Képes beszámoló sünök és egyéb állatok együttéléséről

     A napokban ért véget Sündörgő Táborunk a Mecsekben, Abaliget mellett. A 10 nap során megannyi élőlénnyel osztozkodtunk a táborréten, akikkel megtanultunk együtt élni, kicsit bepillanthattunk hétköznapjaikba, és ők is a mi életünkbe.

Volt köztük barátságos, félelmetes, szép és ritka is...

A kétéltűek és hüllők közül 12 faj, a madarak közül több, mint 45, az ízeltlábúak közül pedig már nem is emlékszünk, hány faj került a szemünk elé, kezünk közé.

Zöld varangy (Bufotes viridis), a békakirályfi (Fotó: Bombay Bálint)

Ezüstös boglárkák (Plebejus argus) (Fotó: Bombay Bálint)

Vöröshátú erdeipocok (Myodes glareolus) (Fotó: Ujhegyi Nikolett)

Piros szender (Deilephila porcellus),
és tövisszúró gébics (Lanius collurio) hím (Fotó: Bombay Bálint) 

Ökörszem (Troglodytes troglodytes) (Fotó: Bombay Bálint)

Óriás-énekeskabóca (Tibicina haematodes) (Fotó: Ujhegyi Nikolett)

 Tölgyestorzpók (Atypus affinis) (Fotó: Ujhegyi Nikolett)

Sárgahasú unka (Bombina variegata) felülről...

...és alulról (Fotó: Gál-Nádasdi Borbála)

Kockás sikló (Natrix tessellata) (Fotó: Gál-Nádasdi Borbála)

Havasi cinér (Rosalia alpina) (Fotó: Bombay Bálint)

Bombay Bálint

Bogaras poszt

Mostanság egyre többen kapnak kedvet, hogy a körülöttünk izgő-mozgó természetet megörökítsék, és ezt másokkal is megosszák. Mivel szinte mindenki zsebében már ott lapul a fényképezésre is alkalmas telefon, már mehetnek is a képek a facebook-ra, instagramra, vagy bármilyen internetes felületre a különféle állatokról, növényekről.

Sok honlap, applikáció és facebook oldal is szolgál már állathatározásra, így könnyen eleget tehetünk gyűjtőszenvedélyünknek a telefonunk segítségével is.
Különösen az elmúlt hónapokban kialakult járványhelyzet miatt értékelődött fel jelentősen az online környezeti nevelés, és érzékenyítés is a természeti értékek iránt. Ilyen remek kezdeményezés az Online Biológia Konferencia is. Továbbá nem egy példa igazolja, hogy akár ritka, különleges élőlények is felbukkanhatnak így a közösségi média segítségével.

No, de lássunk 3 aktuális rovart, akiket oly sűrűn láthatunk a különféle posztok főszereplőiként is.

Fotó: Bombay Bálint

Most rajzik a nagy szarvasbogár (Lucanus cervus), Európa, és egyben Magyarország legnagyobb bogárfaja. A hímek elérhetik a 9 cm-es nagyságot is hatalmas agancsszerű rágóikkal, a nőstények ennél kisebbek. Lárvaként 4-5 évig élnek, korhadó faanyagokat eszegetve. Lárvája ráadásul nem igényel folyadékot – ami vízre szüksége van, azt a megevett fa lebontásával fedezi. 

A hosszú gyermekkort igen rövidke felnőttlét követi, tehát, ha a fényes bogárral találkozunk, ő már bizony megette a kenyere javát. Bebábozódás után kb. 10 hónapig élnek a kifejlett állatok, de ebből a hímek aktív időszaka csak 4-5 hét. A nőstények kicsit tovább élnek, hiszen rájuk még a peterakás is vár.

