A következő címkéjű bejegyzések mutatása: természetvédelem. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: természetvédelem. Összes bejegyzés megjelenítése

2019. június 24., hétfő

Köpni kell-pü!


Mivel a madaraknak nincsenek fogaik, nem tudják megrágni az ételüket - a kis falatokat egészben nyelik le, a nagyobbakat pedig kisebb darabokra szakítják, gondoljunk csak az erős horgas csőrű ragadozómadarakra.

A madarak fürge, mozgékony életmódjához többnyire gyors anyagcsere is párosult. Persze a gyors emésztéshez idomult emésztőszervrendszer is csoportonként eltérő, hiszen vannak rovarevő madarak, magevők, nektárt fogyasztók, no meg ragadozók és dögevők is.

Egy kis anatómia


A táplálék az előbél kezdetén a csőrön át jut be. A csőr formáját és nagyságát a madár életmódja határozza meg, így ha nem tudjuk, mit is eszik egy adott madár, elég ha rápillantunk a csőrére. A szájüregben sok nyálmirigy található (egyes fajoknál hiányozhat), a nyállal a táplálék összekeveredik. A lenyelt táplálékot a tágulékony nyelőcső után egy zsákszerű képződmény, a begy várja (persze itt is vannak kivételek, például a libáknak nincs begyük). A begy hiányában a táplálék raktározására a nyelőcső szolgál. A begy a mellkas elülső oldalán a villacsont két szára között található. A begy lehet egy- vagy kétüregű (bal és jobb oldali), ez utóbbi például a papagájokra jellemző. A begynek az utódnevelésben is fontos feladata lehet, hiszen néhány faj innen öklendezi fel fiókáinak a táplálékot, sőt a papagájok, galambok begyében lévő mirigyek termelik az úgynevezett begytejet, amely a kismadarak első táplálékául szolgál. A táplálék a nyelőcső rövid végső szakaszán át a két részből álló gyomorba (mirigyes és zúzógyomor) kerül. A nyelőcsövet követő mirigyes gyomor gyengén izmos falának szekréciós mirigyei pepszint termelnek.
A gyomornedvvel átitatott táplálék az izmos falú zúzógyomorba (zúzába) kerül. Itt történik a táplálék megőrlése, a fehérjék emésztése, és az emészthetetlen részek kiválasztásában is szerepe van. A magevők gyomra rendkívül izmos, ennek őrlőmunkáját apró kövek segítik, amiket a madarak aktívan keresnek, és szednek össze. A rovarevők, ragadozók zúzógyomra már kevésbé izmos, a gyümölcsevőké pedig jóval gyengébb.
Az emésztés fő helye a középbél első szakasza, az epésbél, amely közre fogja a hasnyálmirigyet, ide torkollik az epevezeték is. Az epehólyag több madárfajnál hiányozhat (pl. már megint a papagájok, galambok).
A közép és utóbél határán ágazik az eltérő fejlettségű, olykor hiányzó vakbél (pl. ki gondolna: a papagájok egy részénél). A növényevő fajok vakbele mondható a legfejlettebbnek, mivel a cellulózbontó enzimeket termelő baktériumok itt találhatók meg nagy számban.
Az utóbél elülső szakasza a végbélben folytatódó vastagbél.
Az emésztőcsatorna végső szakasza a kloákában, a bélcső kitágult részében végződik. A kloákába nyílnak a húgy- és nemi csatornák is, ez egy közös nyílás, akárcsak a hüllőknél, kétéltűeknél vagy a halaknál.
Érdekesség, hogy a madarak (a struccon kívül) nem rendelkeznek húgyhólyaggal.



No de jöjjön már végre a köpet!


Az étkezés után néhány órával a megemésztetlen részek (szőr, csontok, fogak és tollak, kitinpáncélok, halpikkelyek) összepréselődnek egy gombóccá: ez lesz a híres neves köpet. Ez kb. 10 órán át ott marad, általában naponta kétszer köpetelnek a baglyok, így részben gátolja emésztőrendszerüket, az új zsákmányt nem lehet lenyelni, amíg a köpet ki nem ürül. Amikor egy bagoly több órán belül több zsákmányt is elfogyaszt, a különböző maradékokat egy köpetbe „gyúrja”. A baglyok általában egyik kedvenc helyükön köpetelnek, ez gyakran a fészek környékén van, vagy például a gyöngybaglyok (Tyto alba) esetében a padláson, templomtoronyban. A fiatal baglyok 6-16 napos korukban kezdenek csak köpetelni, addig szüleik csont-és szőrmentes falatokkal etetik őket. A köpetelés első szakaszában (amikor már elkészült a kis csomag) elernyed az izmosgyomor elülső szájadékának záróizma, és a gyomorfal összehúzódásai a köpetet a mirigyes gyomorba nyomják át. Ezután a gyomor és a nyelőcső izmai is ritmusos összehúzódásaikkal segítik a gombóc előrébb jutását, mígnem a madár nyakát kinyújtja, csőrét kitátja, és hopp.



