2019. december 10., kedd

Nyugalom, a hosszú élet ritka


Megjött a tél, és ilyenkor egy kicsit minden lelassul...

Nyugalmi időszak ez a növényeknek, sok állat is nyugovóra tér, téli álmot alszik.


Lehet, hogy a hideg egyben a hosszú élet titka is? Gondoljunk a dermesztő mélytengerekben több 100 évet megélő cápákra, vagy a hibernálódó denevérekre, akik között ugyancsak szép korú példányokat ismerünk. De ne szaladjunk ennyire előre…

Vannak ilyen általános szabályok, hogy a nagyobb testű állatok tovább élnek, a kisebbek rövidebb ideig. Illetve táplálkozás, anyagcsere és stressz függő is az egyes állatok élettartama. De persze sok a kivétel.


Az sem mindegy, hogy egy állat életkorát a szabadban vizsgáljuk, vagy fogságban, ahol kedvező körülmények közt jóval tovább élhet.

Egy-egy faj legidősebb példányait gyakran állatkertekben vagy rezervátumokban találjuk. A vadon élő egyedek ezzel szemben szinte soha nem érik el a faj élettani jellegzetességeiből következő maximális életkort, hiszen többségük baleset vagy ragadozó áldozata lesz, táplálékhiányban szenvedhet, betegségben múlik ki.

No de vajon melyik állat meddig él?


Az alsóbbrendű szervezetek között több olyan fajt is találunk, akik hosszabb ideig élnek, mint gondolnánk.
Walesi tudósok Izland partjainál nemrégiben egy olyan sellőkagylót találtak, amely a vizsgálataik szerint 507 évet élt (egy másik forrás szerint 405-410 éves lehetett). A kagylók héján látható gyűrűket megszámolva, a fák évgyűrűihez hasonlóan, meghatározható az állat életkora. Ezt tették Paul Butler tengerbiológus és munkatársai, amikor az Arctica islandica fajhoz tartozó kagylót vizsgálták. A Ming nevet kapta, mivel már a híres kínai dinasztia idején is a tenger alján dekkolt.


Ugyancsak az izlandi partokhoz közel találták meg Földünk eddigi legidősebb gerincesét, a grönlandi cápát (Somniosus microcephalus), aki szintén több, mint 500 éves. Ez a faj a nagyon hideg tengervizekben él (1-5°C), így az anyagcseréje is lassabb. További érdekessége, hogy az ammóniát a bőrén keresztül választja ki és az izlandi emberek egyik nemzeti eledele a “kæstan hákarl”, melyet a cápa félig rohasztott húsa ad, amikor is az ammónia jelentős része már elpárolog a húsból, így az fogyaszthatóvá válik.



Vannak még aggastyánok bőven a tengerekben. A legidősebb grönlandi bálna (Balaena mysticetus) életkorát 211 évre becsülik, egy nőstény gyilkos bálna (Orcinus orca) pedig már 105 éves elmúlt. Érdekes, hogy ők fogságban sosem élnek meg olyan magas kort, mint a szabadban.

A hüllők között szintén sok a rekorder. Adwaita, az aldabrai óriásteknős (Aldabrachelys gigantea) 2006-ban pusztult el egy állatkertben, amikor is 255 éves volt. Talán nem meglepő, de a szárazföldi teknősök között még számos csúcstartót ismerünk, akik mind elérték a 100-150 évet.


Az emlősök között is sok matuzsálem korú egyedet lehet találni. Habár általánosnak gondolt dolog, hogy a nagyobb testméretű állatok tovább élnek, ez sem mindig igaz. Míg egerek fogságban négy évet élnek (természetben ez az életkor felére csökken), arra lehetne számítani, hogy a hasonló testmérettel rendelkező denevérek életkora is ilyesmi. Ugyanakkor a legidősebb rovarevő denevér (Myotis beandtii), mely hazánkban is honos, minimum 41 éves, illetve jelenleg a Bakonyban él egy nagy patkósorrú denevér (Rhinolophus ferrumequinum), akit 18 évvel ezelőtt gyűrűztek meg a kutatók. 


A hibernálódó állatok esetében az anyagcsere időszakos lelassulásával az egyedek élettartama többszörösére nőhet. A megélt kort a táplálkozás is sokban befolyásolhatja. A kalóriaszegény táplálék miatt pl. a lajhárok az energiájukat korlátozzák és emiatt élnek átlagosan 25-30 évet is.

