A következő címkéjű bejegyzések mutatása: természetvédelem. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: természetvédelem. Összes bejegyzés megjelenítése

2018. augusztus 29., szerda

Gálya tábori mese

Egyszer volt, hol nem volt… Volt egyszer, hogy egy pörzsölő nyári reggelen egy lelkes csapat felkerekedett, hogy nekilásson egy hosszú útnak az Óperencián túlra. Úti céljuk egy szőlőhegy volt, méghozzá sárkányölő Szent Györgyről elnevezve. A meredek hegyoldalban felkaptatva látták csak, milyen nehéz a kíváncsi turisták dolga, ha csodájára szeretnének járni a hetedhét országon is híres bazaltorgonáknak. Az ifjú legényekből és menyecskékből álló rendíthetetlen díszes társaság elhatározta, hogy a hegyre vezető girbe-gurba sétautat kipofozza, és kipótolja a végtelenségig-hosszú foghíjas lépcsősort. Jó tett helyébe jót várj, gondolták hőseink… Szerencséjükre volt ám egy jótevőjük, úgy hívták Balaton-felvidéki Nemzeti Park, aki erős pallókat és még erősebb vasakat hozatott a munkálatokhoz. Első este egy bölcs bagoly figyelmeztette őket a rájuk váró próbatételek veszélyeire. A nehéz munka hat nap, hat éjjel tartott, miközben megannyi akadályt kellett leküzdeniük, de a lelkes önkéntesek minduntalan derekasan helyt álltak. A szinte égig érő fejük fölé tornyosuló orgonák csábításának engedve utolsó este már a tetejükről csodálták a naplementét. Büszke volt rájuk a környék apraja-nagyja, és persze volt ám vígadalom a végén.









És ez nem tündérmese!

Írta: Bombay Bálint

2018. augusztus 10., péntek

Dunavirágzás

Forrás: http://www.ng.hu/Termeszet/2018/08/05/Dunaviragok-nasztanca, Bajomi Bálint


Dr. Kriska Györgyöt, az ELTE TTK Biológiai Intézet és az MTA Duna-kutató Intézet munkatársát e-mailben kérdeztem a témáról. 

A tiszavirágról a legtöbb ember hallott már Magyarországon. Sőt, a tiszavirág-életű egy különleges szókapcsolattá vált a magyar nyelvben. A dunavirágról viszont kevesebben hallunk. Miben hasonlít és miben különbözik a két faj? Milyen a dunavirág életmódja? 

Mindkét kérészfaj lárvái a folyók aljzatában élnek, ahol algákkal, más kisebb élőlényekkel és szerves törmelékkel táplálkoznak. Rajzáskor a lárvák felúsznak a vízfelszínre, ahol szárnyas rovarrá vedlenek. A kikelt nőstények rögtön párzóképesek, míg a hímek (szubimágók) egy újabb vedléssel válnak szaporodóképessé. A vízfelszíni párzást követően a nőstények néhány kilométert repülnek folyásiránnyal szemben a folyó fölött, majd lerakják petéiket a vízbe és elpusztulnak. 

Mindkét faj törvényi oltalom alatt áll, egyedeinek természetvédelmi értéke 10 000 Ft. Életmódjukat tekintve több különbség is van közöttük. A tiszavirág lárvája 3 évig, míg a dunavirágé 1 évig fejlődik. A lárvafejlődés befejeztével kezdődik meg a rajzás. Ha egészen pontosak akarunk lenni, akkor meg kell jegyeznünk, hogy a dunavirág fejlődése még rövidebb is, mint egy év, mert a nyáron lerakott petékből csak a következő év tavaszán, áprilisban kelnek ki a lárvák. Belőlük viszont nyár végére már kifejlődnek a szárnyas rovarok. A kifejlett tiszavirág nagyobb méretű és díszes mintázatú, míg a dunavirág kisebb és fehér. 

Kifejlett dunavirág vedlés után. Fotó: Potyó Imre

Mikor pusztult ki a dunavirág a Dunából? Hol élte túl a nehéz éveket? 

