Mennyi program, mennyi izgalom…

Téli madarászás a Soroksári-Dunán

A téli időszakban sok vízimadár látogat el hazánkba a messzi tengerek, óceánok, és az északi tundrák felől. Számos ritkán megpillantható különleges madár is felbukkan ilyenkor, ezek megfigyelésére készültünk. Január 18.-án egy rövid kirándulást tettünk a Ráckevei-Duna téli madárvilágát kutatva.

A más néven Soroksári-Duna csepeli oldalán a Gubacsi hídtól indultunk, meglestük a Kis-Dunai öböl tanösvényt, és a Soroksári révhez érkeztünk. A terület természeti értékeinek megismerésében Ócsai Péter (a DINPI munkatársa) szakértő ornitológus volt a segítségünkre, és bizony sok érdekességet megtudtunk tőle. Közel 30 madárfajt láttunk vagy hallottunk, köztük olyan érdekesebbeket is, mint a kis kárókatona, vagy 2 eltévedt legelésző nagy lilik.

Köszönjük mindenkinek a részvételt, a sok izgalmas infót Ócsai Peti vezetőnknek, és persze a madaraknak is, akik megmutatták magukat!

Bombay Bálint

Síelés

Remek időben rengeteg lehetetlenül megoldódó nehézséggel megfűszerezett síelés volt ez a sok ideje első Pangeás síelés (3nap). Családias légkörben (4 sündörgő 5 nagysün) Pénzesgyőrben aludtunk és Eplénybe jártunk át síelni. 2 kocsi tönkre ment, egy már Pest határában, egy pedig már ott Pénzesgyőrben hagyott cserben. De jött Farkas Boró, és mindent megoldott!!! Utólag is köszi! (hálám kergetni fog még egy ideig, előre is bocsi) Esténként pedig Dombi Anna által tanított "Cambió" nevű kártyajátékot játszottuk (aki még nem ismeri, az feltétlen ismerje meg!) Összességében azt hiszem, kijelenthetem, hogy egy felejthetetlen élmény volt ez minden résztvevő számára! Szándékunkban áll jövőre újabb sítúrát szervezni és ezzel hagyományt teremteni. Remélem jövőre már még többen csatlakoztok! Aki nem tudott síelni azt megtanítottuk, így akár külföldi túra is lehet a jövőben!

Ui: Durva, hogy ahol Nagysünök vannak, ott mindig minden elromlik, tönkremegy, de aztán az óriási összeomlás után valahogy a csillagok mindig összeállnak, és minden megoldódik...

Imádlak titeket ezért a tulajdonságotokért… is :)

Mindenkinek óriási pacsi, aki ott volt, vagy bárhogyan segítette ezt a hétvégét!

Pisti

Kirándulás a Börzsönyben

Élménybeszámoló Fehérvári Bence és Ujhegyi Nikolett önkénteseinktől:

A túra nyomvonalát itt tudjátok megnézni.

„Kóspallagról a - jelzésen a Kis-Hanta-patak völgyében indultunk, többször kereszteztük a patakot, ami a "tavaszi" időjárás miatt meg volt áradva, így több helyen komoly kihívást jelentett. A szélesebbé váló patakvölgyben, a Boglya-kő magasságában, zsombéksás alkotta "boglyák" között haladtunk, kiváló kilátással az egykori magas-börzsönyi rétegvulkán ma látható roncsaira. Elmondtam a hegység kialakulását, nagyvonalakban, részletesebben ebben a cikkben lehet olvasni róla.

Én még Sumitól azt hallottam, hogy egykor 2700m magas volt a vulkán, de lehet ez már elavult.

Továbbhaladva elértünk Toronyaljai-horgásztóhoz, ahol a kétéltű fanatikusok rögtön elvesztek a mocsárban. Mivel a békák tudják, hogy dacára a tavaszias időjárásnak még valójában tél van, semmit sem találtunk. A horgásztó fölött magasodik a Pusztatorony, vagy Biber-vár romja. Egyik kedvenc váram, gyakorlatilag semmit sem tudunk róla, azon kívül, hogy egy fallal körülvett öregtoronyként megerősített hely volt és kb. a XV. században pusztult el. Bővebben itt tudtok róla olvasni. 