Lassan járj, tovább élsz


A lajhárokhoz hasonlóan nem túl fürge állat a Tuatara (Sphenodon punctatus). Ez az Új-Zéland, és a Cook-szoros körüli apró szigeteken élő gyík pihenés közben óránként vesz levegőt, optimális testhőmérséklete kb. 12 °C, 20 évesen lesz csak ivarérett, a nőstény 4 évig érleli petesejtjeit, majd 6-8 hónap, míg héjjal beburkolja őket.
Felmerül a kérdés, meddig él egy ilyen lassított felvételben élő állat? Bizony, 120 évet vagy még többet.

Mondjuk, hogy kérészéletű, és úgy tudjuk, ez csak néhány órát jelent szegény rovarnak. De az igazság az, hogy az ízeltlábúak világában sokszor egy hosszú, több éves gyermekkor előzi meg a rövidke felnőttkort, amikor már csak a szaporodás a lényeg. Nincs ez másként a kérészeknél se, 2-3 évig élik lárvaéletüket különböző vizek mélyén apróbb élőlényekre vadászva. Tehát egy tiszavirág (Palingenia longicauda) nem egy napig él, hanem kb. 1100 napig.


A rovarvilág csúcstartói a hangyakirálynők. A fekete fahangya (Lasius niger) a rekorder, akit 29 évig nevelt laboratóriumban Hermann Appel rovartudós.
Az államalapító rovarokhoz (hangyák, darazsak) hasonló struktúrában élnek a csupasz turkálók (Heterocephalus glaber), melyek 30 évet is megélnek, és a nőstények még ekkor is termékenyek maradnak. Tehát lehet, hogy a társadalmi életünk is hatással lehet az életkorunkra. Illetve nálunk és házi kedvenceink esetében az orvostudomány fejlődése nagyban hozzásegített a hosszabb átlagos életkor eléréséhez.


Hogy mire jók a korvizsgálatok?


Az öregedés működésének kutatása az ember életfolyamatainak megértését is segíti, mert ezek a különleges állatok védettek a rákkal szemben is, vagy az idős állatok tanulmányozásával az éghajlatváltozás ránk és rájuk vonatkozó hatásai is jobban megismerhetőek..

Még néhány példa:


Az afrikai elefántok (Loxodonta africana) átlagosan 50-70 évig élnek.
A legidősebb ázsiai elefánt (Elephas maximus) 88 éves volt.
Ismert egy 42 évesen elpusztult jegesmedve (Ursus maritimus).
Puan, a nőstény szumátrai orángután (Pongo abelii) 62 évesen pusztult el.
A legidősebb ismert házi macska (Felis silvestris catus) 38 éves volt,
a legöregebb kutya (Canis lupus familiaris) pedig 30 éves.




A legtovább élő madárfaj valószínűleg az Észak- és Dél-Amerikában őshonos pulykakeselyű (Cathartes aura), hiszen 118 éves pulykakeselyűről is szólnak beszámolók.
A legidősebb rózsás flamingó (Phoenicopterus roseus), akiről tudunk, 83 évig élt.
A bütykös hattyú (Cygnus olor) dobogós helyezettje 102 éves volt (általában nagyjából 30-35 éves korig élnek).
Ausztráliában pedig egy csapóajtós pók (Gaius Villosus) a 43 évet érte meg.



Ujhegyi Nikolett, Bombay Bálint

Felhasznált irodalom:
Davis Attenborough : Élet hidegvérrel
https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_longest-living_organisms
https://femina.hu/ezo/vilag-legoregebb-allatai/

http://www.erdekesvilag.hu/a-fold-leghosszabb-eletu-allatai/
https://www.origo.hu/tudomany/20180919-az-513-evesre-becsult-gronlandi-capa-meg-joval-a-mohacsi-csata-elott-szulethetett.html

2019. november 25., hétfő

Katalin Nap


Szent Katalin a IV. században élt az egyiptomi Alexandriában, keresztény hitéért halt mártírhalált.

