Vadonleltár a betondzsungel közepén? - Lezárult a második gödöllői BioBlitz

A Pangea Egyesület a Gyöngybagolyvédelmi Alapítvánnyal tavaly közösen megszervezte az ország első klasszikus városi BioBlitz rendezvényét, amely nagy sikert aratott a Nemzetközi Természetfilm Fesztivál keretein belül. Idén pedig folytattuk ezt a szép hagyományt!

A BioBlitz egy külföldön már nagy népszerűségnek örvendő eseménysorozat, melynek elsődleges célja a természetvédelmi szemléletformálás interaktív és szórakoztató módon. Ez egy 24 órás fajleltár laikusokkal és szakemberekkel közösen végezve, amelynek pozitív természetvédelmi üzenete van. Arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a városi területek is komoly természetvédelmi értékekkel rendelkezhetnek, így megőrzésük kiemelt fontosságú. Az üzenet itt nem az, hogy a város és az emberek hogyan rombolnak, hanem az, hogy amit meghagytunk, arra vigyáznunk kell. Továbbá az ilyen események felhívják a figyelmet a parkok természetközelibb kezelési lehetőségeire is.

Minden korosztály számára színes programokat kínált az esemény: volt kisemlős csapdázás, rovarhálózás, botanikai túra, trófea bemutató és bagolyles. Este pedig számos érdekes előadást hallgathattak meg az érdeklődők a szakértőktől. Szó esett a nagyragadozók hazai helyzetéről, a városi élővilágról, különböző monitoring módszerekről, denevérkutatásról, és csúszó-mászókról is.

Az eseményt péntek reggel 8 órakor egy üres fehér táblán nyitottuk meg. Másnap reggelig pedig folyamatosan „vadásztuk” a fajokat, így a tábla lassan megtelt a fajnevekkel!

A különféle állat- és növénycsoportok szakértőivel együtt, a helyiek bevonásával idén a tavalyi 302 fajt is túlszárnyaltuk a fél napos eső ellenére is. Még tartanak az összesítések, de 335 fajt biztosan találtunk!

Köszönjük a segítséget minden résztvevőnek:

Programtartók: Kun Róbert, Bombay Bálint, dr. Tóth Balázs, dr. Zsebők Sándor, Ujhegyi Nikolett, dr. Patkó László

Előadók: dr. Heltai Miklós, dr. Kovács Tibor, Ujhegyi Nikolett, dr. Patkó László 

További önkéntes munkával segítették az esemény létrejöttét: Kálmán Nikolett, Mihalik Éva, Szabó Éva, Kovács Zsófia, Major Borbála, Kas Emília, Gyetvai Zsófia, Szilágyi Zsolt, Király Attila, Lázár Péter és Kovács Ágota

Írta: Patkó László & Bombay Bálint

Denevérnap a Vadasparkban

Május első vasárnapján a Pangea Egyesület több szekértővel karöltve egész napos játékos szakmai programot tartott a vadasparkba látogatóknak.

1267 fő volt jelen anyák napján a vadasparkban, ahol láthattak, hallhattak a denevérekről és kipróbálhatták hogyan boldogulnának denevérként.

Boldogh Sándor egészen az Aggteleki Nemzeti parkból eljött azért, hogy játékos feladatokkal be tudja mutatni a denevérek táplálkozási stratégiáját, illetve a kicsik és nagyok egyaránt megtapasztalják, hogyan működik az ultrahang.

A kisebb gyerekek kipróbálhatták azt is, hogy hogyan tudnának denevérként függeszkedni, illetve csapatmunkával manőverezve, elkaphatták az összes rovart az erdei terepen.

Máté Balázs szakmai előadás keretében mutatta be a denevérek különlegességeit (pl. anatómiai jellegzetességeiket, hogy hogyan működik a hibernáció, mit csinálnak a denevérek az év különböző időszakaiban).

Ezt kiegészítve Mészáros József a bakonyi denevérkutatás rejtelmeibe vezette be a hallgatókat, megtudhattuk mit csinál egy denevérkutató az év során. A felállított denevérháló segítségével bepillantást nyerhettek a látogatók a denevérek megfogásának, gyűrűzésének a módjába. Megnézhették milyen eszközök „nélkülözhetetlenek” a terepi szakemberek táskájában. A kiállított poszterek és életképek segítségével pedig kicsit részesei lehettek a denevérek sokszínűségének is.

Nagy Ágnestől a Főváros Állat-és Növénykertből megtudhattuk, hogy mit esznek a hazai denevérek, illetve mi történik a lakott területen sérült, mentett és a Madárkórházba bekerült állatokkal. A látogatók megismerkedhettek többek között „Bélával” a rőt korai denevérrel, aki 3 doboz egyikében érkezett és mutogatta magát és hangját egyaránt az arra járóknak. Kurali Anikótól külföldi élménybeszámolója alapján betekintést kaphattunk, hogy egzotikus helyeken mennyire színesek és sokfélék lehetnek ezek az állatok.

