A következő címkéjű bejegyzések mutatása: természet. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: természet. Összes bejegyzés megjelenítése

2018. augusztus 10., péntek

Dunavirágzás

Forrás: http://www.ng.hu/Termeszet/2018/08/05/Dunaviragok-nasztanca, Bajomi Bálint

Dr. Kriska Györgyöt, az ELTE TTK Biológiai Intézet és az MTA Duna-kutató Intézet munkatársát e-mailben kérdeztem a témáról. 

A tiszavirágról a legtöbb ember hallott már Magyarországon. Sőt, a tiszavirág-életű egy különleges szókapcsolattá vált a magyar nyelvben. A dunavirágról viszont kevesebben hallunk. Miben hasonlít és miben különbözik a két faj? Milyen a dunavirág életmódja? 

Mindkét kérészfaj lárvái a folyók aljzatában élnek, ahol algákkal, más kisebb élőlényekkel és szerves törmelékkel táplálkoznak. Rajzáskor a lárvák felúsznak a vízfelszínre, ahol szárnyas rovarrá vedlenek. A kikelt nőstények rögtön párzóképesek, míg a hímek (szubimágók) egy újabb vedléssel válnak szaporodóképessé. A vízfelszíni párzást követően a nőstények néhány kilométert repülnek folyásiránnyal szemben a folyó fölött, majd lerakják petéiket a vízbe és elpusztulnak. 

Mindkét faj törvényi oltalom alatt áll, egyedeinek természetvédelmi értéke 10 000 Ft. Életmódjukat tekintve több különbség is van közöttük. A tiszavirág lárvája 3 évig, míg a dunavirágé 1 évig fejlődik. A lárvafejlődés befejeztével kezdődik meg a rajzás. Ha egészen pontosak akarunk lenni, akkor meg kell jegyeznünk, hogy a dunavirág fejlődése még rövidebb is, mint egy év, mert a nyáron lerakott petékből csak a következő év tavaszán, áprilisban kelnek ki a lárvák. Belőlük viszont nyár végére már kifejlődnek a szárnyas rovarok. A kifejlett tiszavirág nagyobb méretű és díszes mintázatú, míg a dunavirág kisebb és fehér. 

Kifejlett dunavirág vedlés után. Fotó: Potyó Imre

Mikor pusztult ki a dunavirág a Dunából? Hol élte túl a nehéz éveket? 

Az 1960-as évek végére már eltűntek a tömegrajzásai a Dunán. Azt nem állíthatjuk azonban, hogy ekkor teljesen kipusztult volna a Dunából ez a kérészfaj, de populációinak egyedszáma annyira lecsökkent, hogy nem alakulhattak ki nagyobb rajzásai. A Dunában túlélő kisebb állományok mellett az újratelepülésben kulcsszerepet játszhattak a mellékfolyókban meglévő állományok. A magyarországi szakasz benépesülésében feltehetően fontos szerepe lehetett például a Rába és az Ipoly dunavirág populációinak is. Ezek persze csak feltételezések, a pontos válasz megadásához genetikai vizsgálatok elvégzésére van szükség.

Mi okozhatta akkoriban a megritkulásukat? 

A legelfogadottabb vélemények a vízszennyezésekre vezetik vissza ezt a káros hatást.

Mikor jelentek meg újra a Dunában? Milyen változásoknak köszönhető ez az örvendetes hír? 

Nem meglepő, hogy az újabb magyarországi tömegrajzások a bécsi szennyvíztisztító üzem modernizálása után jelentek meg. A dunavirág tömegrajzásában majd 40 után 2012-ben gyönyörködhettek újra először a Duna mellett élők. A víz tisztulása lehetőséget adott a dunavirág újbóli elterjedésének, de az évenkénti rajzások mérete egyéb tényezőktől is függhet. 2012 óta évről évre változott a rajzások mértéke, ami kapcsolatban állhat a lárvák számára hozzáférhető táplálék, elsősorban az aljzathoz kötődő algák mennyiségével.

Melyik évszakban és hol tudjuk megfigyelni ezen rovarokat? 

Nyáron, július második felétől egészen augusztus végéig számíthatunk a rajzások megjelenésére mindenhol a Duna mentén. Ha valahol kialakul a rajzás, akkor az általában 10-14 napig minden este megjelenik megfelelő, esőmentes időjárás esetén. Magyarországon más folyókon, például a Rábán, az Ipolyon és a Sajón is látható a rajzás.



A fénykép elkészítése három másodpercig tart, ilyen hosszúságú záridőre állítottam a fényképezőgépet. Ezáltal a lámpafénnyel megvilágított kérészek mozgása rajzolódik ki a képen. A hullámszerű hatást a szárnyak egymás utáni csapásai adják.

Egy komoly veszély fenyegeti őket a hidaknál. Mit tudnak erről a biofizikus kutatók? 