Kora kifejezetten tájékozott, bölcs és szép királyleányának tartották, akinek egyik látomásában megjelent Jézus és eljegyezte. Mártírhalálakor ismét megjelent és megígérte, hogy mindazokat meghallgatja, akik menyasszonyához, Katalinhoz imádkoznak. Így vált Katalin a házasságra vágyó leányok védőszentjévé. Okossága miatt egyetemek, tudósok, diákok védőszentje is volt, továbbá a filozófusoknak, a tanulóknak, az ügyvédeknek, könyvtárosoknak, a fiatal nőknek és a gyermekeket gondozó dajkáknak egyaránt. Vértanúságának az eszköze, a kerék miatt pedig a fuvarosok, kerékgyártók, bognárok, molnárok, fazekasok tisztelték.
Szent Katalin tehát nagyon fontos szentnek számított a magyarok szemében, ezért van az, hogy több hagyomány, mondás, jóslás is fűződik ehhez a naphoz.

Kép: Saint Catherine, Caravaggio (1598) - wikipedia.org

Lássuk őket!


„Ha Katalin kopog, Karácsony locsog” –így tartja a népi időjóslás. Vagyis ha november 25-én fagy, akkor Karácsonykor esős, latyakos idő várható.
Az időjósló mondás fordítottja is igaz, vagyis ha Katalin napkor esős, enyhe idő van, akkor Karácsonykor fagyni fog, vagyis szép fehér Karácsony várható.

„Ha Katalin fényben fürdik, a Karácsony lében úszik”: Eszerint ha november 25-én napsütéses idő van, akkor Karácsonykor borult, csapadékos idő várható.
Az előző időjósló mondás mintájára ez is működött fordítva is, vagyis ha Katalinkor nem süt a nap, akkor szép, napos időt várhatunk Karácsonyra.

Katalin nap elteltével már nem volt szokás esküvőket, mulatságokat tartani. Ez nyilván a hidegre forduló időjárásnak is köszönhető volt, de szerepet játszott az Adventre és az azt követő Karácsonyra való készülődés is.

Az ország különböző részeiben is szokás volt, hogy Katalin napon nem dolgoztak, nem fogták be az állatokat, nem őröltek búzát, nem sütöttek kenyeret és nem látták el a halasztható mindennapos feladatokat.
A különbség annyi volt csak, hogy az ország egyes területein a lányok, míg más területein a férfiak tartották magukat a dologtalanítási szabályhoz.

Ha egy lány Katalinkor vízbe tett egy levágott gyömölcságat, akkor arra kellett figyelnie, hogy Karácsonyig kivirágozzon.
Ha így történt, akkor arra következtettek belőle, hogy a lány a következő évben férjhez megy. Ellenkező esetben viszont még néhány évet várnia kellett a házassággal.

Katalin napkor több orgonaágat tettek egy edénye, és mindegyikre különböző férfi nevet írtak fel. A néphiedelem szerint az lesz a lány férje, akinek a nevét viselő ág kivirágzik Karácsonyra..

Érdekes, hogy Katalin napon több helyen a férfiak szokása volt, hogy a napot böjtöléssel töltötték, és cserében abban bíztak, hogy éjszaka megálmodják jövendőbelijük személyét.


Forrás:

2019. augusztus 28., szerda

Európai Lepkék Éjszakái a Süni Táborban

Tóth Balázs vendég lepkészünk, a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársa írta nekünk:

" 2019-ben is eljuthattam a Süni Táborba, Jásd mellé, ahol terepi lepkés foglalkozást tartottam. Este cukrozott vörösborba áztatott madzagokat raktunk ki fák és bokrok ágaira, majd figyeltük e csalétkeken lakmározó lepkéket. A bor alkoholos illata vonzza oda őket, és mivel jó édes, sokat isznak a madzagról (a cukros folyadékokat nagyon szeretik). Ám az alkohol a lepkéket is lerészegíti, így nehezebben tudnak elrepülni - inkább a madzagon maradnak, ahol alaposan megnézhetők. Ha viszont már eleget ittak, akkor egyszerűen lemásznak a csalétekről, kb. fél óra alatt kijózanodnak és ezután már gond nélkül elrepülnek. 


