Szent Katalin a IV. században élt az egyiptomi Alexandriában, keresztény hitéért halt mártírhalált.
Kora kifejezetten tájékozott, bölcs és szép királyleányának tartották, akinek egyik látomásában megjelent Jézus és eljegyezte. Mártírhalálakor ismét megjelent és megígérte, hogy mindazokat meghallgatja, akik menyasszonyához, Katalinhoz imádkoznak. Így vált Katalin a házasságra vágyó leányok védőszentjévé. Okossága miatt egyetemek, tudósok, diákok védőszentje is volt, továbbá a filozófusoknak, a tanulóknak, az ügyvédeknek, könyvtárosoknak, a fiatal nőknek és a gyermekeket gondozó dajkáknak egyaránt. Vértanúságának az eszköze, a kerék miatt pedig a fuvarosok, kerékgyártók, bognárok, molnárok, fazekasok tisztelték.
Szent Katalin tehát nagyon fontos szentnek számított a magyarok szemében, ezért van az, hogy több hagyomány, mondás, jóslás is fűződik ehhez a naphoz.
 |
Kép: Saint Catherine, Caravaggio (1598) - wikipedia.org
|
Lássuk őket!
„Ha Katalin kopog, Karácsony locsog” –így tartja a népi időjóslás. Vagyis ha november 25-én fagy, akkor Karácsonykor esős, latyakos idő várható.
Az időjósló mondás fordítottja is igaz, vagyis ha Katalin napkor esős, enyhe idő van, akkor Karácsonykor fagyni fog, vagyis szép fehér Karácsony várható.
„Ha Katalin fényben fürdik, a Karácsony lében úszik”: Eszerint ha november 25-én napsütéses idő van, akkor Karácsonykor borult, csapadékos idő várható.
Az előző időjósló mondás mintájára ez is működött fordítva is, vagyis ha Katalinkor nem süt a nap, akkor szép, napos időt várhatunk Karácsonyra.
Katalin nap elteltével már nem volt szokás esküvőket, mulatságokat tartani. Ez nyilván a hidegre forduló időjárásnak is köszönhető volt, de szerepet játszott az Adventre és az azt követő Karácsonyra való készülődés is.
Az ország különböző részeiben is szokás volt, hogy Katalin napon nem dolgoztak, nem fogták be az állatokat, nem őröltek búzát, nem sütöttek kenyeret és nem látták el a halasztható mindennapos feladatokat.
A különbség annyi volt csak, hogy az ország egyes területein a lányok, míg más területein a férfiak tartották magukat a dologtalanítási szabályhoz.
Ha egy lány Katalinkor vízbe tett egy levágott gyömölcságat, akkor arra kellett figyelnie, hogy Karácsonyig kivirágozzon.
Ha így történt, akkor arra következtettek belőle, hogy a lány a következő évben férjhez megy. Ellenkező esetben viszont még néhány évet várnia kellett a házassággal.
Katalin napkor több orgonaágat tettek egy edénye, és mindegyikre különböző férfi nevet írtak fel. A néphiedelem szerint az lesz a lány férje, akinek a nevét viselő ág kivirágzik Karácsonyra..
Érdekes, hogy Katalin napon több helyen a férfiak szokása volt, hogy a napot böjtöléssel töltötték, és cserében abban bíztak, hogy éjszaka megálmodják jövendőbelijük személyét.
Forrás:
