2018. február 18., vasárnap

Helyzetjelentés a Pilismaróti-öbölből

Télen igencsak más madárfajokkal találkozhatunk földön, vízen, levegőben, mint nyáron. Vajon miért? Közismert, hogy számos nálunk fészkelő madár a tél beköszöntével tőlünk délre vonul melegebb, táplálékban bővelkedőbb területekre. Viszont ilyenkor sok, tőlünk északabbra költő faj keresik fel hazánkat. Ilyen télen csapatosan megjelenő vendégek a fenyőrigók, a fenyőpintyek, és számos vízimadár is.

Fekete harkály jelenlétének nyoma.


Mi a Pilismaróti-öbölbe látogattunk el, hogy megnézzük, mi a helyzet. A szélvédettebb öblöt rengeteg vízimadár részesíti előnyben a nagy Dunával szemben. Útközben az ösvényen felismertük a vaddisznók, őzek, szarvasok, és egy borz lábnyomait. Népes süvöltő sereg köszöntött minket a harkályok és egy fakusz mellett. A vízen több mint 350 szárcsa és több száz kontyos réce közt 8 hegyi récét pillantottunk meg.

Nagy bukó.

A tengeri récék közül még szerencsénk volt egy tojó füstös récéhez is. A szintén több száz példányból álló kerceréce csapatokban jó néhány gácsér javában udvarolt a tojóknak. Látványos násztáncukban sokáig gyönyörködtünk. Fő táplálékukat a különféle kagylók jelentik. Érdekesség, hogy a messzi északon odúkban költenek. A fekete-fehér tollruhájú hím kis bukók, és nagy bukók is legalább 50 példányból álló csapatokat alkottak a barnásabb öltözetű tojókkal együtt. A vöcsökfajok közül láttunk udvarló búbos vöcsköket, egy téli ruhás feketenyakú vöcsköt, és egy már nyári öltözetében lévő vörösnyakú vöcsköt. Különlegességük, hogy a halakon és növényeken kívül esznek tollakat is. A parton találtunk egy jellegzetes sávozásáról könnyen felismerhető tollat, amit egy darázsölyv hagyott el. Mint neve is mutatja, ő táplálékspecialista: kedvenc csemegéi a méhek és darazsak, lárváik és bábjaik. 

Darázsölyv tolla.

Jó néhány ritkasághoz szerencsénk volt, és ha Te is szeretnél hasonló élményekkel gazdagodni, tarts velünk!

Udvarló kercerécék.

Legyél az önkéntesünk!

Írta: Bombay Bálint
Képek: Ábrám Örs

2018. február 6., kedd

Vérengző cinkék

A széncinege (Parus major) a madáretetők egyik leggyakoribb vendége. Egész Európában elterjedt, nálunk is rendszeres fészkelőnek számít. Védett faj, természetvédelmi értéke 25000 Ft. Főként hernyókkal, és egyéb rovarokkal táplálkozik, így nagy segítséget jelent egy kertben, hiszen naponta több mint 300-szor eteti meg mindig éhes fiókáit, akikből akár kétszer egy tucatot is felnevelhet egy nyáron. A cinkék odúkban költenek, szívesen foglalják el a kihelyezett mesterséges odúkat, de a postaládába, villanyórába is fészkelhetnek, ha nem találnak mást. Télen a cinkék nem vonulnak el messzi tájakra, inkább maradnak, és rovarok helyett vegetáriánus életmódot folytatnak, átállnak az olajos magvakra, kedvencük a szotyi.

Széncinege (Bombay Bálint).

Azonban néhány évvel ezelőtt egyre több megfigyelés bizonyította, hogy a kedves kis cinkék vérmes ragadozókként is tudnak viselkedni. Már a középkorban leírták, hogy a cinegék lecsipegették az akasztott emberek zsírját, és egyéb szöveteit. Több beszámoló szólt arról is, hogy a cinkék rájárnak a dögökre, elhullott szarvasokból, őzekből is csipegetnek. Aztán Barnes 1975-ben megfigyelte, hogy a cinkék kisebb énekesmadarakat ejtenek el. Általában erős csőrükkel szétverik áldozataik koponyáját, hogy hozzájuthassanak a legtáplálóbb falathoz: az agyvelőhöz.

Széncinke pocokkal (Oláh János).

És még valami… Estók Péter, az Eszterházy Károly Főiskola kutatója munkatársaival egy magyar barlangban megfigyelte, hogy széncinegék téli álmot alvó törpedenevéreket (Pipistrellus pipistrellus) támadtak meg, szétverték a koponyájukat, és elfogyasztották az agyvelőjüket. Estók Péter és Zsebők Sándor Björn Siemers svéd kollégájukkal 18 széncinegék által elpusztított törpedenevért regisztráltak a Bükkben. Az eset leírása a Biology Letters folyóiratban jelent meg 2010-ben.

Természetesen az, hogy néhány élelmes cinke rájött, hogyan juthat még több energiához, esetleg táplálékhiány esetén, nem jelenti azt, hogy minden cinege agyevő vérengző ragadozó.

Egy finn természetfotós, Lassi Kujala videóján jól látszik, amint egy cinke levadászik egy az etetőn csipegető zsezsét

https://videa.hu/videok/origo/tudomany-technika/gyilkos- cinke-eteto- madar-oles- Coqf5CpXc9VIqEwo

Ezen a képen pedig széncinegék által elejtett zsezsék (Carduelis flammea) és egy citromsármány (Emberiza citrinella) teteme látható, amikből fogyasztottak is a cinegék.

Cinkék által predált énekesmadarak (Lassi Kujala).

Érdekességként a világ legkisebb valódi ragadozómadara a feketecombú verébsólyom (Microhierax fringillarius). Délkelet-Ázsiában, Indonéziában, Malajziában, Szingapúrban és Thaiföld területén él. A kb. 20 grammos, 14 cm hosszú széncinegénél nem sokkal nagyobb: Testhossza 14–17 centiméter, szárnyfesztávolsága 27–34 centiméter, testtömege 28–55 gramm.

Verébsólyom (Google képkereső).

Írta: Bombay Bálint
forrás: http://www.origo.hu/tudomany/20130219-a- szencinege-verszomjas- fenevad.html