Nagyon szép látványt nyújtott a hatalmas, szürke elülső szárnyú és rózsaszín-fekete hátulsó szárnyú fűzfa-övesbagoly (Catocala electa) és érdekes volt, ahogy az olajzöld és rózsaszínű mintás szőlőszender (Deilephila elpenor) megáll a levegőben a madzag előtt, és hosszú pödörnyelvével lebegés közben szívogatja a csalétek nedvét (ő nem rúgott be)!


fűzfa-övesbagoly
Az éjjeli lepkéket a fény is vonzza, ezt kihasználva egy lepedőt feszítettünk ki, amelyet UV-fényben gazdag lámpával világítottunk meg (ezt a módszert lámpázásnak hívják). A lepedőre még több lepke érkezett, mint a csalétekre, habár ezek általában nem voltak annyira látványosak, mint "iszákos" társaik. De azért mindenki találhatott egy-egy számára kedves fajt az araszolók, bagolylepkék, medvelepkék és rokonaik között. A csalétkezéssel és a lámpázással összesen 41 lepkefajt figyelhettünk meg.

Látogatásom éppen az idei Európai Lepkék Éjszakái (European moth Nights; euromothnights.uw.hu) idejére esett. Ezek az Éjszakák szeretnék a szabadba csábítani az éjjeli lepkék kedvelőit - laikust és szakértőt egyaránt - hogy minél több éjjeli lepkét figyeljenek meg, és az adatokat küldjék el a Lepkék Éjszakái szervezőinek. Így szeretnénk még jobban megismerni és megismertetni az éjjeli lepkéket, hogy hatékonyabb védelmüket segíthessük. Az Éjszakák másik fő célja, hogy a lepkekedvelők jobban megismerjék egymást, többet tanulhassanak egymástól. 


Köszönöm, hogy eljöhettem; jó volt újra találkozni az ismerősökkel és a lelkes táborlakókkal!"

Mi is köszönjük Balázsnak!

És íme, milyen lepkefajokkal találkoztunk:

Tephrina murinaria
Ematurga atomaria
Hypomecis roboraria
Heliomata glarearia
Polypogon tentacularia
Spilarctia lutea
Protodeltote pygarga
Rhodostrophia vibicaria
Agrotis exclamationis
Xestia c-nigrum
Scopula virgulata
Lomaspilis marginata
Mesoligia furuncula
Melanchra persicariae
Scopula immorata
Plagodis pulveraria
Eupithecia absinthiata
Melanthia procellata
Lomographa bimaculata
Mythimna turca
Angerona prunaria
Herminia tarsicrinalis
Hypena proboscidalis
Biston betularia
Drymonia obliterata
Chiasmia clathrata
Elaphria venustula
Nola aerugula
Xestia c-nigrum
Mythimna turca
Herminia tarsicrinalis
Hypena proboscidalis
Catocala electa
Euplexia lucipara
Scoliopteryx libatrix
Trachea atriplicis
Lacanobia oleracea
Dypterygia scabriuscula
Rivula sericealis
Ligdia adustata
Deilephila elpenor
Pieris rapae
Iphiclides podalirius
Hesperia comma
Vanessa atalanta
Vanessa cardui
Apatura ilia
Minois dryas
Maniola jurtina
Araschnia levana
Nymphalis c-album
Leptidea sinapis / juvernica

2019. július 29., hétfő

Táborozunk!

Július közepétől majd egy hónapig kisebbek és nagyobbak kiköltöznek a természetbe, felverik sátraikat, és egy kicsit beilleszkednek az őket körülölelő erdők-mezők nyüzsgő életébe.
Ez számunkra az év egyik legkedvesebb és örömtelibb időszaka.
A Sündörgő Tábor véget ért, nagyon jól éreztük magunkat, és azóta már elfoglalták a rétet a Kissünök.





Már a megérkezéskor egy igazi különleges esemény fogadott minket, méghozzá egy 65%-os holdfogyatkozás!


A 10 nap alatt bejártuk a környéket, nagyokat túráztunk, játszottunk, és megismerkedtünk a tábor körüli kőzetekkel, növényekkel, állatokkal. Meghívott vendégelőadóink idén is szuper programokkal színesítették ismereteinket, volt denevérhálózás, és madárgyűrűzés is.







Jövőre téged is várunk!
https://pangea.hu/taborok/suni-tabor

2019. június 24., hétfő

Köpni kell-pü!