Fotó: Bombay Bálint

Ha egy kicsike nőstény szarvasbogarat találunk, az nem a nagy szarvasbogár fiatal korában, hanem egy másik faj, a kis szarvasbogár (Dorcus parallelipipedus). Ő is védett. A nőstény petéit korhadó tuskók gyökerei közé rakja, de földbe ásott kerítésoszlopban, fűrészporban, és egyéb korhadó faanyagban is fejlődhet. A lárvák a fa korhadékait fogyasztják, fejlődésük 3-5 évig tart. 

A bábból a bogár már az előző ősszel kikel, de az eleinte puha és halvány színű imágó a telet a bábkamrájában tölti. Onnan csak nyár elején jön elő; páncélja addigra megkeményedik és megsötétül. Leginkább a tölgyfákat kedveli, de akár az öregebb gyümölcsfákban is kifejlődik, ezért aztán városi-falusi kertekben is találkozhatunk vele.
Alkonyatkor élénkül meg, ilyenkor a fatörzseken vagy talajon mászkál és főleg a tölgyek kicsorgó nedvével táplálkozik. Rajzásukra általában május-júniusi időszakban kerül sor.

Fotó: Bombay Bálint

Fotó: Ujhegyi Nikolett

Egy másik védett és látványos bogár is a szemünk elé kerülhet mostanság, méghozzá a kis hőscincér (Cerambyx scopolii).
A cincérek nevüket annak köszönhetik, hogy furcsa cincogó hangot képesek kiadni, méghozzá úgy, hogy az előtorukat dörzsölik a középtorhoz (bólogatnak közben). Kivétel nélkül növényevők, a lárvák többnyire élő vagy haldokló fákban növekednek sok-sok évig, míg a felnőtt egyedek általában nedveket nyalogatnak.
Hőscincérünk hatalmas csápjai a hős huszárok kackiás bajszára emlékeztetnek, innen a becses neve.

Fotó: Bombay Bálint

Fotó: Bombay Bálint

Források:

https://mttmuzeum.blog.hu/2016/12/16/a_2017_ev_rovara_a_nagy_szarvasbogar

https://www.bokortanya.hu/kis-szarvasbogar 

http://www.nhmus.hu/hu/kis_hoscincer_termeszettar 

Képek és szöveg: Bombay Bálint

Mennyi program, mennyi izgalom…

Téli madarászás a Soroksári-Dunán

A téli időszakban sok vízimadár látogat el hazánkba a messzi tengerek, óceánok, és az északi tundrák felől. Számos ritkán megpillantható különleges madár is felbukkan ilyenkor, ezek megfigyelésére készültünk. Január 18.-án egy rövid kirándulást tettünk a Ráckevei-Duna téli madárvilágát kutatva.

A más néven Soroksári-Duna csepeli oldalán a Gubacsi hídtól indultunk, meglestük a Kis-Dunai öböl tanösvényt, és a Soroksári révhez érkeztünk. A terület természeti értékeinek megismerésében Ócsai Péter (a DINPI munkatársa) szakértő ornitológus volt a segítségünkre, és bizony sok érdekességet megtudtunk tőle. Közel 30 madárfajt láttunk vagy hallottunk, köztük olyan érdekesebbeket is, mint a kis kárókatona, vagy 2 eltévedt legelésző nagy lilik.

Köszönjük mindenkinek a részvételt, a sok izgalmas infót Ócsai Peti vezetőnknek, és persze a madaraknak is, akik megmutatták magukat!

Bombay Bálint

Síelés

Remek időben rengeteg lehetetlenül megoldódó nehézséggel megfűszerezett síelés volt ez a sok ideje első Pangeás síelés (3nap). Családias légkörben (4 sündörgő 5 nagysün) Pénzesgyőrben aludtunk és Eplénybe jártunk át síelni. 2 kocsi tönkre ment, egy már Pest határában, egy pedig már ott Pénzesgyőrben hagyott cserben. De jött Farkas Boró, és mindent megoldott!!! Utólag is köszi! (hálám kergetni fog még egy ideig, előre is bocsi) Esténként pedig Dombi Anna által tanított "Cambió" nevű kártyajátékot játszottuk (aki még nem ismeri, az feltétlen ismerje meg!) Összességében azt hiszem, kijelenthetem, hogy egy felejthetetlen élmény volt ez minden résztvevő számára! Szándékunkban áll jövőre újabb sítúrát szervezni és ezzel hagyományt teremteni. Remélem jövőre már még többen csatlakoztok! Aki nem tudott síelni azt megtanítottuk, így akár külföldi túra is lehet a jövőben!

