétüregű (bal és jobb oldali), ez utóbbi például a papagájokra jellemző. A begynek az utódnevelésben is fontos feladata lehet, hiszen néhány faj innen öklendezi fel fiókáinak a táplálékot, sőt a papagájok, galambok begyében lévő mirigyek termelik az úgynevezett begytejet, amely a kismadarak első táplálékául szolgál. A táplálék a nyelőcső rövid végső szakaszán át a két részből álló gyomorba (mirigyes és zúzógyomor) kerül. A nyelőcsövet követő mirigyes gyomor gyengén izmos falának szekréciós mirigyei pepszint termelnek.
A gyomornedvvel átitatott táplálék az izmos falú zúzógyomorba (zúzába) kerül. Itt történik a táplálék megőrlése, a fehérjék emésztése, és az emészthetetlen részek kiválasztásában is szerepe van. A magevők gyomra rendkívül izmos, ennek őrlőmunkáját apró kövek segítik, amiket a madarak aktívan keresnek, és szednek össze. A rovarevők, ragadozók zúzógyomra már kevésbé izmos, a gyümölcsevőké pedig jóval gyengébb.
Az emésztés fő helye a középbél első szakasza, az epésbél, amely közre fogja a hasnyálmirigyet, ide torkollik az epevezeték is. Az epehólyag több madárfajnál hiányozhat (pl. már megint a papagájok, galambok).
A közép és utóbél határán ágazik az eltérő fejlettségű, olykor hiányzó vakbél (pl. ki gondolna: a papagájok egy részénél). A növényevő fajok vakbele mondható a legfejlettebbnek, mivel a cellulózbontó enzimeket termelő baktériumok itt találhatók meg nagy számban.
Az utóbél elülső szakasza a végbélben folytatódó vastagbél.
Az emésztőcsatorna végső szakasza a kloákában, a bélcső kitágult részében végződik. A kloákába nyílnak a húgy- és nemi csatornák is, ez egy közös nyílás, akárcsak a hüllőknél, kétéltűeknél vagy a halaknál.
Érdekesség, hogy a madarak (a struccon kívül) nem rendelkeznek húgyhólyaggal.



No de jöjjön már végre a köpet!


Az étkezés után néhány órával a megemésztetlen részek (szőr, csontok, fogak és tollak, kitinpáncélok, halpikkelyek) összepréselődnek egy gombóccá: ez lesz a híres neves köpet. Ez kb. 10 órán át ott marad, általában naponta kétszer köpetelnek a baglyok, így részben gátolja emésztőrendszerüket, az új zsákmányt nem lehet lenyelni, amíg a köpet ki nem ürül. Amikor egy bagoly több órán belül több zsákmányt is elfogyaszt, a különböző maradékokat egy köpetbe „gyúrja”. A baglyok általában egyik kedvenc helyükön köpetelnek, ez gyakran a fészek környékén van, vagy például a gyöngybaglyok (Tyto alba) esetében a padláson, templomtoronyban. A fiatal baglyok 6-16 napos korukban kezdenek csak köpetelni, addig szüleik csont-és szőrmentes falatokkal etetik őket. A köpetelés első szakaszában (amikor már elkészült a kis csomag) elernyed az izmosgyomor elülső szájadékának záróizma, és a gyomorfal összehúzódásai a köpetet a mirigyes gyomorba nyomják át. Ezután a gyomor és a nyelőcső izmai is ritmusos összehúzódásaikkal segítik a gombóc előrébb jutását, mígnem a madár nyakát kinyújtja, csőrét kitátja, és hopp.



Úttörő volt a bagolyköpet vizsgálatokban Bernard Altum (1824-1900) német kutató, aki rájött az 1800-as évek közepén a titokra, hogy mit is rejtenek a bagolytanyákon a földön heverő tömör gombócok.


A baglyok köpetei azért híresebbek a többi madárénál, mert gyomruk nem annyira savas, mint más ragadozó (vagy nem ragadozó) madaraké, így köpeteikben épségben megtalálhatóak a zsákmányállatok csontjai.