Mivel a madaraknak nincsenek fogaik, nem tudják megrágni az ételüket - a kis falatokat egészben nyelik le, a nagyobbakat pedig kisebb darabokra szakítják, gondoljunk csak az erős horgas csőrű ragadozómadarakra.

A madarak fürge, mozgékony életmódjához többnyire gyors anyagcsere is párosult. Persze a gyors emésztéshez idomult emésztőszervrendszer is csoportonként eltérő, hiszen vannak rovarevő madarak, magevők, nektárt fogyasztók, no meg ragadozók és dögevők is.

Egy kis anatómia


A táplálék az előbél kezdetén a csőrön át jut be. A csőr formáját és nagyságát a madár életmódja határozza meg, így ha nem tudjuk, mit is eszik egy adott madár, elég ha rápillantunk a csőrére. A szájüregben sok nyálmirigy található (egyes fajoknál hiányozhat), a nyállal a táplálék összekeveredik. A lenyelt táplálékot a tágulékony nyelőcső után egy zsákszerű képződmény, a begy várja (persze itt is vannak kivételek, például a libáknak nincs begyük). A begy hiányában a táplálék raktározására a nyelőcső szolgál. A begy a mellkas elülső oldalán a villacsont két szára között található. A begy lehet egy- vagy kétüregű (bal és jobb oldali), ez utóbbi például a papagájokra jellemző. A begynek az utódnevelésben is fontos feladata lehet, hiszen néhány faj innen öklendezi fel fiókáinak a táplálékot, sőt a papagájok, galambok begyében lévő mirigyek termelik az úgynevezett begytejet, amely a kismadarak első táplálékául szolgál. A táplálék a nyelőcső rövid végső szakaszán át a két részből álló gyomorba (mirigyes és zúzógyomor) kerül. A nyelőcsövet követő mirigyes gyomor gyengén izmos falának szekréciós mirigyei pepszint termelnek.
A gyomornedvvel átitatott táplálék az izmos falú zúzógyomorba (zúzába) kerül. Itt történik a táplálék megőrlése, a fehérjék emésztése, és az emészthetetlen részek kiválasztásában is szerepe van. A magevők gyomra rendkívül izmos, ennek őrlőmunkáját apró kövek segítik, amiket a madarak aktívan keresnek, és szednek össze. A rovarevők, ragadozók zúzógyomra már kevésbé izmos, a gyümölcsevőké pedig jóval gyengébb.
Az emésztés fő helye a középbél első szakasza, az epésbél, amely közre fogja a hasnyálmirigyet, ide torkollik az epevezeték is. Az epehólyag több madárfajnál hiányozhat (pl. már megint a papagájok, galambok).
A közép és utóbél határán ágazik az eltérő fejlettségű, olykor hiányzó vakbél (pl. ki gondolna: a papagájok egy részénél). A növényevő fajok vakbele mondható a legfejlettebbnek, mivel a cellulózbontó enzimeket termelő baktériumok itt találhatók meg nagy számban.
Az utóbél elülső szakasza a végbélben folytatódó vastagbél.
Az emésztőcsatorna végső szakasza a kloákában, a bélcső kitágult részében végződik. A kloákába nyílnak a húgy- és nemi csatornák is, ez egy közös nyílás, akárcsak a hüllőknél, kétéltűeknél vagy a halaknál.
Érdekesség, hogy a madarak (a struccon kívül) nem rendelkeznek húgyhólyaggal.



No de jöjjön már végre a köpet!


Az étkezés után néhány órával a megemésztetlen részek (szőr, csontok, fogak és tollak, kitinpáncélok, halpikkelyek) összepréselődnek egy gombóccá: ez lesz a híres neves köpet. Ez kb. 10 órán át ott marad, általában naponta kétszer köpetelnek a baglyok, így részben gátolja emésztőrendszerüket, az új zsákmányt nem lehet lenyelni, amíg a köpet ki nem ürül. Amikor egy bagoly több órán belül több zsákmányt is elfogyaszt, a különböző maradékokat egy köpetbe „gyúrja”. A baglyok általában egyik kedvenc helyükön köpetelnek, ez gyakran a fészek környékén van, vagy például a gyöngybaglyok (Tyto alba) esetében a padláson, templomtoronyban. A fiatal baglyok 6-16 napos korukban kezdenek csak köpetelni, addig szüleik csont-és szőrmentes falatokkal etetik őket. A köpetelés első szakaszában (amikor már elkészült a kis csomag) elernyed az izmosgyomor elülső szájadékának záróizma, és a gyomorfal összehúzódásai a köpetet a mirigyes gyomorba nyomják át. Ezután a gyomor és a nyelőcső izmai is ritmusos összehúzódásaikkal segítik a gombóc előrébb jutását, mígnem a madár nyakát kinyújtja, csőrét kitátja, és hopp.