Ezután a felolvadt, sáros hegyoldalon lecsúszkálva, majd az országút túloldalán lévő dombra felkapaszkodva elértük az egykori, Szent Mihályról nevezett pálos kolostor romjaihoz. A kolostort valószínűleg a XIV.-XV. század fordulóján alapították és Buda török kézre kerülése körül pusztult el. Építőanyagát az addigra elhagyott Biber várból nyerték, a szentélyt felújították, egy erdei imahelyet alakítottak ki.

A  jelzésen tovább haladva értünk a Szent-Gál-föld nevű dombra, melynek a Békás-rét nevű részén a turistajelzés egy mélyútban halad, gyakorlatilag keresztülvágva egy 15-16 millió éves egykori osztriga zátonyt. A Börzsöny kialakulásával egy idős, trópusi sekélytengerben kialakult zátonyt javarészt osztrigák alkották, de gyűjthetők itt egyéb kagylók (szívkagyló, fúrókagyló), illetve korallok maradványai is. (a szívkagyló Pisti gyűjtése, ami egyébként nagyon ritka itt).

A következő megállónk a törökmezei turistaház volt, ahol a csapat többi része is csatlakozott. Itt mindenki megcsodálhatta a magán állatkert lakóit. Láttunk tarajos sült, sarki rókát, szurikátákat, meg tevét is. Flóra, a legfiatalabb csapattagunk a maga két évével kipróbálta a játszótér összes lehetőségét. Innen folytattuk utunkat Zebegényig, ahol megkóstoltuk a rétesház finomabbnál finomabb réteseit, majd a túra folyamán gyűjtött műanyag szemetektől is megszabadultunk. A vonat indulásáig pedig betértünk melegedni a kulacs presszóba és élményeinket megvitatva vártuk a következő vonatot, mely hazavitt mindenkit.

Dunavirágzás

Forrás: http://www.ng.hu/Termeszet/2018/08/05/Dunaviragok-nasztanca, Bajomi Bálint

Dr. Kriska Györgyöt, az ELTE TTK Biológiai Intézet és az MTA Duna-kutató Intézet munkatársát e-mailben kérdeztem a témáról. 

A tiszavirágról a legtöbb ember hallott már Magyarországon. Sőt, a tiszavirág-életű egy különleges szókapcsolattá vált a magyar nyelvben. A dunavirágról viszont kevesebben hallunk. Miben hasonlít és miben különbözik a két faj? Milyen a dunavirág életmódja? 

Mindkét kérészfaj lárvái a folyók aljzatában élnek, ahol algákkal, más kisebb élőlényekkel és szerves törmelékkel táplálkoznak. Rajzáskor a lárvák felúsznak a vízfelszínre, ahol szárnyas rovarrá vedlenek. A kikelt nőstények rögtön párzóképesek, míg a hímek (szubimágók) egy újabb vedléssel válnak szaporodóképessé. A vízfelszíni párzást követően a nőstények néhány kilométert repülnek folyásiránnyal szemben a folyó fölött, majd lerakják petéiket a vízbe és elpusztulnak. 

Mindkét faj törvényi oltalom alatt áll, egyedeinek természetvédelmi értéke 10 000 Ft. Életmódjukat tekintve több különbség is van közöttük. A tiszavirág lárvája 3 évig, míg a dunavirágé 1 évig fejlődik. A lárvafejlődés befejeztével kezdődik meg a rajzás. Ha egészen pontosak akarunk lenni, akkor meg kell jegyeznünk, hogy a dunavirág fejlődése még rövidebb is, mint egy év, mert a nyáron lerakott petékből csak a következő év tavaszán, áprilisban kelnek ki a lárvák. Belőlük viszont nyár végére már kifejlődnek a szárnyas rovarok. A kifejlett tiszavirág nagyobb méretű és díszes mintázatú, míg a dunavirág kisebb és fehér. 