Úttörő volt a bagolyköpet vizsgálatokban Bernard Altum (1824-1900) német kutató, aki rájött az 1800-as évek közepén a titokra, hogy mit is rejtenek a bagolytanyákon a földön heverő tömör gombócok.


A baglyok köpetei azért híresebbek a többi madárénál, mert gyomruk nem annyira savas, mint más ragadozó (vagy nem ragadozó) madaraké, így köpeteikben épségben megtalálhatóak a zsákmányállatok csontjai.


A bagolyköpetekből előkerülő csontok alapján megtudhatjuk, mit eszik az adott bagoly télen, mit eszik nyáron, és milyen mennyiségben. A köpetvizsgálatok során nem csak a táplálkozásukat ismerhetjük meg, hanem egyben a környék kisemlős faunáját is, hiszen ők ügyesebben fogják összegyűjteni nekünk a környék egereit és pockait, mint mi bármilyen gyűjtési módszerrel. A bagolyköpetekben lévő kisemlős koponyák mennyiségéből lehet előjelezni, például az úgynevezett mezi pocok (Microtus arvalis) gradációkat (populációjuk emelkedését illetve csökkenését) is. A bagolyköpet vizsgálatok során került elő hazánkból a csíkos szöcskeegér (Sicista subtilis) a Borsodi- Mezőségből. Addig a fajt hazákban senki nem látta élve. Vannak olyan ritkaságok, mint az északi pocok (Microtus oeconomus) amely sokszor csak bagolyköpetekből kerül elő például a Kis-Balaton környékéről.

Az is előfordulhat, hogy a talált köpet gazdája bizony nem egy bagoly volt. A sirályokéban halcsontokat, kagylókat találhatunk, a varjak laza köpeteiben növényi szárakat, pici kavicsokat, a gyurgyalagéban pedig az elfogyasztott rovarok kitinpáncéljait, lábacskáit.





Ha kíváncsi vagy, mit eszik a bagoly, és kedvet kaptál egy kis koponyahatározáshoz, látogass el Pénzesgyőrbe Egyesületünk Oktatóközpontjába, illetve mindenféle rendezvényeinkre!

Bombay Bálint

Irodalom:
https://www.owlpages.com/owls/articles.php?a=4
https://ng.hu/termeszet/2017/07/17/amit-a-bagoly-nem-tud-megemeszteni-kikopi/
http://www.diszmadarmagazin.hu/hun/cikk_diszmadar.php?id=235
Schmidt Egon: Bagolyköpet-vizsgálatok. (A Magyar Madártani Intézet kiadványa, Bp., 1967, 137 oldal)


2019. június 10., hétfő

BioBlitz 2019

Idén is nagyszerűen sikerült a tavasz egyik legizgalmasabb rendezvénye, a Nemzetközi Természetfilm Fesztivál Gödöllőn.


2019. május 24-26. között a Fesztivál különböző programjain résztvevők száma megdöntötte az eddigi évekét, ugyanis a létszám felülmúlta a tavalyi 40 ezret, ami egyértelműen mutatja a Fesztivál sikerét, növekedését és hiánypótló voltát. A fesztivál közönsége, a természet – és környezetvédelem iránt érdeklődő fiatalok és családok, szívesen vettek részt az ingyenes vetítéseken és a szakmai-szórakoztató programokon, kiállításokon, előadásokon egyaránt, folyamatosan élettel töltve meg a Fesztivál helyszíneit, kiemelten a Gödöllői Királyi Kastélyt és a vele szemben található hatalmas parkot.