Az 1960-as évek végére már eltűntek a tömegrajzásai a Dunán. Azt nem állíthatjuk azonban, hogy ekkor teljesen kipusztult volna a Dunából ez a kérészfaj, de populációinak egyedszáma annyira lecsökkent, hogy nem alakulhattak ki nagyobb rajzásai. A Dunában túlélő kisebb állományok mellett az újratelepülésben kulcsszerepet játszhattak a mellékfolyókban meglévő állományok. A magyarországi szakasz benépesülésében feltehetően fontos szerepe lehetett például a Rába és az Ipoly dunavirág populációinak is. Ezek persze csak feltételezések, a pontos válasz megadásához genetikai vizsgálatok elvégzésére van szükség.

Mi okozhatta akkoriban a megritkulásukat? 

A legelfogadottabb vélemények a vízszennyezésekre vezetik vissza ezt a káros hatást.

Mikor jelentek meg újra a Dunában? Milyen változásoknak köszönhető ez az örvendetes hír? 

Nem meglepő, hogy az újabb magyarországi tömegrajzások a bécsi szennyvíztisztító üzem modernizálása után jelentek meg. A dunavirág tömegrajzásában majd 40 év után 2012-ben gyönyörködhettek újra először a Duna mellett élők. A víz tisztulása lehetőséget adott a dunavirág újbóli elterjedésének, de az évenkénti rajzások mérete egyéb tényezőktől is függhet. 2012 óta évről évre változott a rajzások mértéke, ami kapcsolatban állhat a lárvák számára hozzáférhető táplálék, elsősorban az aljzathoz kötődő algák mennyiségével.

Melyik évszakban és hol tudjuk megfigyelni ezen rovarokat? 

Nyáron, július második felétől egészen augusztus végéig számíthatunk a rajzások megjelenésére mindenhol a Duna mentén. Ha valahol kialakul a rajzás, akkor az általában 10-14 napig minden este megjelenik megfelelő, esőmentes időjárás esetén. Magyarországon más folyókon, például a Rábán, az Ipolyon és a Sajón is látható a rajzás.



A fénykép elkészítése három másodpercig tart, ilyen hosszúságú záridőre állítottam a fényképezőgépet. Ezáltal a lámpafénnyel megvilágított kérészek mozgása rajzolódik ki a képen. A hullámszerű hatást a szárnyak egymás utáni csapásai adják.

Egy komoly veszély fenyegeti őket a hidaknál. Mit tudnak erről a biofizikus kutatók? 

A nőstények több kilométeres folyó feletti repülését a vízfelszín optikai jele irányítja, amely a hidaknál hirtelen megszűnik, ezért a feltorlódó kérésztömeg kivilágított hidak esetében a híd lámpáihoz vagy a vízparti lámpákhoz repül. Ennek következtében a nőstények nem a vízbe rakják a petéiket, hanem a hídra, ahol elpusztulnak. Mindez veszélyezteti a következő kérész generáció kifejlődését.

Több éve végeznek kísérleteket, hogy kifejlesszenek egy megoldást erre a problémára. Kérem, meséljen erről is az olvasóknak! 

Olyan több lámpából álló fénysorompót fejlesztettünk ki, amely képes a hidaknál összegyűlő kérészeket a víz felett tartani, így a nőstények végül le tudják rakni petéiket a vízbe. Ez irányú korábbi kutatásunkat a Dunavirág mentőakció című film mutatja be. 

Jelenleg a különböző hullámhosszú fényt kibocsátó lámpákkal kísérletezünk, annak érdekében, hogy a kérészekre ható, leghatékonyabb fénysorompót tudjuk elkészíteni úgy, hogy az más rovarokra ne legyen káros hatással.

2018. augusztus 7., kedd

Egyre több szakmai program színesíti táborainkat!