Úttörő volt a bagolyköpet vizsgálatokban Bernard Altum (1824-1900) német kutató, aki rájött az 1800-as évek közepén a titokra, hogy mit is rejtenek a bagolytanyákon a földön heverő tömör gombócok.


A baglyok köpetei azért híresebbek a többi madárénál, mert gyomruk nem annyira savas, mint más ragadozó (vagy nem ragadozó) madaraké, így köpeteikben épségben megtalálhatóak a zsákmányállatok csontjai.


A bagolyköpetekből előkerülő csontok alapján megtudhatjuk, mit eszik az adott bagoly télen, mit eszik nyáron, és milyen mennyiségben. A köpetvizsgálatok során nem csak a táplálkozásukat ismerhetjük meg, hanem egyben a környék kisemlős faunáját is, hiszen ők ügyesebben fogják összegyűjteni nekünk a környék egereit és pockait, mint mi bármilyen gyűjtési módszerrel. A bagolyköpetekben lévő kisemlős koponyák mennyiségéből lehet előjelezni, például az úgynevezett mezi pocok (Microtus arvalis) gradációkat (populációjuk emelkedését illetve csökkenését) is. A bagolyköpet vizsgálatok során került elő hazánkból a csíkos szöcskeegér (Sicista subtilis) a Borsodi- Mezőségből. Addig a fajt hazákban senki nem látta élve. Vannak olyan ritkaságok, mint az északi pocok (Microtus oeconomus) amely sokszor csak bagolyköpetekből kerül elő például a Kis-Balaton környékéről.

Az is előfordulhat, hogy a talált köpet gazdája bizony nem egy bagoly volt. A sirályokéban halcsontokat, kagylókat találhatunk, a varjak laza köpeteiben növényi szárakat, pici kavicsokat, a gyurgyalagéban pedig az elfogyasztott rovarok kitinpáncéljait, lábacskáit.





Ha kíváncsi vagy, mit eszik a bagoly, és kedvet kaptál egy kis koponyahatározáshoz, látogass el Pénzesgyőrbe Egyesületünk Oktatóközpontjába, illetve mindenféle rendezvényeinkre!

Bombay Bálint

Irodalom:
https://www.owlpages.com/owls/articles.php?a=4
https://ng.hu/termeszet/2017/07/17/amit-a-bagoly-nem-tud-megemeszteni-kikopi/
http://www.diszmadarmagazin.hu/hun/cikk_diszmadar.php?id=235
Schmidt Egon: Bagolyköpet-vizsgálatok. (A Magyar Madártani Intézet kiadványa, Bp., 1967, 137 oldal)


2019. június 10., hétfő

BioBlitz 2019

Idén is nagyszerűen sikerült a tavasz egyik legizgalmasabb rendezvénye, a Nemzetközi Természetfilm Fesztivál Gödöllőn.


2019. május 24-26. között a Fesztivál különböző programjain résztvevők száma megdöntötte az eddigi évekét, ugyanis a létszám felülmúlta a tavalyi 40 ezret, ami egyértelműen mutatja a Fesztivál sikerét, növekedését és hiánypótló voltát. A fesztivál közönsége, a természet – és környezetvédelem iránt érdeklődő fiatalok és családok, szívesen vettek részt az ingyenes vetítéseken és a szakmai-szórakoztató programokon, kiállításokon, előadásokon egyaránt, folyamatosan élettel töltve meg a Fesztivál helyszíneit, kiemelten a Gödöllői Királyi Kastélyt és a vele szemben található hatalmas parkot.