Ui: Durva, hogy ahol Nagysünök vannak, ott mindig minden elromlik, tönkremegy, de aztán az óriási összeomlás után valahogy a csillagok mindig összeállnak, és minden megoldódik...

Imádlak titeket ezért a tulajdonságotokért… is :)

Mindenkinek óriási pacsi, aki ott volt, vagy bárhogyan segítette ezt a hétvégét!

Pisti

Kirándulás a Börzsönyben

Élménybeszámoló Fehérvári Bence és Ujhegyi Nikolett önkénteseinktől:

A túra nyomvonalát itt tudjátok megnézni.

„Kóspallagról a - jelzésen a Kis-Hanta-patak völgyében indultunk, többször kereszteztük a patakot, ami a "tavaszi" időjárás miatt meg volt áradva, így több helyen komoly kihívást jelentett. A szélesebbé váló patakvölgyben, a Boglya-kő magasságában, zsombéksás alkotta "boglyák" között haladtunk, kiváló kilátással az egykori magas-börzsönyi rétegvulkán ma látható roncsaira. Elmondtam a hegység kialakulását, nagyvonalakban, részletesebben ebben a cikkben lehet olvasni róla.

Én még Sumitól azt hallottam, hogy egykor 2700m magas volt a vulkán, de lehet ez már elavult.

Továbbhaladva elértünk Toronyaljai-horgásztóhoz, ahol a kétéltű fanatikusok rögtön elvesztek a mocsárban. Mivel a békák tudják, hogy dacára a tavaszias időjárásnak még valójában tél van, semmit sem találtunk. A horgásztó fölött magasodik a Pusztatorony, vagy Biber-vár romja. Egyik kedvenc váram, gyakorlatilag semmit sem tudunk róla, azon kívül, hogy egy fallal körülvett öregtoronyként megerősített hely volt és kb. a XV. században pusztult el. Bővebben itt tudtok róla olvasni. 

Ezután a felolvadt, sáros hegyoldalon lecsúszkálva, majd az országút túloldalán lévő dombra felkapaszkodva elértük az egykori, Szent Mihályról nevezett pálos kolostor romjaihoz. A kolostort valószínűleg a XIV.-XV. század fordulóján alapították és Buda török kézre kerülése körül pusztult el. Építőanyagát az addigra elhagyott Biber várból nyerték, a szentélyt felújították, egy erdei imahelyet alakítottak ki.

A  jelzésen tovább haladva értünk a Szent-Gál-föld nevű dombra, melynek a Békás-rét nevű részén a turistajelzés egy mélyútban halad, gyakorlatilag keresztülvágva egy 15-16 millió éves egykori osztriga zátonyt. A Börzsöny kialakulásával egy idős, trópusi sekélytengerben kialakult zátonyt javarészt osztrigák alkották, de gyűjthetők itt egyéb kagylók (szívkagyló, fúrókagyló), illetve korallok maradványai is. (a szívkagyló Pisti gyűjtése, ami egyébként nagyon ritka itt).

A következő megállónk a törökmezei turistaház volt, ahol a csapat többi része is csatlakozott. Itt mindenki megcsodálhatta a magán állatkert lakóit. Láttunk tarajos sült, sarki rókát, szurikátákat, meg tevét is. Flóra, a legfiatalabb csapattagunk a maga két évével kipróbálta a játszótér összes lehetőségét. Innen folytattuk utunkat Zebegényig, ahol megkóstoltuk a rétesház finomabbnál finomabb réteseit, majd a túra folyamán gyűjtött műanyag szemetektől is megszabadultunk. A vonat indulásáig pedig betértünk melegedni a kulacs presszóba és élményeinket megvitatva vártuk a következő vonatot, mely hazavitt mindenkit.