A Sündörgő Táborban néhány vendégszakértő is megfordult, hogy még több érdekességet mutassunk meg a gyerekeknek a minket körülvevő természet szépségeiből. A meghívott szakemberek megannyi izgalmas „műhelytitkot” árultak el nekünk a különféle állatokról-növényekről, és nem utolsó sorban munkájukról.

Dr. Tóth Balázs lepkésszel nappal fűhálóztunk, falombokat kopogtattunk, éjjel pedig cukros vörösborba áztatott madzagokkal lepkéket csalogattunk (és itattunk le), egy fénycső, és egy fehér lepedő segítségével pedig fénycsapdáztunk.







Szász Benedekkel, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park munkatársával pedig egy kicsit nagyobbacska állatokat fogtunk, mégpedig madarakat. Mesélt nekünk a madárgyűrűzés múltjáról, és jelenéről, személyes élményeiről, és persze kézbe is foghattunk néhány tollas jószágot.






És most következzen egy szép vers:

A következő lepkefajokat találtuk egy nap alatt:

1 Nemophora fasciella feketesávú tőrösmoly
2 Endotricha flammealis
3 Pyralis farinalis lisztilonca
4 Hypsopygia costalis szénailonca
5 Evergestis limbata közönséges dudvamoly
6 Metasia ophialis kígyósávos tűzmoly
7 Pyrgus malvae kis busalepke
8 Erynnis tages cigánylepke
9 Papilio machaon fecskefarú lepke !
10 Iphiclides podalirius kardoslepke !
11 Leptidea sinapis / juvernica közönséges / szibériai mustárlepke
12 Colias crocea sáfránylepke
13 Gonepteryx rhamni citromlepke !
14 Plebejus argus ezüstös boglárka
15 Polyommatus coridon ezüstkék boglárka
16 Polyommatus dorylas mezei boglárka
17 Polyommatus daphnis csipkés boglárka
18 Polyommatus icarus közönséges boglárka
19 Hamearis lucina kockáslepke
20 Melitaea phoebe nagy tarkalepke
21 Araschnia levana pókhálós lepke
22 Argynnis paphia nagy gyöngyházlepke !
23 Boloria dia kis gyöngyházlepke
24 Lasiommata megera vörös szemeslepke
25 Maniola jurtina nagy ökörszemlepke
26 Aphantopus hyperanthus közönséges ökörszemlepke
27 Hipparchia fagi szürkeöves szemeslepke
28 Minois dryas fekete szemeslepke
29 Melanargia galathea sakktáblalepke
30 Coenonympha glycerion közönséges szénalepke
31 Gastropacha quercifolia tölgylevélpohók
32 Phyllodesma tremulifolia nyárfalevélpohók
33 Antherea yamamai tölgyfa-pávaszem
34 Macroglossum stellatarum kacsafarkú szender
35 Chlorissa cloraria sárgás zöldaraszoló
36 Scopula immorata réti sávosaraszoló
37 Scopula incanata hamvas sávosaraszoló
38 Idaea rusticata tarka apróaraszoló
39 Cyclophora ruficiliaria vörösrojtú pettyesaraszoló
40 Rhodostrophia vibicaria pirosszélű araszoló
41 Catarhoe cuculata csuklyás tarkaaraszoló
42 Camptogramma bilineata kétvonalas sávosaraszoló
43 Minoa murinata kutyatej-araszoló
44 Heliomata glarearia bőrszínű araszoló
45 Plagodis pulveraria szemcsés araszoló
46 Synopsia sociaria ürömaraszoló
47 Hypomecis punctinalis foltos faaraszoló
48 Fagivorina arenaria bükkfaaraszoló
49 Gnophos furvata nagy sziklaaraszoló
50 Drymonia querna tölgyfa-púposszövő
51 Ptilodon cucullina csuklyás púposszövő
52 Meganola strigula szürke pamacsosszövő
53 Paracolax tristalis sárgás karcsúbagoly
54 Polypogon tentacularia sötétaljú karcsúbagoly
55 Herminia tarsicrinalis pelyheslábú karcsúbagoly
56 Lymantria dispar gyapjaslepke
57 Arctornis l-nigrum L-betűs gyapjaslepke
58 Eilema complana lapos zuzmószövő
59 Euplagia quadripunctaria csíkos medvelepke
60 Catocala hymenaea galagonya-övesbagoly
61 Catocala electa fűzfa-övesbagoly
62 Catocala sponsa tölgyfa-övesbagoly
63 Lygephila craccae bükkönybagoly
64 Lygephila procax fekete csüdfűbagoly
65 Laspeyria flexula csipkés zuzmóbagoly
66 Autographa gamma gammabagoly
67 Acronicta rumicis sóska-szigonyosbagoly
68 Craniophora ligustri fagyalbagoly
69 Acontia trabealis zebrabagoly
70 Schinia cardui keserűgyökér-nappalibagoly !
71 Cryphia algae sárgászöld zuzmóbagoly
72 Amphipyra berbera / pyramidea rezesszárnyú / fahéjszínű zsírosbagoly
73 Hoplodrina blanda sötétbarna selymesbagoly
74 Trachea atriplicis nyári zöldbagoly
75 Cosmia trapezina trapéz-lombbagoly
76 Lacanobia suasa tarka veteménybagoly
77 Hadula trifolii lóherebagoly
78 Mythimna ferrago rozsdás rétibagoly
79 Agrotis exclamationis felkiáltójeles földibagoly