Lehetett denevér origamit hajtogatni, illetve a kutakodó kedvűek Bombay Bálint és Ujhegyi Nikolett segítségével megnézhették, hogy templomtornyokban, ahol denevérek mellett gyöngybagoly is él, mit esznek a gyöngybaglyok. Bagoly köpetekből lehetett koponyákat, állkapcsokat kihalászni, illetve mikroszkóppal közelebbről szemügyre venni, hogy milyen táplálkozású az elfogyasztott prédafaj. Találtunk többek között veréb, több cickányfaj, de még denevér koponyát is.

A program nagyon jól sikerült, reméljük minden részvevő egy kicsit több ismerettel és jó élményekkel távozott a programról.

Írta: Ujhegyi Nikolett
Fotók: Surányi Linda, Bombay Bálint

Egy év a Vadasparkban!

A Budakeszi Vadaspark története egészen az 1970-es évekig nyúlik vissza. Ha nem is a kezdetektől, de a Pangea Egyesület is régóta jó viszonyt ápol a parkkal. Így rendszerint el is látogatunk az eseményeikre!

2017-ben sem volt ez másként, sőt, havonta találkozhattatok velünk a Budakeszi Vadasparkban! A különféle rendezvényeken megannyi játékot próbálhattak ki velünk kisebbek és nagyobbak: tesztelhették ügyességüket, eszüket, érzékszerveiket is. Meséltünk nekik állatokról, növényekről, természetvédelemről - nappal és éjszaka egyaránt. 

Jövőre Te is látogass el hozzánk! 

Írta: Bombay Bálint

Gödöllői BioBlitz - Fajlista

24 óra alatt összesen 301 fajt találtunk az Alsóparkban. Nem is kertelünk tovább, inkább lessétek meg a fajlistánkat! FAJLISTÁHOZ KLIKK!

BioBlitz Gödöllőn

Május 26-27-én lezajlott Gödöllőn a Pangea Egyesület és a Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány innovatív természetvédelmi programja, a BioBlitz.

A Nemzetközi Természetfilm Fesztivál szervezőinek hála a 24 órás fajleltárra tömött sorokban álltak a diákcsapatok. Reggel 8 órától másnap reggel 8-ig összesen 301 növény- és állatfaj jelenlétét mutattuk ki a gödöllői Alsópark terültéről. A meglepőbb fajok közé tartozott például a selymes boglárka, az erdei béka, a vízisikló, a fürj vagy a macskabagoly. Az éjjeli lepkészeink több mint 70 ízeltlábú fajt határoztak meg, a kisemlős csapdázás során pedig öt különböző egér- és pocokfaj került kimutatásra.

A parkban minden bizonnyal több faj él (pl. nem találtunk sünt és vörös mókust), de 24 óra alatt így is döbbenetes fajszámot sikerült produkálnia a csapatnak!

Az esti programokat sikerült megfelelően egymásra fűzni! Amíg a sátorban folytak az előadások, addig az aktívabb résztvevők a denevér detektorozást követően kisemlősöket kerestek, majd fénycsapdáztak.

Köszönjük önkénteseinknek a lelkes segítségnyújtást :)!!

Programtartók:

Kun Róbert, Fejes Zsófia, Gyetvai Zsófia, Dr. Kovács Tibor, Bombay Bálint, Tóth Balázs, Surányi Péter, Zsebők Sándor, Ujhegyi Nikolett, Patkó László, Márton Mihály

Előadók:

Szilágyi Zsolt, Dr. Szabó László, Dr. Heltai Miklós, Dr. Kovács Tibor, Péntek Attila, Dr. Hecker Kristóf, Ujhegyi Nikolett, Bombay Bálint, Dr. Klein Ákos, Patkó László

Önkéntes munkával segítették az esemény létrejöttét:

Kálmán Nikolett, Mihalik Éva, Szabó Éva, Kas Emília, Szerecz Sára, Vincze-Darázsi Virág, Vinze Viktor, Szabó István, Gönye Csaba, Németh Tímea, Fülöp Zita

Reméljük jövőre Te is velünk tartasz! Hol legyen még BioBlitz?

Az Év Élőlényei

Egyre több "Év valamije" van. Ezek a jópofa dolgok felhívják a figyelmet a biodiverzitás fontosságára és kínos beszélgetések kezdeményezésére is kiválóak.

- Tudtad, idén a világító tölcsérgomba az év gombája?

- Tényleg?

- Ja.

- *cirip-cirip*

Na jó, ennél azért többet is tudunk erről a fajról. Például egy gombász egyszer azt mondta nekünk, hogy ez a gomba olyan mint a "gumilabda". Megeszed, és amit leér a gyomrodba már pattan is vissza. A világító tölcsérgomba ugyanis mérgező és erős hánytató hatással rendelkezik (gasztrointesztinális mérgezés). Összekeverhető a nagyon ízletes rókagombával, szóval nem árt óvatosnak lenni. A gomba egyébként tényleg bocsájt ki fényt, de ez főleg a lemezein figyelhető meg és csak nagyon gyengén.

Az év fajairól amúgy itt olvashatsz bővebben.