Az Év nem csak élőlényei 😃

Jönnek a 2020-as év élőlényei, ásványa, ősmaradványa!

Az Év Gombája: csoportos csészegomba (Microstoma protractum) 

A Magyar Mikológiai Társaság 2020-ra ezt a pompás megjelenésű gombát választotta az Év Gombájának, mely piros színével a tavaszi erdők egyik ékköve. Általában nagyobb csoportokban terem, a csészék 2-4 cm hosszú nyél végén terülnek ki. Nem ehető, korhadékbontó faj. A termőtest 4-10 mm átmérőjű, nyeles csésze. Eleinte gömb alakban zárt, később csillagalakban, hegyes karéjokkal felnyíló, kívül fehér szőrős.

http://www.gombanet.hu/ev-gombaja-2020-12-jelolt-faja

Az Év Vadvirága: májvirág (Hepatica nobilis)

A Magyar Természettudományi Múzeum által indított választáson, a szavazatok 54%-ával egyértelműen a nemes májvirág lett az Év Vadvirága.
A májvirág kora tavaszi, március–áprilisi virágzású növény, ekkor hozza kék virágait, melyek olykor akár rózsaszínek vagy fehérek is lehetnek. Levelei jellegzetesen három hegyes karéjúak, némiképp a máj lebenyeire emlékeztetnek, egész télen át megtalálhatók, ha nem takarja őket hó. Maga a növény kis termetű, alig 5–15 cm magas, bükkösökben és gyertyános-tölgyesekben, köves talajú tölgyesekben találkozhatunk vele. 1988 óta védett faj, természetvédelmi értéke 5 000 Ft.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Nemes_m%C3%A1jvir%C3%A1g

Az Év Fája: tatár juhar (Acer tataricum) 

Az Országos Erdészeti Egyesület által indított internetes szavazás alapján 2020 Fája a tatárjuhar. Ez a fafaj már honfoglaló eleink útvonalán is elterjedt, általuk is jól ismert volt. Napjainkra az alföldi területeinken erőteljesen visszaszorult. Hegy- és dombvidékeinken pedig kevésbé becsülik alacsony termete, csekély gazdasági értéke miatt. Ökológiai szerepe viszont jelentős, emellett pedig szárazságtűrése, alacsony termete, színes termése és őszi lombszíne miatt a tatár juhar kiváló parkfa.

https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Acer_tataricum_(fruits).jpg

Az Év Rovara: tavaszi álganéjtúró (Trypocopris vernalis)
A Magyar Rovartani Társaság szintén online szavazást hirdetett meg az Év Rovara cím birtokosának kiválasztására. Három faj közül lehetett választani itt is, és a beérkezett voksok alapján az első helyen a tavaszi álganéjtúró végzett.
Az Év Rovarával főként dombvidékek és az alacsonyabb hegyvidékek ritkás erdeiben találkozhatunk. Ezeken a területeken meglehetősen gyakori faj, gyakran kerül szem elé, mivel ez a fémesen csillogó bogár nappal mászkál és röpköd. A tavaszi álganéjtúró 12–20 mm hosszú, szinte félgömbszerűen domború bogár. Színe fényes kék, kékeszöld vagy zöld: minél délebbre megyünk az országban, annál több a zöld színű egyed, és minél északabbra (és magasabbra), annál több a kék, sőt már szinte feketés bogár. Lábai erősek, tüskések, ásásra alkalmasak; ha enyhén ökölbe szorítjuk a kezünkbe vett bogarat, érezzük az erejét, amellyel igyekszik kiszabadítani magát. Főleg a déli lejtőkön növő meleg, ligetes tölgyeseket, karsztbokorerdőket kedveli; ebben eltér rokonától, az erdei álganéjtúrótól, mely a hűvösebb, zártabb, árnyasabb erdők lakója, bár a két faj élőhelye azért részben átfedheti egymást.