Na, rímelt ;)?

2018. április 23., hétfő

1% a jövő generációjáért és a Földért (Adószámunk: 19263164-2-19)

Táborainkat a Pangea Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület önkéntesei szervezik és bonyolítják le.

Nekünk, civileknek nagy segítség az egyesületünknek évente felajánlott szja 1%-okból összegyűlt bevétel.

Hogyan tudod nekünk adni adód 1%-át?

Eltekintve a különféle beadási dátumú adóbevallástól, az 1 %-ról akár már most is rendelkezhetsz. Egészen 2018. május 22-ig, de minél hamarabb megteszed, annál jobb!

A legegyszerűbb, ha 1753-as (17SZJA) nyomtatványon a személyi jövedelemadód bevallásával együtt küldöd el. Ha nem, akkor így rendelkezhetsz akár már most is!

·Ha ügyfélkapud van, ami a legegyszerűbb mód, adó 1 %-áról való rendelkezésre,

·Ha nincs ügyfélkapud, akkor itt tudhatod meg, hogyan kell regisztrálni: https://ugyfelkapu.gov.hu/

·Amennyiben a postai módot választod, 17EGYSZA nyomtatvány kitöltésével.

1. Ha egyéni vállalkozó, vagy ÁFA bevallásra kötelezett magánszemély vagy, az eva és a kata hatálya alá bejelentkezett egyéni vállalkozó, akkor 2018. február 26-ig adhatod le adóbevallásod a NAV (APEH)-nak. Ha adód 1%-áról nem rendelkeztél, azt utólagosan is megteheted a bevallás részét képező 17EGYSZA jelű önálló nyomtatványon, 2018. május 22-ig. 

2. Amennyiben magánszemélyként küldöd be adóbevallásod, és rendelkezel ügyfélkapu regisztrációval, akkor itt: NAV SZJA oldalán keresztül könnyedén kitöltheted a rendelkező nyilatkozatod, és adóbevallásod is ellenőrizheted. Fontos! Ez március 15-től lesz elérhető!

A kedvezményezett adószáma rovatba írd be kötőjel nélkül a 19263164-2- 19 adószámot, így támogathatod a Pangea Egyesületet. A kötőjelet a rendszer automatikusan teszi be, te csak a számokat írd be.

Fontos! Március 15-től lesz elérhető!