Az Alsópark élővilágát pedig ismét szemügyre vette a Pangea Egyesület és a Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány maroknyi csapata. BioBlitz sátrunkban megállás nélkül folytak a környezet-és természetismereti programok és bemutatók, játékosan ismerkedtünk a természet csodáival, és persze közben gyűltek szépen a növény-, gomba-, és állatfajok is. Olyan nem várt érdekességek is előkerültek, mint a bikapók, vagy például egy kabasólyom pár. Idén is bontogattunk köpeteket, kisemlősöket fogtunk, éjszakai lepkésztünk, és azt is meghallgattuk, mit mondanak a helyi denevérek.






Köszönjük minden résztvevőnek a sok segítséget!
Jövőre gyere Te is!

Szakértőink még összesítik a fajlistákat, de ízelítőgyanánt az állatok közül ezt a társaságot láttuk idén:

közönséges vakond Talpa europaea
vöröshátú erdeipocok Myodes glareolus
sárganyakú erdeiegér Apodemus flavicollis
közönséges erdeiegér Apodemus sylvaticus
nyest Martes foina
mezei cickány Crocidura leucodon
közönséges késeidenevér Eptesicus serotinus
rőt koraidenevér Nyctalus noctula
fehérszélű törpedenevér Pipistrellus kuhlii
kabasólyom Falco subbuteo
parlagi galamb Columba livia forma domestica
örvös galamb Columba palumbus
kakukk Cuculus canorus
zöld küllő Picus viridis
nagy fakopáncs Dendrocopos major
vörösbegy Erithacus rubecula
fülemüle Luscinia megarhynchos
fekete rigó Turdus merula
énekes rigó Turdus philomelos
csilpcsalpfüzike Phylloscopus collybita
széncinege Parus major
kékcinege Cyanistes caeruleus
csuszka Sitta europaea
dolmányos varjú Corvus cornix
seregély Sturnus vulgaris
házi veréb Passer domesticus
csicsörke Serinus serinus
erdei pinty Fringilla coelebs
zöldike Carduelis chloris
sárgarigó Oriolus oriolus
holló Corvus corax
csóka Corvus monedula
szarka Pica pica
vízisikló Natrix natrix
erdei béka Rana dalmatina
közönséges földigiliszta Lumbricus terrestris
földigiliszta faj Lumbricidae
kétlemezes orsócsiga Alinda biplicata
orsócsiga faj Clausilidae
pannon csiga  Cepaea vindobonensis
éti csiga Helix pomatia
nagy meztelencsiga Limax maximus
spanyol csupaszcsiga Arion lusitanicus
rinya faj Geophilidae
barna százlábú Lithobius forficatus
erdei vaspondró Megaphyllum ?
karimás ikerszelvényes Polydesmidae
álskorpió faj Pseudoscorpiones
erdei kaszáspók Egaenus convexus
bikapók faj Eresus sp.
kövipók faj Gnaphosidae
koronás keresztespók Araneus diadematus
zöld keresztespók Araneus cucurbitinus
csodáspók Pisaura mirabilis
karolópók Thomisidae
ugrópók faj Salticidae
ászka faj Oniscidea
közönséges bolharák Gammarus fossarum
gömbászka faj Armadillidium sp.
pinceászka faj Porcellionidae
közönséges víziászka Asellus aquaticus
ugróvillás Collembola sp.
gömbugróka faj Symphypleona
szitakötő Orthetrum? sp.
mezei tücsök Gryllus campestris
zöld lombszöcske Tettigonia viridissima
fülbemászó faj Dermaptera sp.
közönséges víziskorpió Nepa cinerea
díszesbodobács faj Lygaeidae sp.
verőköltő bodobács Pyrrhocoris apterus
közönséges karimáspoloska Coreus marginatus
földipoloska faj Cydnidae sp.
paréjpoloska Eurydema oleracea
csíkos pajzsospoloska Graphosoma lineatum
zöld bogyómászó-poloska Palomena prasina
ázsiai márványospoloska Halyomorpha halys
levéltetű faj Aphidae sp.
zöldfátyolka faj Chrysopidae sp.
rezes futrinka Carabus ulrichii
futóbogár faj Carabidae sp.