A bagolyköpetekből előkerülő csontok alapján megtudhatjuk, mit eszik az adott bagoly télen, mit eszik nyáron, és milyen mennyiségben. A köpetvizsgálatok során nem csak a táplálkozásukat ismerhetjük meg, hanem egyben a környék kisemlős faunáját is, hiszen ők ügyesebben fogják összegyűjteni nekünk a környék egereit és pockait, mint mi bármilyen gyűjtési módszerrel. A bagolyköpetekben lévő kisemlős koponyák mennyiségéből lehet előjelezni, például az úgynevezett mezi pocok (Microtus arvalis) gradációkat (populációjuk emelkedését illetve csökkenését) is. A bagolyköpet vizsgálatok során került elő hazánkból a csíkos szöcskeegér (Sicista subtilis) a Borsodi- Mezőségből. Addig a fajt hazákban senki nem látta élve. Vannak olyan ritkaságok, mint az északi pocok (Microtus oeconomus) amely sokszor csak bagolyköpetekből kerül elő például a Kis-Balaton környékéről.

Az is előfordulhat, hogy a talált köpet gazdája bizony nem egy bagoly volt. A sirályokéban halcsontokat, kagylókat találhatunk, a varjak laza köpeteiben növényi szárakat, pici kavicsokat, a gyurgyalagéban pedig az elfogyasztott rovarok kitinpáncéljait, lábacskáit.





Ha kíváncsi vagy, mit eszik a bagoly, és kedvet kaptál egy kis koponyahatározáshoz, látogass el Pénzesgyőrbe Egyesületünk Oktatóközpontjába, illetve mindenféle rendezvényeinkre!

Bombay Bálint

Irodalom:
https://www.owlpages.com/owls/articles.php?a=4
https://ng.hu/termeszet/2017/07/17/amit-a-bagoly-nem-tud-megemeszteni-kikopi/
http://www.diszmadarmagazin.hu/hun/cikk_diszmadar.php?id=235
Schmidt Egon: Bagolyköpet-vizsgálatok. (A Magyar Madártani Intézet kiadványa, Bp., 1967, 137 oldal)


2019. június 10., hétfő

BioBlitz 2019

Idén is nagyszerűen sikerült a tavasz egyik legizgalmasabb rendezvénye, a Nemzetközi Természetfilm Fesztivál Gödöllőn.


2019. május 24-26. között a Fesztivál különböző programjain résztvevők száma megdöntötte az eddigi évekét, ugyanis a létszám felülmúlta a tavalyi 40 ezret, ami egyértelműen mutatja a Fesztivál sikerét, növekedését és hiánypótló voltát. A fesztivál közönsége, a természet – és környezetvédelem iránt érdeklődő fiatalok és családok, szívesen vettek részt az ingyenes vetítéseken és a szakmai-szórakoztató programokon, kiállításokon, előadásokon egyaránt, folyamatosan élettel töltve meg a Fesztivál helyszíneit, kiemelten a Gödöllői Királyi Kastélyt és a vele szemben található hatalmas parkot.



Az Alsópark élővilágát pedig ismét szemügyre vette a Pangea Egyesület és a Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány maroknyi csapata. BioBlitz sátrunkban megállás nélkül folytak a környezet-és természetismereti programok és bemutatók, játékosan ismerkedtünk a természet csodáival, és persze közben gyűltek szépen a növény-, gomba-, és állatfajok is. Olyan nem várt érdekességek is előkerültek, mint a bikapók, vagy például egy kabasólyom pár. Idén is bontogattunk köpeteket, kisemlősöket fogtunk, éjszakai lepkésztünk, és azt is meghallgattuk, mit mondanak a helyi denevérek.






Köszönjük minden résztvevőnek a sok segítséget!
Jövőre gyere Te is!

Szakértőink még összesítik a fajlistákat, de ízelítőgyanánt az állatok közül ezt a társaságot láttuk idén:

közönséges vakond Talpa europaea
vöröshátú erdeipocok Myodes glareolus
sárganyakú erdeiegér Apodemus flavicollis
közönséges erdeiegér Apodemus sylvaticus
nyest Martes foina
mezei cickány Crocidura leucodon
közönséges késeidenevér Eptesicus serotinus
rőt koraidenevér Nyctalus noctula
fehérszélű törpedenevér Pipistrellus kuhlii
kabasólyom Falco subbuteo
parlagi galamb Columba livia forma domestica
örvös galamb Columba palumbus
kakukk Cuculus canorus
zöld küllő Picus viridis
nagy fakopáncs Dendrocopos major
vörösbegy Erithacus rubecula
fülemüle Luscinia megarhynchos
fekete rigó Turdus merula
énekes rigó Turdus philomelos
csilpcsalpfüzike Phylloscopus collybita
széncinege Parus major
kékcinege Cyanistes caeruleus
csuszka Sitta europaea
dolmányos varjú Corvus cornix
seregély Sturnus vulgaris
házi veréb Passer domesticus
csicsörke Serinus serinus
erdei pinty Fringilla coelebs
zöldike Carduelis chloris
sárgarigó Oriolus oriolus
holló Corvus corax
csóka Corvus monedula
szarka Pica pica
vízisikló Natrix natrix
erdei béka Rana dalmatina
közönséges földigiliszta Lumbricus terrestris
földigiliszta faj Lumbricidae
kétlemezes orsócsiga Alinda biplicata
orsócsiga faj Clausilidae
pannon csiga  Cepaea vindobonensis
éti csiga Helix pomatia
nagy meztelencsiga Limax maximus
spanyol csupaszcsiga Arion lusitanicus
rinya faj Geophilidae
barna százlábú Lithobius forficatus
erdei vaspondró Megaphyllum ?
karimás ikerszelvényes Polydesmidae
álskorpió faj Pseudoscorpiones
erdei kaszáspók Egaenus convexus
bikapók faj Eresus sp.
kövipók faj Gnaphosidae
koronás keresztespók Araneus diadematus
zöld keresztespók Araneus cucurbitinus
csodáspók Pisaura mirabilis
karolópók Thomisidae
ugrópók faj Salticidae
ászka faj Oniscidea
közönséges bolharák Gammarus fossarum
gömbászka faj Armadillidium sp.
pinceászka faj Porcellionidae
közönséges víziászka Asellus aquaticus
ugróvillás Collembola sp.
gömbugróka faj Symphypleona
szitakötő Orthetrum? sp.
mezei tücsök Gryllus campestris
zöld lombszöcske Tettigonia viridissima
fülbemászó faj Dermaptera sp.
közönséges víziskorpió Nepa cinerea
díszesbodobács faj Lygaeidae sp.
verőköltő bodobács Pyrrhocoris apterus
közönséges karimáspoloska Coreus marginatus
földipoloska faj Cydnidae sp.
paréjpoloska Eurydema oleracea
csíkos pajzsospoloska Graphosoma lineatum
zöld bogyómászó-poloska Palomena prasina
ázsiai márványospoloska Halyomorpha halys
levéltetű faj Aphidae sp.
zöldfátyolka faj Chrysopidae sp.
rezes futrinka Carabus ulrichii
futóbogár faj Carabidae sp.
kis csibor Hydrochara caraboides
pocsolyacsibor faj Laccobius sp.
dögbogár faj lárva Silphidae sp.
közönséges sutabogár Hister quadrimaculatus
holyva faj 1. Staphylinidae
holyva faj 2. Staphylinidae
kis szarvasbogár Dorcus parallelipipedus
aranyos rózsabogár Cetonia aurata
butabogár Pentodon idiota
trágyatúró faj Onthophagus sp.
piros pattanóbogár faj Ampedus sp.
suszterbogár (cf.) Cantharis rustica (cf.)
harlekinkatica Harmonia axyridis
tízcseppes füsskata Calvia decemguttata
hétpettyes katicabogár Coccinella septempunctata
rózsás katica Synharmonia conglobata
álcincér faj (zöld) Oedemeridae sp.
bogáncscincér faj Agapanthia sp.
levélbogár faj 1. Chrysomelidae sp.
levélbogár faj 2. Chrysomelidae sp.
lucernabogár Gonioctena fornicata
díszes árvacsalán-levelész Chrysolina fastuosa
levélormányos faj Phyllobius vagy Polydrusus sp.
ormányos faj (fekete, hosszúkás) Curculionidae sp.
mocsáritegzes faj Limnephilus sp.
turjáni fúrómoly Phalonidia manniana
sodrómoly 5 Cnephasia sp.
kökényszövő sodrómoly Archips xylosteana
dudvarágó sodrómoly Archips podana
sodrómoly 2 Choristoneura sp.
ezüstsávos sodrómoly Ptycholoma lecheana
rügysodró tükrösmoly Hedya nubiferana
fehér horgasmoly Ancylis laetana
tölgylevél- / barkaárgó sodrómoly Gypsonoma sociana / dealbana
almamoly Cydia pomonella
juharmag-tükrösmoly Cydia inquinatana
kardoslepke Iphiclides podalirius
boglárkalepke faj Lycaenidae sp.
közönséges vízimoly Parapoynx stratiotata
kerti dudvamoly Evergestis extimalis
pápaszemes pihésszövő Tethea ocularis
szalmasárga sávosaraszoló Idaea straminata
gyűrűs pettyesaraszoló Cyclophora annularia
pettyesaraszoló (hibrid példány) Cyclophora punctaria x suppunctaria
bíborcsíkos araszoló Lythria purpuraria
zöld levélaraszoló Colostygia pectinataria
lápi törpearaszoló Eupithecia selinata
szegélyes nyárfaaraszoló Lomaspilis marginata
barna levélaraszoló Ligdia adustata
közönséges szürkearaszoló Macaria alternata
foltos faaraszoló Hypomecis punctinalis
ékköves faaraszoló Peribatodes rhomboidaria
gyöngyházfényű zöldaraszoló Campaea margaritaria
rövidszárnyú levélszövő Clostera curtula
fűzfa-zöldbagoly Earias clorana
szőröslábú karcsúbagoly Herminia tarsicrinalis
tollaslábú karcsúbagoly Herminia tarsipennalis
ligeti karcsúbagoly Herminia grisealis
ormányos karcsúbagoly Hypena proboscidalis
csipkés zuzmóbagoly Laspeyria flexula
hamvas gyapjaslepke Calliteara pudibunda
sárgás zuzmószövő Eilema sororcula
tejfehér medvelepke Spilosoma lubricipeda
sárgás medvelepke Spilarctia lutea
amerikai fehérmedvelepke Hyphantria cunea
fagyalbagoly Craniophora ligustri
éjszínű mázasbagoly Protodeltote pygarga
közönséges szürkebagoly Hoplodrina ambigua
háromsávos fűbagoly Charanyca trigrammica
rekettyebagoly Lacanobia w-latinum
szürke szegfűbagoly Hadena bicruris vagy capsincola
fehérpettyes rétibagoly Mythimna albipuncta
felkiáltójeles földibagoly Agrotis exclamationis
c-betűs fűbagoly Xestia c-nigrum
közönséges skorpiólégy Panorpa communis
lepkeszúnyog faj Psychodidae sp.
csípőszúnyog faj Culicidae sp.
katonalégy faj lárva Stratiomyidae sp.
fúrólégy faj Tephritidae sp.
ecetmuslica Drosophila melanogaster
döglégy faj Lucilia sp.
sarlósfürkész faj Ophioninae sp.
fekete fahangya (cf.) Lasius niger (cf.)
padlásdarázs Polistes nimpha
gyakori fadongó (cf.) Xylocopa valga (cf.)