3. Ha nem rendelkezel ügyfélkapuval, március 19-ig telefonon vagy elektronikus úton kérheted, hogy a NAV a bevallási tervezetet papíralapon, postán küldje el neked. A NAV a kérelem nyilvántartásba vételéről az adózó által választott kapcsolattartási formában tájékoztatja az ügyfelet. Amennyiben nem kéred március 15-ig a postázást, akkor adóbevallási tervezeted már csak személyesen, a NAV ügyfélszolgálatán tekintheted meg. Adód 1%-át ez esetben is felajánlhatod.

Ha nincs ügyfélkapud, az adó 1 %-áról a 17EGYSZA jelű nyomtatványon rendelkezhetsz, amelyet 2018. május 22-ig küldhetsz el az adóhivatalhoz postai úton vagy a NAV ügyfélszolgálatain személyesen.

Amennyiben az adóbevallás leadásakor nem rendelkeztél a jövedelemadód egy százalékáról, később is lehetőség van feladni a rendelkezést; egészen 2018. május 22-ig. Ügyfélkapun keresztül elektronikusan, vagy a korábbi években megszokott módon, önállóan lezárt, adóazonosító jelével ellátott postai borítékban (amelyet a ragasztást keresztezve aláírni
szükséges) postán vagy a NAV ügyfélszolgálatain személyesen.

Adószámunk: 19263164-2- 19

Köszönjük a segítséged!

2018. március 6., kedd

Miért jó önkéntesnek lenni? - Szakmai nap a Merzse-mocsáron és a WWF irodában

Túl vagyunk egy nagyon eredményes kiránduláson, terepmunkán és előadássorozaton. Múlt hét szombaton a ZÖLD XVII Egyesület munkáját segítve kijutottunk Budapest egyetlen igazi mocsarához, a Merzse-mocsárhoz. Itt a több mint 20 önkéntes közreműködésével élőhelykezeléssel foglalkoztunk, amely abban nyilvánult meg, hogy lehúztuk a korábban levágott kaszálékot a védett területről. Mivel az idő szorított minket, ezért nagymértékben nem tudtunk bekapcsolódni a 17. kerület természet- és környezetvédelmével foglalkozó szervezet munkájába, de tapasztalatnak és kapcsolatépítésnek így is jó volt ez az élőhelykezelési gyakorlat.





Ezt követően elsétáltunk a kilátóhoz, ahonnan alaposan megfigyelhettük a befagyott tóban madarak által fenntartott kis lihogót. Tőkésrécén kívül szárcsákat, csörgőrécét és barátrécét is sikerült megfigyelnünk. A területet elhagyva még nyomoztunk a hóban emlősfajok után kutatva. Mezei nyúl, őz, macska, kutya és róka lábnyomát is megtaláltuk a területen.

A program a WWF Magyarország irodájában folytatódott, ahol hasznos előadásokat hallhattunk az önkéntesség fontosságáról az elhelyezkedés tekintetében, illetve a természetvédelmi munkalehetőségekről. Ezúton is szeretnénk megköszönni az előadóknak, hogy életszagú, őszinte, színvonalas és hasznos előadásokkal szórakoztatták a hallgatóságot. 

Bízunk benne, hogy mindenki eredményesnek tekintette ezt a szakmai napot!



Fényképek: Bombay Bálint & Patkó László

2018. január 14., vasárnap

Az Év Élőlényei

A természetvédelem 2018-ban is igyekszik felhívni a figyelmet néhány zászlósfajra!

Az év madara idén a 320 km/h-s sebességre is képes vándorsólyom lett.


Az év fája az impozáns kinézetű virágos kőris. A faj legészakibb elterjedése Magyarországon található.


Az év rovara a nagytermetű és könnyen felismerhető óriás szitakötő lett.


2018-ban egy ehető, gyógyhatású igen különleges gomba, a süngomba lett az év gombája.


Az év emlőse a vaksi, fokozottan védett nyugati földikutya. Eszmei értéke 1.000.000 forint, a három hazai faj közül mind emberi segítségre szorul.


A kornistárnics, az év vadvirága Európa nagy részén elterjedt, de élőhelyeinek kiszáradása, átalakulása miatt mindenütt visszaszorulóban van.