kis csibor Hydrochara caraboides
pocsolyacsibor faj Laccobius sp.
dögbogár faj lárva Silphidae sp.
közönséges sutabogár Hister quadrimaculatus
holyva faj 1. Staphylinidae
holyva faj 2. Staphylinidae
kis szarvasbogár Dorcus parallelipipedus
aranyos rózsabogár Cetonia aurata
butabogár Pentodon idiota
trágyatúró faj Onthophagus sp.
piros pattanóbogár faj Ampedus sp.
suszterbogár (cf.) Cantharis rustica (cf.)
harlekinkatica Harmonia axyridis
tízcseppes füsskata Calvia decemguttata
hétpettyes katicabogár Coccinella septempunctata
rózsás katica Synharmonia conglobata
álcincér faj (zöld) Oedemeridae sp.
bogáncscincér faj Agapanthia sp.
levélbogár faj 1. Chrysomelidae sp.
levélbogár faj 2. Chrysomelidae sp.
lucernabogár Gonioctena fornicata
díszes árvacsalán-levelész Chrysolina fastuosa
levélormányos faj Phyllobius vagy Polydrusus sp.
ormányos faj (fekete, hosszúkás) Curculionidae sp.
mocsáritegzes faj Limnephilus sp.
turjáni fúrómoly Phalonidia manniana
sodrómoly 5 Cnephasia sp.
kökényszövő sodrómoly Archips xylosteana
dudvarágó sodrómoly Archips podana
sodrómoly 2 Choristoneura sp.
ezüstsávos sodrómoly Ptycholoma lecheana
rügysodró tükrösmoly Hedya nubiferana
fehér horgasmoly Ancylis laetana
tölgylevél- / barkaárgó sodrómoly Gypsonoma sociana / dealbana
almamoly Cydia pomonella
juharmag-tükrösmoly Cydia inquinatana
kardoslepke Iphiclides podalirius
boglárkalepke faj Lycaenidae sp.
közönséges vízimoly Parapoynx stratiotata
kerti dudvamoly Evergestis extimalis
pápaszemes pihésszövő Tethea ocularis
szalmasárga sávosaraszoló Idaea straminata
gyűrűs pettyesaraszoló Cyclophora annularia
pettyesaraszoló (hibrid példány) Cyclophora punctaria x suppunctaria
bíborcsíkos araszoló Lythria purpuraria
zöld levélaraszoló Colostygia pectinataria
lápi törpearaszoló Eupithecia selinata
szegélyes nyárfaaraszoló Lomaspilis marginata
barna levélaraszoló Ligdia adustata
közönséges szürkearaszoló Macaria alternata
foltos faaraszoló Hypomecis punctinalis
ékköves faaraszoló Peribatodes rhomboidaria
gyöngyházfényű zöldaraszoló Campaea margaritaria
rövidszárnyú levélszövő Clostera curtula
fűzfa-zöldbagoly Earias clorana
szőröslábú karcsúbagoly Herminia tarsicrinalis
tollaslábú karcsúbagoly Herminia tarsipennalis
ligeti karcsúbagoly Herminia grisealis
ormányos karcsúbagoly Hypena proboscidalis
csipkés zuzmóbagoly Laspeyria flexula
hamvas gyapjaslepke Calliteara pudibunda
sárgás zuzmószövő Eilema sororcula
tejfehér medvelepke Spilosoma lubricipeda
sárgás medvelepke Spilarctia lutea
amerikai fehérmedvelepke Hyphantria cunea
fagyalbagoly Craniophora ligustri
éjszínű mázasbagoly Protodeltote pygarga
közönséges szürkebagoly Hoplodrina ambigua
háromsávos fűbagoly Charanyca trigrammica
rekettyebagoly Lacanobia w-latinum
szürke szegfűbagoly Hadena bicruris vagy capsincola
fehérpettyes rétibagoly Mythimna albipuncta
felkiáltójeles földibagoly Agrotis exclamationis
c-betűs fűbagoly Xestia c-nigrum
közönséges skorpiólégy Panorpa communis
lepkeszúnyog faj Psychodidae sp.
csípőszúnyog faj Culicidae sp.
katonalégy faj lárva Stratiomyidae sp.
fúrólégy faj Tephritidae sp.
ecetmuslica Drosophila melanogaster
döglégy faj Lucilia sp.
sarlósfürkész faj Ophioninae sp.
fekete fahangya (cf.) Lasius niger (cf.)
padlásdarázs Polistes nimpha
gyakori fadongó (cf.) Xylocopa valga (cf.)