Fotó: izeltlabuak.hu, Balogh Diána

Az Év Hala: süllő (Sander lucioperca)

A Magyar Haltani Társaság a korábbi évek hagyományait folytatva, a 2020-as évre is meghirdette az Év Hala választást. A kitüntető címre ezúttal is három halfajt javasoltak a szakértők, a csukát, a süllőt és a fokozottan védett német bucót, melyek közül mindhárom faj őshonos hazai vizeinkben. Az online szavazást végül a süllő nyerte, így 2020-ban ez a halfaj az Év Hala.
Ez a nagyra növő ragadozóhalunk hazánkban viszonylag széles körben elterjedt, de a víz oldott oxigéntartalmára érzékeny, ezért kerüli a duzzasztott, feliszapolódott folyószakaszokat, állóvizeink közül pedig inkább csak a jobb oxigénviszonyokkal rendelkező, nagyobb tavakban fordul elő. Valódi halevő ragadozó, táplálékának zömét elsősorban a küsz képezi. A horgászok körében a legnemesebb ragadozóként ismert, mind csalihalas, mind pergetőmódszerekkel eredményesen fogható. Húsa szálkamentes, kiváló minőségű, a halgasztronómia egyik legkedveltebb alapanyaga.

https://www.flickr.com/photos/megaptera/28882116471

Az Év Hüllője: keresztes vipera (Vipera berus) 

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya 2020-ra a keresztes viperát választotta az év hüllőjének. 2012 óta évente váltakozva egy-egy hazai hüllő- vagy kétéltűfajra irányítják a figyelmet azzal, hogy megnevezik az Év fajaként.
A keresztes vipera az egyik legrégebbről ismert mérgeskígyó, mely a másik nálunk honos mérgeskígyó fajjal, a rákosi viperával összetéveszthető, de hazánkban a két faj nem fordul elő egy élőhelyen.
A faj magyarországi állományai két egymástól igen eltérő élőhely típusban lelhetők fel. Északkeleten, a Zempléni-hegységben bokrokkal, facsoportokkal tarkított réteken, kaszálókon, erdőszéli bokorsávokban, néhány éves irtásokban találkozhatunk keresztes viperával. Somogy és Zala megyében égerlápok, tölgyesek szélein, tisztásokon találkozhatunk a fajjal. Kedveli a saspáfránnyal fedett tisztásokat, szedreseket, illetve gyakran figyelhető meg víz közelében. A keresztes vipera elsősorban nappali életmódot folytat. A telet a keresztes vipera üregekben, farönkökben hibernálva tölti, általában októbertől, március-áprilisig. A felnőtt keresztes viperák elsősorban kisemlősökkel táplálkoznak. Ritkábban gyíkokat, békákat és madarakat (főleg röpképtelen fiókákat) is fogyasztanak. A vipera zsákmányát mérgével öli meg. A hiedelmekkel ellentétben a keresztes vipera ritkán támad. Leggyakrabban sokkal azelőtt elmenekül a közeledtünkre, mint hogy észrevennénk. Hazánkban a viperamarás nagyon ritka, 1-2/év, mindkét mérgeskígyó fajunk, azaz a keresztes és a rákosi vipera marását együttesen értve.
Hazánkban a keresztes vipera ritka. Állományait az élőhelyek eltűnése és feldarabolódása, a kis egyedszámú populációk teljes elszigetelődése, az élőhelyein folytatott intenzív vadgazdálkodás, valamint az emberi behatások veszélyeztetik leginkább. Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 Ft.