Idén év kétéltűje helyett év hüllője van, mégpedig az elevenszülő gyík.


Az év hala a ragadozó életmódot folytató balin lett.


Forrás: http://fna.hu/hir/vadonelok2018

2017. május 8., hétfő

Tarts velünk a gödöllői BioBlitz-en!

A BioBlitz egy külföldön már nagy népszerűségnek örvendő eseménysorozat, melynek elsődleges célja a természetvédelmi szemléletformálás interaktív és szórakoztató módon. 

Idén a gödöllői Alsóparkban különféle állat- és növénycsoportok szakértőivel együtt, a helyiek bevonásával fajleltárat készítünk, ezzel bemutatva, hogy a rekreációs célra használt parkok milyen ökológiai mentsvárként szolgálnak a betondzsungelben.

A BioBlitz a Nemzetközi Természetfilm Fesztivál keretén belül jön létre és minden korosztály számára színes programokat kínál. Az eseményt péntek reggel 8 órakor egy üres fehér táblán nyitjuk meg. Másnap reggelig pedig folyamatosan „vadásszuk” a fajokat, így a tábla lassan megtelik majd fajnevekkel! Mit gondolsz hány száz faj él a parkban?

Lesz madár- és denevérgyűrűzés, kisemlős csapdázás, rovarhálózás, botanikai túra, trófea bemutató és bagolyles. Este pedig számos érdekes előadást hallgathatsz meg szakértőinktől. Szót ejtünk a városi élővilágról, különböző monitoring módszerekről, aranysakálról, madáretetésről és denevérkutatásról, csúszó-mászókról és még sok-sok érdekes dologról.

Részletek

Helyszín: Gödöllő, Alsópark
Időpont: 2017.05.26-27. péntek-szombat
Kezdés: reggel 8.00

Belépés: ingyenes, a program nincs regisztrációhoz kötve

Keresd a Pangea Egyesület, a Gyöngybagolyvédelmi alapítvány és Magyar Biodiverzitás-kutató Társaság közös sátrát a gödöllői Alsóparkban!


Displaying 2007-07-25-suni-529.JPG







2017. március 18., szombat

Mi az a BioBlitz?

A BioBlitz (Biodiverzitás=biológiai sokféleség, Blitz=roham, villám) egy nyugaton egyre nagyobb sikernek örvendő esemény, melynek célja a természetvédelmi szemléletformálás interaktív és szórakoztató módon. A BB tulajdonképpen egy 24 órás “fajvadászat”.

Hol érdemes BioBlitz rendezvényt tartani? Olyan városi parkokban, amely a helyi lakosok számára kedves és értékes területek, továbbá ahol jól behatárolt a zöld terület. A területnek ugyanakkor könnyen megközelíthetőnek, centrális elhelyezkedésűnek és sötétedés után is biztonságosnak kell lennie.

Ezek a kezdeményezések kis költségvetésből létre tudnak jönni, de nagy tömegeket mozgatnak meg és természetvédelmi szempontból kiemelkedő fontosságúak. Modern korunk egyik legkomolyabb problémája a lokális és globális fajdiverzitás vesztés, vagyis a biológiai sokféleség csökkenése.

Lentebb megtekinthető egy hangulatos kis videó az amerikai nemzeti parkokban készült BioBlitz-ről:



Készítette: dr. Klein Ákos & Patkó László

2017. március 3., péntek

Nemzetközi Vadvilág Nap

Ma van a Vadvilág Világnap!

Az ENSZ közgyűlése 2013-ban döntött arról, hogy ezt a napot a vadon élő állatoknak és növényeknek szenteli. Felhívva ezzel a figyelmet az olyan őket fenyegető veszélyekre, mint például az orvvadászat, élőhelyvesztés és illegális kereskedelem.