Az Alsópark élővilágát pedig ismét szemügyre vette a Pangea Egyesület és a Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány maroknyi csapata. BioBlitz sátrunkban megállás nélkül folytak a környezet-és természetismereti programok és bemutatók, játékosan ismerkedtünk a természet csodáival, és persze közben gyűltek szépen a növény-, gomba-, és állatfajok is. Olyan nem várt érdekességek is előkerültek, mint a bikapók, vagy például egy kabasólyom pár. Idén is bontogattunk köpeteket, kisemlősöket fogtunk, éjszakai lepkésztünk, és azt is meghallgattuk, mit mondanak a helyi denevérek.






Köszönjük minden résztvevőnek a sok segítséget!
Jövőre gyere Te is!

Szakértőink még összesítik a fajlistákat, de ízelítőgyanánt az állatok közül ezt a társaságot láttuk idén:

közönséges vakond Talpa europaea
vöröshátú erdeipocok Myodes glareolus
sárganyakú erdeiegér Apodemus flavicollis
közönséges erdeiegér Apodemus sylvaticus
nyest Martes foina
mezei cickány Crocidura leucodon
közönséges késeidenevér Eptesicus serotinus
rőt koraidenevér Nyctalus noctula
fehérszélű törpedenevér Pipistrellus kuhlii
kabasólyom Falco subbuteo
parlagi galamb Columba livia forma domestica
örvös galamb Columba palumbus
kakukk Cuculus canorus
zöld küllő Picus viridis
nagy fakopáncs Dendrocopos major
vörösbegy Erithacus rubecula
fülemüle Luscinia megarhynchos
fekete rigó Turdus merula
énekes rigó Turdus philomelos
csilpcsalpfüzike Phylloscopus collybita
széncinege Parus major
kékcinege Cyanistes caeruleus
csuszka Sitta europaea
dolmányos varjú Corvus cornix
seregély Sturnus vulgaris
házi veréb Passer domesticus
csicsörke Serinus serinus
erdei pinty Fringilla coelebs
zöldike Carduelis chloris
sárgarigó Oriolus oriolus
holló Corvus corax
csóka Corvus monedula
szarka Pica pica
vízisikló Natrix natrix
erdei béka Rana dalmatina
közönséges földigiliszta Lumbricus terrestris
földigiliszta faj Lumbricidae
kétlemezes orsócsiga Alinda biplicata
orsócsiga faj Clausilidae
pannon csiga  Cepaea vindobonensis
éti csiga Helix pomatia
nagy meztelencsiga Limax maximus
spanyol csupaszcsiga Arion lusitanicus
rinya faj Geophilidae
barna százlábú Lithobius forficatus
erdei vaspondró Megaphyllum ?
karimás ikerszelvényes Polydesmidae
álskorpió faj Pseudoscorpiones
erdei kaszáspók Egaenus convexus
bikapók faj Eresus sp.
kövipók faj Gnaphosidae
koronás keresztespók Araneus diadematus
zöld keresztespók Araneus cucurbitinus
csodáspók Pisaura mirabilis
karolópók Thomisidae
ugrópók faj Salticidae
ászka faj Oniscidea
közönséges bolharák Gammarus fossarum
gömbászka faj Armadillidium sp.
pinceászka faj Porcellionidae
közönséges víziászka Asellus aquaticus
ugróvillás Collembola sp.
gömbugróka faj Symphypleona
szitakötő Orthetrum? sp.
mezei tücsök Gryllus campestris
zöld lombszöcske Tettigonia viridissima
fülbemászó faj Dermaptera sp.
közönséges víziskorpió Nepa cinerea
díszesbodobács faj Lygaeidae sp.
verőköltő bodobács Pyrrhocoris apterus
közönséges karimáspoloska Coreus marginatus
földipoloska faj Cydnidae sp.
paréjpoloska Eurydema oleracea
csíkos pajzsospoloska Graphosoma lineatum
zöld bogyómászó-poloska Palomena prasina
ázsiai márványospoloska Halyomorpha halys
levéltetű faj Aphidae sp.
zöldfátyolka faj Chrysopidae sp.
rezes futrinka Carabus ulrichii
futóbogár faj Carabidae sp.