A nőstények több kilométeres folyó feletti repülését a vízfelszín optikai jele irányítja, amely a hidaknál hirtelen megszűnik, ezért a feltorlódó kérésztömeg kivilágított hidak esetében a híd lámpáihoz vagy a vízparti lámpákhoz repül. Ennek következtében a nőstények nem a vízbe rakják a petéiket, hanem a hídra, ahol elpusztulnak. Mindez veszélyezteti a következő kérész generáció kifejlődését.

Több éve végeznek kísérleteket, hogy kifejlesszenek egy megoldást erre a problémára. Kérem, meséljen erről is az olvasóknak! 

Olyan több lámpából álló fénysorompót fejlesztettünk ki, amely képes a hidaknál összegyűlő kérészeket a víz felett tartani, így a nőstények végül le tudják rakni petéiket a vízbe. Ez irányú korábbi kutatásunkat a Dunavirág mentőakció című film mutatja be. 

Jelenleg a különböző hullámhosszú fényt kibocsátó lámpákkal kísérletezünk, annak érdekében, hogy a kérészekre ható, leghatékonyabb fénysorompót tudjuk elkészíteni úgy, hogy az más rovarokra ne legyen káros hatással.

2018. február 6., kedd

Vérengző cinkék

A széncinege (Parus major) a madáretetők egyik leggyakoribb vendége. Egész Európában elterjedt, nálunk is rendszeres fészkelőnek számít. Védett faj, természetvédelmi értéke 25000 Ft. Főként hernyókkal, és egyéb rovarokkal táplálkozik, így nagy segítséget jelent egy kertben, hiszen naponta több mint 300-szor eteti meg mindig éhes fiókáit, akikből akár kétszer egy tucatot is felnevelhet egy nyáron. A cinkék odúkban költenek, szívesen foglalják el a kihelyezett mesterséges odúkat, de a postaládába, villanyórába is fészkelhetnek, ha nem találnak mást. Télen a cinkék nem vonulnak el messzi tájakra, inkább maradnak, és rovarok helyett vegetáriánus életmódot folytatnak, átállnak az olajos magvakra, kedvencük a szotyi.

Széncinege (Bombay Bálint).

Azonban néhány évvel ezelőtt egyre több megfigyelés bizonyította, hogy a kedves kis cinkék vérmes ragadozókként is tudnak viselkedni. Már a középkorban leírták, hogy a cinegék lecsipegették az akasztott emberek zsírját, és egyéb szöveteit. Több beszámoló szólt arról is, hogy a cinkék rájárnak a dögökre, elhullott szarvasokból, őzekből is csipegetnek. Aztán Barnes 1975-ben megfigyelte, hogy a cinkék kisebb énekesmadarakat ejtenek el. Általában erős csőrükkel szétverik áldozataik koponyáját, hogy hozzájuthassanak a legtáplálóbb falathoz: az agyvelőhöz.

Széncinke pocokkal (Oláh János).

És még valami… Estók Péter, az Eszterházy Károly Főiskola kutatója munkatársaival egy magyar barlangban megfigyelte, hogy széncinegék téli álmot alvó törpedenevéreket (Pipistrellus pipistrellus) támadtak meg, szétverték a koponyájukat, és elfogyasztották az agyvelőjüket. Estók Péter és Zsebők Sándor Björn Siemers svéd kollégájukkal 18 széncinegék által elpusztított törpedenevért regisztráltak a Bükkben. Az eset leírása a Biology Letters folyóiratban jelent meg 2010-ben.

Természetesen az, hogy néhány élelmes cinke rájött, hogyan juthat még több energiához, esetleg táplálékhiány esetén, nem jelenti azt, hogy minden cinege agyevő vérengző ragadozó.

Egy finn természetfotós, Lassi Kujala videóján jól látszik, amint egy cinke levadászik egy az etetőn csipegető zsezsét

https://videa.hu/videok/origo/tudomany-technika/gyilkos- cinke-eteto- madar-oles- Coqf5CpXc9VIqEwo

Ezen a képen pedig széncinegék által elejtett zsezsék (Carduelis flammea) és egy citromsármány (Emberiza citrinella) teteme látható, amikből fogyasztottak is a cinegék.

Cinkék által predált énekesmadarak (Lassi Kujala).

Érdekességként a világ legkisebb valódi ragadozómadara a feketecombú verébsólyom (Microhierax fringillarius). Délkelet-Ázsiában, Indonéziában, Malajziában, Szingapúrban és Thaiföld területén él. A kb. 20 grammos, 14 cm hosszú széncinegénél nem sokkal nagyobb: Testhossza 14–17 centiméter, szárnyfesztávolsága 27–34 centiméter, testtömege 28–55 gramm.

Verébsólyom (Google képkereső).

Írta: Bombay Bálint
forrás: http://www.origo.hu/tudomany/20130219-a- szencinege-verszomjas- fenevad.html

2016. október 24., hétfő

Pénzesgyőri erdei suli

A kiskunhalasi Szilády Áron református gimnázium 6. osztályos diákjai nálunk jártak Pénzesgyőrött és úgy tűnik jól érezték magukat :)!

Köszönjük a szép beszámolót (a linkelt oldal alján .pdf prezentáció is található)! Reméljük hamarosan újra találkozunk :)!