Bővebben: http://www.wildlifeday.org

2016. november 20., vasárnap

Nyulak és sasok

A Helicon Life parlagi sas (Aquila heliaca) védelmi program műhelybeszélgetésén jártunk a jászsági Sasközpontban. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) által szervezett beszélgetésen elsősorban a programban résztvevő kutatók, civilek és vadgazdálkodók jelentek meg. A hallgatóság soraiban természetesen Pangeások is képviseltették magukat. Sőt, az elhangzott előadások elkészítéséhez is hozzájárulhattunk!


A konferenciát dr. Horváth Márton (MME) projektfelelős nyitotta meg, arról beszélve, hogy egy ilyen témában mennyire fontos az együttműködés a vadgazdálkodók és természetvédelmi szakemberek között. Sok érdekességről esett szó, például arról, hogy a nem-invazív módon gyűjtött tollakban található alvadt vérből egyed azonosítást is el lehet végezni. Ezzel a módszerrel derítették ki, hogy a költőmadarak kicserélődése –amely általában mortalitás miatt történik– 12%-ról 7%-ra esett vissza az utóbbi időben. Egy másik újszerű vizsgálati módszerről is halottunk, a kutyás keresésekről. Kutyák segítségével naponta 10-15 illegális mérgezés áldozatául esett állatot is meg tudtak találni a keresőegységek. Az elmúlt években közel 200 bűncselekményhez köthető esetet tártak fel és több mint 2000 km utat tett meg terepen a kutyás keresőegység.


Dr. Heltai Miklós (Vadvilág Megőrzési Intézet) bemutatta a ragadozó gazdálkodási modell elméleti hátterét. Módszer gyakorlati alkalmazása nélkülözhetetlen a ragadozómadarak védelmében. Sok vágómadárféle zsákmányol apróvadfajokat, például mezei nyulat. A madarakon kívül más hatékony ragadozók (pl. róka) is esznek nyuszit, így azok szabályozásával növelhető a nyúlállomány. Sajnos, a nyúlpopuláció az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent, így a ragadozók (pl. sasok) nehezebben tudnak egyik kedvenc prédájukhoz hozzájutni. A róka állomány csökkentésével lokálisan biztosítható a prédafajok populációinak növekedése, amely végsősoron kedvezően hat a sasok állományára is.

Dr. Biró Zsolt a Jászságban végzett mezei nyúl állománybecslési eredményeket ismertette, amelyek a beavatkozások (élőhelyfejlesztés és ragadozógazdálkodás) ellenére sajnos nem mutattak egyértelműen pozitív képet.

Lóránt Miklós és Konyhás Sándor természetvédelmi őrök a területükön elvégzett gyakorlati csapdázási praktikátat ismertették. A nemzeti parki területeken végzett csapdázás a túzok állomány növekedése szempontjából is kedvező lehet, de rendkívül munka- és energiaigényes feladat. Egy ember 4000-5000 ha-os területen tud aktívan csapdázni az év 4-5 legkedvezőbb hónapjában (tavasz-kora nyár). Ez havonta akár 1700 km hosszúságú út megtételét is jelentheti.



Végül dr. Szemethy Lászlótól arról hallhattunk, hogy ha segíteni szeretnénk a mezei nyúlon –mint számos ragadozó fő prédafaján–, akkor ahhoz az élőhelyi viszonyokat is manipulálnunk kell. A romló mezőgazdasági élőhelyeken jelentős biodiverzitás csökkenés ment végbe és egyre kevesebb a búvóhelyként szolgáló mezsgye. A régebben oly gyakori mezei nyúl állománya hanyatlásnak indult, ismereteink pedig idejét múltak. Tudjuk, hogyan viselkedett a nyúl 30-40 évvel ezelőtt, de a megváltozott agrárkörnyezetben minden bizonnyal e faj is változtat valamennyit a stratégiáján. GPS jeladós nyulakon végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy a korábbi szakirodalmak alapján 30-50 ha-os mozgáskörzettel rendelkező mezei nyúl akár 500 ha-on is mozoghat. Ez pedig nagy gond, mert szórakozásból a nyúl sem szeret hatalmas területeken barangolni… A mozgáskörzetben beállt változás valószínűleg az élőhelyromlás következménye: a nyulak keresik a megfelelő táplálkozó- és búvóhelyeket. Ha ezekből (pl. mezsgyék) sok volna, akkor nem kéne ennyit kóborolnia a nyusziknak.