kis csibor Hydrochara caraboides
pocsolyacsibor faj Laccobius sp.
dögbogár faj lárva Silphidae sp.
közönséges sutabogár Hister quadrimaculatus
holyva faj 1. Staphylinidae
holyva faj 2. Staphylinidae
kis szarvasbogár Dorcus parallelipipedus
aranyos rózsabogár Cetonia aurata
butabogár Pentodon idiota
trágyatúró faj Onthophagus sp.
piros pattanóbogár faj Ampedus sp.
suszterbogár (cf.) Cantharis rustica (cf.)
harlekinkatica Harmonia axyridis
tízcseppes füsskata Calvia decemguttata
hétpettyes katicabogár Coccinella septempunctata
rózsás katica Synharmonia conglobata
álcincér faj (zöld) Oedemeridae sp.
bogáncscincér faj Agapanthia sp.
levélbogár faj 1. Chrysomelidae sp.
levélbogár faj 2. Chrysomelidae sp.
lucernabogár Gonioctena fornicata
díszes árvacsalán-levelész Chrysolina fastuosa
levélormányos faj Phyllobius vagy Polydrusus sp.
ormányos faj (fekete, hosszúkás) Curculionidae sp.
mocsáritegzes faj Limnephilus sp.
turjáni fúrómoly Phalonidia manniana
sodrómoly 5 Cnephasia sp.
kökényszövő sodrómoly Archips xylosteana
dudvarágó sodrómoly Archips podana
sodrómoly 2 Choristoneura sp.
ezüstsávos sodrómoly Ptycholoma lecheana
rügysodró tükrösmoly Hedya nubiferana
fehér horgasmoly Ancylis laetana
tölgylevél- / barkaárgó sodrómoly Gypsonoma sociana / dealbana
almamoly Cydia pomonella
juharmag-tükrösmoly Cydia inquinatana
kardoslepke Iphiclides podalirius
boglárkalepke faj Lycaenidae sp.
közönséges vízimoly Parapoynx stratiotata
kerti dudvamoly Evergestis extimalis
pápaszemes pihésszövő Tethea ocularis
szalmasárga sávosaraszoló Idaea straminata
gyűrűs pettyesaraszoló Cyclophora annularia
pettyesaraszoló (hibrid példány) Cyclophora punctaria x suppunctaria
bíborcsíkos araszoló Lythria purpuraria
zöld levélaraszoló Colostygia pectinataria
lápi törpearaszoló Eupithecia selinata
szegélyes nyárfaaraszoló Lomaspilis marginata
barna levélaraszoló Ligdia adustata
közönséges szürkearaszoló Macaria alternata
foltos faaraszoló Hypomecis punctinalis
ékköves faaraszoló Peribatodes rhomboidaria
gyöngyházfényű zöldaraszoló Campaea margaritaria
rövidszárnyú levélszövő Clostera curtula
fűzfa-zöldbagoly Earias clorana
szőröslábú karcsúbagoly Herminia tarsicrinalis
tollaslábú karcsúbagoly Herminia tarsipennalis
ligeti karcsúbagoly Herminia grisealis
ormányos karcsúbagoly Hypena proboscidalis
csipkés zuzmóbagoly Laspeyria flexula
hamvas gyapjaslepke Calliteara pudibunda
sárgás zuzmószövő Eilema sororcula
tejfehér medvelepke Spilosoma lubricipeda
sárgás medvelepke Spilarctia lutea
amerikai fehérmedvelepke Hyphantria cunea
fagyalbagoly Craniophora ligustri
éjszínű mázasbagoly Protodeltote pygarga
közönséges szürkebagoly Hoplodrina ambigua
háromsávos fűbagoly Charanyca trigrammica
rekettyebagoly Lacanobia w-latinum
szürke szegfűbagoly Hadena bicruris vagy capsincola
fehérpettyes rétibagoly Mythimna albipuncta
felkiáltójeles földibagoly Agrotis exclamationis
c-betűs fűbagoly Xestia c-nigrum
közönséges skorpiólégy Panorpa communis
lepkeszúnyog faj Psychodidae sp.
csípőszúnyog faj Culicidae sp.
katonalégy faj lárva Stratiomyidae sp.
fúrólégy faj Tephritidae sp.
ecetmuslica Drosophila melanogaster
döglégy faj Lucilia sp.
sarlósfürkész faj Ophioninae sp.
fekete fahangya (cf.) Lasius niger (cf.)
padlásdarázs Polistes nimpha
gyakori fadongó (cf.) Xylocopa valga (cf.)