2019. április 9., kedd

Mi fán terem a fenyőszajkó?

A madárról, akit égen-földön kerestem, de sose láttam…


A fenyőszajkó (Nucifraga caryocatactes) a varjúfélékhez tartozó védett madárfaj.
Európa és Ázsia hegyvidéki fenyveseiben költ, nálunk csupán ritka téli átvonuló. Időnként vékonyabb csőrű szibériai alfaja (N. c. macrorhynchos) inváziószerűen jelentkezik hazánkban. Vonuláskor bizalmas madár, közel engedi az embert magához. Utoljára 2008-ban volt egy nagyobb beözönlése a Kárpát-medencébe, az eddig följegyzett, legnagyobb inváziója pedig 1911-ben volt. További nagyobb számú megjelenései hazánkban az 1946-1947-es, valamint az 1954-1955-ös télen voltak, azonban utóbbiak meg sem közelítették az 1911 évit. Ebből is látszik, micsoda ritkasággal állunk szemben.

Igen dekoratív madár, sötétbarna tollazatát sűrű fehér pettyek borítják, szárnyai és fejteteje sötét, farkát széles fehér sáv keretezi, alsó farkfedői hófehérek.
Költőterületein leginkább a cirbolyafenyő magvait fogyasztja, de nem veti meg a rovarokat, kisebb rágcsálókat sem. Ahogyan angol (Spotted Nutcracker – pöttyös diótörő) és tudományos (Nucifraga caryocatactes - faji és nemi neve is magtörőt jelent) neve is mutatja, kedvenc csemegéi közé tartozik a dió és a mogyoró.

Kép: Födő Szilárd
Mi kell ahhoz, hogy lássunk fenyőszajkót?