Az előadások végi beszélgetésekben sok másról is szó esett, de egyben mindenki egyetértett: a vadgazdálkodóknak és természetvédőknek számos közös érdeke van és ezekért közösen is kell tenni a jövőben.


Az összejövetelt egy vetítés zárta, ahol a természetfilm.hu Helicon Life rövid filmjeit tekintettük meg.


2016. november 2., szerda

Zárókonferencia: természetvédelem a Natura 2000 területeken

A Svájci-Magyar együttműködési alap által támogatott “Fenntartható természetvédelem magyarországi Natura 2000 területeken” (SH/4/8 projekt) című projekt zárókonferenciáján jártunk!

A Natura 2000 háló az Európai Unió által létrehozott összefüggő ökológiai hálózat, amely az egyes területek és fajok védelmén keresztól igyekszik a biológiai sokféleség (diverzitás) megóvásához hozzájárulni. A magyarországi  Natura 2000 területek az ország teljes területének több mint 20%-át teszik ki. A projekt célja az volt, hogy a közreműködő partnerek segítségével módszertani fejlesztéseket, monitoring eljárásokat és állapotfelméréseket lehessen ezeken a területeken költséghatékonyan és eredményesen elvégezni.

A rengeteg előadó közül a teljesség igénye nélkül szemezgettünk. A szakmai előadások sorát dr. Szemethy László kezdte, aki bemutatta a SZIE munkáját a projektben. A halakkal kapcsolatos monitoring során több mint 40 faj 25.000 egyedét vizsgálták a szakemberek. Az emlős ragadozókkal kapcsolatban számos új és továbbfejlesztett módszer (pl.: kérdőíves adatgyűjtés, nem-invazív szőrtani vizsgálatok) segítségével járultak hozzá a standardizálható adatgyűjtéshez. Vadhatás vizsgálatok során a szakemberek több mint 73.000 adatott gyűjtöttek a Mátrában, ahol kiderült, hogy a nagytestű növényevők általában nem a főfafajt preferálják, ha a kínálatban egyéb fásszárúak is a rendelkezésükre állnak.


Dr. Horváth Ferenc elmondta, hogy vizsgálatukban az elmúlt 230 év állapotváltozásait figyelték meg különböző Natura 2000 területeken. A mért mintapontokon az utóbbi időben úgy néz ki, hogy a természetszerű élőhelyek újra teret hódítanak, de az alapvető tendencia a több mint 200 év során negatív volt a természetesség szempontjából (pl. erdőket mezőgazdasági területek váltották föl).

Dr. Grónás Viktor bemutatta, hogy a természet- és környezetbarát kísérleti gyepterületeken és erdőkben a projekt időtartama során milyen változások álltak be. A Duna melletti legeltetéssel is kezelt helyszíneken például a természetes szikes vegetáció került előtérbe az addigi nádassal borított élőhelyeken.

Bemutatásra került egy jó kis honlap is dr. Podmanicky László által, ahol a gazdálkodók a saját területükre vonatkozóan előállíthatják a kezelési előírásokat, amelyeket egy nagyobb kezelési egységre határoztak meg.



Az előadásokat Nagy Dénes (MME) és Tóth Péter (MME, projektmenedzser) zárta, akik elmondták, hogy a madarakon kívül denevérekre, kétéltűekre és hüllőkre is kiterjedt az adatgyűjtés. Tóth Péter kiemelte, hogy a hazai és svájci partnerek között végig jó munkakapcsolat volt. Több mint 100 hazai vállalkozást mozgatott meg ez a természetvédelmi gyakorlatban is hasznos a projekt.


Örülünk, hogy részt vehettünk ezen az inspiráló konferencián!