Kifejlett dunavirág vedlés után. Fotó: Potyó Imre

Mikor pusztult ki a dunavirág a Dunából? Hol élte túl a nehéz éveket? 

Az 1960-as évek végére már eltűntek a tömegrajzásai a Dunán. Azt nem állíthatjuk azonban, hogy ekkor teljesen kipusztult volna a Dunából ez a kérészfaj, de populációinak egyedszáma annyira lecsökkent, hogy nem alakulhattak ki nagyobb rajzásai. A Dunában túlélő kisebb állományok mellett az újratelepülésben kulcsszerepet játszhattak a mellékfolyókban meglévő állományok. A magyarországi szakasz benépesülésében feltehetően fontos szerepe lehetett például a Rába és az Ipoly dunavirág populációinak is. Ezek persze csak feltételezések, a pontos válasz megadásához genetikai vizsgálatok elvégzésére van szükség.

Mi okozhatta akkoriban a megritkulásukat? 

A legelfogadottabb vélemények a vízszennyezésekre vezetik vissza ezt a káros hatást.

Mikor jelentek meg újra a Dunában? Milyen változásoknak köszönhető ez az örvendetes hír? 

Nem meglepő, hogy az újabb magyarországi tömegrajzások a bécsi szennyvíztisztító üzem modernizálása után jelentek meg. A dunavirág tömegrajzásában majd 40 év után 2012-ben gyönyörködhettek újra először a Duna mellett élők. A víz tisztulása lehetőséget adott a dunavirág újbóli elterjedésének, de az évenkénti rajzások mérete egyéb tényezőktől is függhet. 2012 óta évről évre változott a rajzások mértéke, ami kapcsolatban állhat a lárvák számára hozzáférhető táplálék, elsősorban az aljzathoz kötődő algák mennyiségével.

Melyik évszakban és hol tudjuk megfigyelni ezen rovarokat? 

Nyáron, július második felétől egészen augusztus végéig számíthatunk a rajzások megjelenésére mindenhol a Duna mentén. Ha valahol kialakul a rajzás, akkor az általában 10-14 napig minden este megjelenik megfelelő, esőmentes időjárás esetén. Magyarországon más folyókon, például a Rábán, az Ipolyon és a Sajón is látható a rajzás.

A fénykép elkészítése három másodpercig tart, ilyen hosszúságú záridőre állítottam a fényképezőgépet. Ezáltal a lámpafénnyel megvilágított kérészek mozgása rajzolódik ki a képen. A hullámszerű hatást a szárnyak egymás utáni csapásai adják.

Egy komoly veszély fenyegeti őket a hidaknál. Mit tudnak erről a biofizikus kutatók? 

A nőstények több kilométeres folyó feletti repülését a vízfelszín optikai jele irányítja, amely a hidaknál hirtelen megszűnik, ezért a feltorlódó kérésztömeg kivilágított hidak esetében a híd lámpáihoz vagy a vízparti lámpákhoz repül. Ennek következtében a nőstények nem a vízbe rakják a petéiket, hanem a hídra, ahol elpusztulnak. Mindez veszélyezteti a következő kérész generáció kifejlődését.

Több éve végeznek kísérleteket, hogy kifejlesszenek egy megoldást erre a problémára. Kérem, meséljen erről is az olvasóknak! 

Olyan több lámpából álló fénysorompót fejlesztettünk ki, amely képes a hidaknál összegyűlő kérészeket a víz felett tartani, így a nőstények végül le tudják rakni petéiket a vízbe. Ez irányú korábbi kutatásunkat a Dunavirág mentőakció című film mutatja be. 

Jelenleg a különböző hullámhosszú fényt kibocsátó lámpákkal kísérletezünk, annak érdekében, hogy a kérészekre ható, leghatékonyabb fénysorompót tudjuk elkészíteni úgy, hogy az más rovarokra ne legyen káros hatással.