Távcső, kitartás, lelkesedés, szerencse, mázli…

Először célirányosan 2015-ben indultam el Budaörs felé a fenyőszajkó nyomában. Kora reggel hosszasan döcögött a busz Budaörsig, ahol felkaptattam a meredek hegyoldalban az Odvas-hegyre. A helyszínen strázsáló rendőrök igazoltattak, megkérdezték mi járatban, majd unottan beírták: ’egy újabb szajkóvadász’. Nem én voltam a legkorábban kelő, akkor már több madarász is fagyoskodott a szürke ködben. Volt, aki látta is a fenyőszajkót korábban, de több órányi várakozás után sem bukkant elő újra.

Több évnyi szünet után aztán elérkezett a várva várt pillanat. 2018-ban a fenyőszajkók szinte elözönlötték Magyarországot. Sorra jelentek meg az adatok, egyszerre több példányról is, településeken, parkokban, madáretetőkön. Több mint 100 adat érkezett a ritka madárról október közepétől kezdve. Bárkivel beszélgettem, ha szóba került a fenyőszajkó, volt egy története róla, hol látta múlt héten. Kezdtem azt hinni, rajtam kívül mindenki fenyőszajkókkal kávézik reggelente. Még a Fővárosi Állatkert mentőközpontjába is érkezett egy vállsérült madár.

A vácrátóti botanikus kertben 2 példány is mutatkozott, de egy egész napos keresés után sem volt szerencsém hozzájuk.

Felbukkant Balassagyarmaton is egy madáretetőn. Uccu neki, fel a buszra, sok órányi fázás egy fenyőfa alatt, de semmi. Hazafelé már a buszállomáson is kérdezgettek vadidegen emberek, hogy meg lett e a madár. Sajnos nem.

Kép: Bajor Zoltán

Aztán Szokolyáról Boromisza Zsombor feltöltött egy adatot április 7.-én már jócskán a költési időben, mivel a fenyőszajkó a fészkét márciusban építi. Egy utolsó próbát még…

Április 9.-én újra ott ácsorogtam egy fenyőfa alatt, hátha… A 2 órányi várakozás közben egy gólyafészek lakóiban gyönyörködtem, amikor is végre valahára megjelent a fenyőszajkó. És nem is egy! Rögtön 2 példány ült ki két lucfenyő csúcsára, és hangosan megvitatták az aznapi történéseket.
Hurrá!
Kép: Bombay Bálint

Bombay Bálint

2019. április 4., csütörtök

Tavaszi nagytakarítás

Március 23.-án szombaton a Pangea Egyesület önkéntesei is aktívan részt vettek a TeSzedd mozgalomban az ország több területén is. 
Nemcsak a Magas-Bakonyban, Oktatóközpontunk környékén, hanem a Börzsönyben is kesztyűt és kukás zsákot ragadtunk egy tisztább, szemétmentesebb jövőért.



Börzsönyligetben a Magosfa Egyesület által szervezett TeSzedd program keretén belül a Morgó-patak partjáról fél nap alatt közel 20 zsáknyi szemetet gyűjtöttünk össze (melyből önkénteseinknek 7 zsáknyi volt a gyűjteménye). Olyan „kincsekre” is akadtunk, mint a mai napig a bomlás minimális jelét sem mutató, több mint 30 éves tejes zacskók, vagy egy óvodás csoportra elegendő moha lepte fél pár gyerekcipő. A munkát közös batyus ebéddel zártuk le, majd elégedetten nyugtáztuk, hogy egy kicsit itt is tudtunk tenni a környezetünk védelméért és egy tisztább jövőért. 



Mindeközben Pénzesgyőrben egy hasonlóan lelkes csapat a Gerence-patakot tisztította meg. Ezen a hétvégén a menüt is igyekeztünk hulladékmentesen megoldani: jó sok házi sütit ettünk. A szemét mellett számunkra kedvesebb kincseket is láthattunk mindkét helyszínen a patakparton, mint a parazita, zöld színtesteket nem tartalmazó kónya vicsorgó (Lathraea squamaria), aki a bükk, a gyertyán, a mogyoró gyökérzetén élősködik, vagy az őshonos márványozott csiga (Arianta arbustorum). Szerencsére sok ifjonc is akadt a lelkes önkéntesek között, így remélhetőleg a jövőben sem marad el a környezettudatosság és lesz még olyan felnövő generáció, akikért az egyesület több mint 30 éve folytat környezeti nevelést.






Képek: Marosfalvi Zsófi, Bombay Bálint
Szöveg: Ujhegyi Nikolett