2019. március 21., csütörtök

Mindent a süniről

"A sün félénk, de komikus és jó legény. " (Brehm)

A keleti sün (Erinaceus roumanicus) a sünalakúak (Erinaceomorpha) rendjébe tartozó 30-35 cm hosszú, zömök testű, rövid végtagokkal rendelkező, rövidke (4-5 cm) farkincájú állat. Hazánkban ő az egyedüli sünfaj a sünfélék családjának több mint 20 képviselője közül.


Feje előrefelé keskenyedik, és a hegyes alsó ajkat messze meghaladó, cipőgombszerű orrban végződik. Fülei oldalt kikandikálnak a tüskék alól, de nem emelkednek ki a szőrzetből. Apró, élénk fekete csillogó szemei oldalra néznek. Hátát fedő tüskéi megvastagodott szőrképződmények, melyek mindegyikén - sötétbarna tövüktől fehér hegyükig - barna és fehér csíkok váltogatják egymást. A homlok, fej, nyak és végtagszőrök barnák. Hasa barnásszürke, néha szinte fehér. 


Magyarországon elterjedt, a legtöbb fákat, vagy cserjéket legalább elszórtan tartalmazó vidéken megfigyelhető. A településeken kifejezetten gyakorinak mondható, gyakran találkozhatunk vele a kertekben, városi parkokban is.

Napnyugta után jár táplálék után, mely legtöbbször rovarokból, földigilisztából, évszaknak megfelelő bogyókból és gyümölcsökből áll, de előszeretettel fogyasztja a neki kitett, vagy éppen megdézsmált kutya- és macskaeledelt is. 

A süni rovarevő fogazata (kép: https://fineartamerica.com)

Veszély esetén összegömbölyödve szúrós tűpárnává változik, és útját csak akkor folytatja, ha újra biztonságban érzi magát.

Az év legnagyobb részében kimondottan magányos állatnak nevezhető, a két nem képviselői csak párzáskor keresik egymás társaságát. A fiatal sünfiak anyjuk után döcögve derítik fel a környéket, azonban amint felcseperednek, önálló életet kezdenek.

A sünök látása viszonylag gyenge, de az éjszakai viszonyok között remek szaglására és kifinomult hallására támaszkodva kiválóan tájékozódik. Kedveli a védettebb, kevésbé nyílt helyeket, gyakran kőfalak, kerítések mentén közlekedik. A hideg téli hónapokat farakások, rőzsekupacok alatt téli álomban vészeli át. A kedves állatok téli túlélési esélyeit segíthetjük azzal, hogy az évközben levágott gallyakat és a leveleket a bokrok alól nem gyűjtjük össze, hanem kupacokban hagyva menedéket nyújtunk a sünöknek. 


A nőstény évente kétszer fial. Egy alomban legfeljebb 7 utód van. A vemhességi idő mintegy két hónap. A párzásra márciustól júniusig kerül sor. A hím keresi fel a nőstényt, no de vajon hogyan párosodnak?

Sir David Attenborough-tól megtudod:

Az újszülött sünök tüskéi lágyak. Kezdetben tehetetlenek, de igen gyors fejlődésűek. Körülbelül kéthetes korukban kinyílik a szemük. Eredetileg fehér tüskéik csak ekkor kezdenek sötétedni és keményedni. 

A sajátos védekezési viselkedésük miatt különösen ki vannak téve a közúti gázolásoknak, mivel a gyorsan érkező járművektől megijedve összegömbölyödnek, ahelyett, hogy futni próbálnának. Az óvatos szürkületi vezetés sok sün életét mentheti meg.

A keleti sün védett, természetvédelmi értéke 25 000 Ft.


És végezetül egy-két recept Albertus Magnus polihisztor, természettudóstól:

"Állítólag, ha a sün megaszalt jobb szeméből egyunciányit égerfaolajban megsütnek és vörösbronz tálba raknak, majd bekennek vele olyasvalakit, aki éjjel is szeretne látni, akkor az illető kivétel nélkül mindent úgy fog látni a sötétben, akár nappal. A sün megaszalt bal szeme viszont, ha tégelybe teszik és a tollszár végével a fülbe juttatják, álmot hoz az emberre."


Aligha akad a világon olyan állat, amelynek alakjához ne fűződnének különös hiedelmek, hagyományok. Természetes, hogy a sünnek is megvan a maga kultúrtörténete. 
Legközelebb erről lesz szó ...


források:
https://www.vadonleso.hu/fajok/keleti_sun
Albertus Magnus: Az állatokról
Brehm: Az állatok világa