Az év élőlényei idén az alábbiak (ezek közül leginkább a mogyorós pele veri ki a cukiságfaktort):

Az év emlőse: mogyorós pele

Az év gombája: világító tölcsérgomba

Az év vadvirága: hóvirág 

Az év fája: vadalma 

Az év rovara: nagy szarvasbogár

Az év hala: leső harcsa 

Az év kétéltűje: mocsári béka 

Az év madara: tengelic 

Nyulak és sasok

A Helicon Life parlagi sas (Aquila heliaca) védelmi program műhelybeszélgetésén jártunk a jászsági Sasközpontban. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) által szervezett beszélgetésen elsősorban a programban résztvevő kutatók, civilek és vadgazdálkodók jelentek meg. A hallgatóság soraiban természetesen Pangeások is képviseltették magukat. Sőt, az elhangzott előadások elkészítéséhez is hozzájárulhattunk!

A konferenciát dr. Horváth Márton (MME) projektfelelős nyitotta meg, arról beszélve, hogy egy ilyen témában mennyire fontos az együttműködés a vadgazdálkodók és természetvédelmi szakemberek között. Sok érdekességről esett szó, például arról, hogy a nem-invazív módon gyűjtött tollakban található alvadt vérből egyed azonosítást is el lehet végezni. Ezzel a módszerrel derítették ki, hogy a költőmadarak kicserélődése –amely általában mortalitás miatt történik– 12%-ról 7%-ra esett vissza az utóbbi időben. Egy másik újszerű vizsgálati módszerről is halottunk, a kutyás keresésekről. Kutyák segítségével naponta 10-15 illegális mérgezés áldozatául esett állatot is meg tudtak találni a keresőegységek. Az elmúlt években közel 200 bűncselekményhez köthető esetet tártak fel és több mint 2000 km utat tett meg terepen a kutyás keresőegység.

Dr. Heltai Miklós (Vadvilág Megőrzési Intézet) bemutatta a ragadozó gazdálkodási modell elméleti hátterét. Módszer gyakorlati alkalmazása nélkülözhetetlen a ragadozómadarak védelmében. Sok vágómadárféle zsákmányol apróvadfajokat, például mezei nyulat. A madarakon kívül más hatékony ragadozók (pl. róka) is esznek nyuszit, így azok szabályozásával növelhető a nyúlállomány. Sajnos, a nyúlpopuláció az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent, így a ragadozók (pl. sasok) nehezebben tudnak egyik kedvenc prédájukhoz hozzájutni. A róka állomány csökkentésével lokálisan biztosítható a prédafajok populációinak növekedése, amely végsősoron kedvezően hat a sasok állományára is.

Dr. Biró Zsolt a Jászságban végzett mezei nyúl állománybecslési eredményeket ismertette, amelyek a beavatkozások (élőhelyfejlesztés és ragadozógazdálkodás) ellenére sajnos nem mutattak egyértelműen pozitív képet.

Lóránt Miklós és Konyhás Sándor természetvédelmi őrök a területükön elvégzett gyakorlati csapdázási praktikátat ismertették. A nemzeti parki területeken végzett csapdázás a túzok állomány növekedése szempontjából is kedvező lehet, de rendkívül munka- és energiaigényes feladat. Egy ember 4000-5000 ha-os területen tud aktívan csapdázni az év 4-5 legkedvezőbb hónapjában (tavasz-kora nyár). Ez havonta akár 1700 km hosszúságú út megtételét is jelentheti.

Végül dr. Szemethy Lászlótól arról hallhattunk, hogy ha segíteni szeretnénk a mezei nyúlon –mint számos ragadozó fő prédafaján–, akkor ahhoz az élőhelyi viszonyokat is manipulálnunk kell. A romló mezőgazdasági élőhelyeken jelentős biodiverzitás csökkenés ment végbe és egyre kevesebb a búvóhelyként szolgáló mezsgye. A régebben oly gyakori mezei nyúl állománya hanyatlásnak indult, ismereteink pedig idejét múltak. Tudjuk, hogyan viselkedett a nyúl 30-40 évvel ezelőtt, de a megváltozott agrárkörnyezetben minden bizonnyal e faj is változtat valamennyit a stratégiáján. GPS jeladós nyulakon végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy a korábbi szakirodalmak alapján 30-50 ha-os mozgáskörzettel rendelkező mezei nyúl akár 500 ha-on is mozoghat. Ez pedig nagy gond, mert szórakozásból a nyúl sem szeret hatalmas területeken barangolni… A mozgáskörzetben beállt változás valószínűleg az élőhelyromlás következménye: a nyulak keresik a megfelelő táplálkozó- és búvóhelyeket. Ha ezekből (pl. mezsgyék) sok volna, akkor nem kéne ennyit kóborolnia a nyusziknak.

Az előadások végi beszélgetésekben sok másról is szó esett, de egyben mindenki egyetértett: a vadgazdálkodóknak és természetvédőknek számos közös érdeke van és ezekért közösen is kell tenni a jövőben.

Az összejövetelt egy vetítés zárta, ahol a természetfilm.hu Helicon Life rövid filmjeit tekintettük meg.