A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ng. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ng. Összes bejegyzés megjelenítése

2018. augusztus 10., péntek

Dunavirágzás

Forrás: http://www.ng.hu/Termeszet/2018/08/05/Dunaviragok-nasztanca, Bajomi Bálint


Dr. Kriska Györgyöt, az ELTE TTK Biológiai Intézet és az MTA Duna-kutató Intézet munkatársát e-mailben kérdeztem a témáról. 

A tiszavirágról a legtöbb ember hallott már Magyarországon. Sőt, a tiszavirág-életű egy különleges szókapcsolattá vált a magyar nyelvben. A dunavirágról viszont kevesebben hallunk. Miben hasonlít és miben különbözik a két faj? Milyen a dunavirág életmódja? 

Mindkét kérészfaj lárvái a folyók aljzatában élnek, ahol algákkal, más kisebb élőlényekkel és szerves törmelékkel táplálkoznak. Rajzáskor a lárvák felúsznak a vízfelszínre, ahol szárnyas rovarrá vedlenek. A kikelt nőstények rögtön párzóképesek, míg a hímek (szubimágók) egy újabb vedléssel válnak szaporodóképessé. A vízfelszíni párzást követően a nőstények néhány kilométert repülnek folyásiránnyal szemben a folyó fölött, majd lerakják petéiket a vízbe és elpusztulnak. 

Mindkét faj törvényi oltalom alatt áll, egyedeinek természetvédelmi értéke 10 000 Ft. Életmódjukat tekintve több különbség is van közöttük. A tiszavirág lárvája 3 évig, míg a dunavirágé 1 évig fejlődik. A lárvafejlődés befejeztével kezdődik meg a rajzás. Ha egészen pontosak akarunk lenni, akkor meg kell jegyeznünk, hogy a dunavirág fejlődése még rövidebb is, mint egy év, mert a nyáron lerakott petékből csak a következő év tavaszán, áprilisban kelnek ki a lárvák. Belőlük viszont nyár végére már kifejlődnek a szárnyas rovarok. A kifejlett tiszavirág nagyobb méretű és díszes mintázatú, míg a dunavirág kisebb és fehér. 

Kifejlett dunavirág vedlés után. Fotó: Potyó Imre

Mikor pusztult ki a dunavirág a Dunából? Hol élte túl a nehéz éveket? 

Az 1960-as évek végére már eltűntek a tömegrajzásai a Dunán. Azt nem állíthatjuk azonban, hogy ekkor teljesen kipusztult volna a Dunából ez a kérészfaj, de populációinak egyedszáma annyira lecsökkent, hogy nem alakulhattak ki nagyobb rajzásai. A Dunában túlélő kisebb állományok mellett az újratelepülésben kulcsszerepet játszhattak a mellékfolyókban meglévő állományok. A magyarországi szakasz benépesülésében feltehetően fontos szerepe lehetett például a Rába és az Ipoly dunavirág populációinak is. Ezek persze csak feltételezések, a pontos válasz megadásához genetikai vizsgálatok elvégzésére van szükség.

Mi okozhatta akkoriban a megritkulásukat? 

A legelfogadottabb vélemények a vízszennyezésekre vezetik vissza ezt a káros hatást.

Mikor jelentek meg újra a Dunában? Milyen változásoknak köszönhető ez az örvendetes hír? 

Nem meglepő, hogy az újabb magyarországi tömegrajzások a bécsi szennyvíztisztító üzem modernizálása után jelentek meg. A dunavirág tömegrajzásában majd 40 év után 2012-ben gyönyörködhettek újra először a Duna mellett élők. A víz tisztulása lehetőséget adott a dunavirág újbóli elterjedésének, de az évenkénti rajzások mérete egyéb tényezőktől is függhet. 2012 óta évről évre változott a rajzások mértéke, ami kapcsolatban állhat a lárvák számára hozzáférhető táplálék, elsősorban az aljzathoz kötődő algák mennyiségével.

Melyik évszakban és hol tudjuk megfigyelni ezen rovarokat? 

Nyáron, július második felétől egészen augusztus végéig számíthatunk a rajzások megjelenésére mindenhol a Duna mentén. Ha valahol kialakul a rajzás, akkor az általában 10-14 napig minden este megjelenik megfelelő, esőmentes időjárás esetén. Magyarországon más folyókon, például a Rábán, az Ipolyon és a Sajón is látható a rajzás.



A fénykép elkészítése három másodpercig tart, ilyen hosszúságú záridőre állítottam a fényképezőgépet. Ezáltal a lámpafénnyel megvilágított kérészek mozgása rajzolódik ki a képen. A hullámszerű hatást a szárnyak egymás utáni csapásai adják.

Egy komoly veszély fenyegeti őket a hidaknál. Mit tudnak erről a biofizikus kutatók? 

A nőstények több kilométeres folyó feletti repülését a vízfelszín optikai jele irányítja, amely a hidaknál hirtelen megszűnik, ezért a feltorlódó kérésztömeg kivilágított hidak esetében a híd lámpáihoz vagy a vízparti lámpákhoz repül. Ennek következtében a nőstények nem a vízbe rakják a petéiket, hanem a hídra, ahol elpusztulnak. Mindez veszélyezteti a következő kérész generáció kifejlődését.

Több éve végeznek kísérleteket, hogy kifejlesszenek egy megoldást erre a problémára. Kérem, meséljen erről is az olvasóknak! 

Olyan több lámpából álló fénysorompót fejlesztettünk ki, amely képes a hidaknál összegyűlő kérészeket a víz felett tartani, így a nőstények végül le tudják rakni petéiket a vízbe. Ez irányú korábbi kutatásunkat a Dunavirág mentőakció című film mutatja be. 

Jelenleg a különböző hullámhosszú fényt kibocsátó lámpákkal kísérletezünk, annak érdekében, hogy a kérészekre ható, leghatékonyabb fénysorompót tudjuk elkészíteni úgy, hogy az más rovarokra ne legyen káros hatással.