Rajz: Bombay Bálint

Az Év Madara: erdei fülesbagoly (Asio otus)

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 2019-ben indított szavazásán az erdei fülesbagoly kapta a legtöbb szavazatot, mellyel két másik bagolyfajt, az uráli baglyot és füles kuvikot utasította maga mögé. Az Egyesület nem véletlenül három bagolyfajt választott ki az Év Madara szavazásra, mivel baglyok mindig is különleges szerepet töltöttek be az emberek életében. Sok hiedelem, monda kötődik hozzájuk, a bölcsesség szimbólumának tekintik őket, pedig nem kivételesen intelligens madarak. Viszont tollszerkezetük, különleges érzékszerveik és éjszakai életmódjuk miatt valóban érdekesek. E hangtalanul repülő éjszakai ragadozók voltak a 2020-as év madara jelöltjei, amelyeket a nem fenntartható módon folytatott erdőgazdálkodás és mezőgazdaság veszélyeztet.
A győztes végül az erdei fülesbagoly, leggyakoribb hazai bagolyfajunk lett. Közepes méretű, tollfülei hosszúak. A múlt század első felében a varjak vadászata során sok fészekaljat kilőttek, mivel gyakran foglalja el az elhagyott varjúfészkeket költésre. A telet sokszor a településekre húzódva, általában örökzöldeken vészelik át. Egy-egy fenyőn nem ritkán több tucat egyed is megpihen nappal, majd sötétedéskor vadászatra indulnak. Gyakran ütik el éjjel az autók. Hazai állománya stabil, de a varjútelepek növelésével növelhető az erdei fülesbagoly állomány is. A faj védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.

Fotó:  © Árvay Márton 

Az Év Városi Madara: vörösbegy (Erithacus rubecula)

A Városi Madár Blog már harmadik éve szavaztatja meg olvasóival az Év Városi Madarát. A eddigi online szavazásoktól eltérően ezen az oldalon nem három, hanem általában ennél jóval több jelölt közül választhatunk. A jelöltek elsősorban a városokban kihelyezett madáretetőkön megjelenő vendégfajok közül kerülnek ki. 2020-ban a sokak által ismert és kedvelt madár a vörösbegy nyerte az Év Városi Madara szavazást.
Ez a kismadár elterjedt költőfajunk, szinte minden élőhelyen találkozhatunk vele, de állománya a bokros, dombvidéki környezetben a legsűrűbb. Hazánkban erdei környezetben a vörösbegy a kakukk egyik leggyakoribb gazdamadara. Rovarokkal és pókokkal táplálkozik, de olykor apró csigákat is fogyaszt. A hideg idő beálltával bogyókat, gyümölcsöket is szedeget. Vonuló, a nálunk telelő példányok jelentős része Európa északabbi térségeiből érkezik hozzánk. Az etetőkön is gyakori. Hazánkban védett, természetvédelmi értéke 25 000 Ft.

Fotó: Ivan Gajdács

Az Év Emlőse: Vidra (Lutra lutra) 

A Vadonleső Program immár hat éve, minden évben kihirdeti az Év Emlősét. Ezt a címet 2020-ban a vidra nyert el. Fekete István Lutrája sokakkal ismertette meg a vidrákat.
A menyétfélék közül talán a vidra alkalmazkodott leginkább a vizes életmódhoz: áramvonalas teste és a lábujjai között feszülő úszóhártya kitűnő úszóvá teszi. Kedvelt élőhelyei a vízfolyások, tavak csendes, növényzettel tarkított part menti területei, amelyek kitűnő halászó- és búvóhelyül szolgálnak. A vidrák maguk ásta kotorékban vagy borzvárakban laknak, amelyek egyik vége a víz alatt nyílik. Elsősorban hallal táplálkozik, de jelentős mértékű a béka, valamint a gerinctelen állat fogyasztása is. Hazánkban fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 Ft.

http://www.bio-foto.com/displayimage-1134.html

Az Év ásványa címet a turmalin nyerte el,
az Év ősmaradványa címet pedig a Megalodon, az óriás őscápa. 

A turmalin keménysége és kémiai ellenállóképessége miatt a homokok, homokkövek, torlatok jellegzetes, a lepusztulási területről fontos információkat hordozó nehézásványa. A turmalinnak számos színváltozata létezik, pl. a színtelen akroit, a kék indigolit, a vörös rubellit, vagy a zöldes színű verdelit. Többszínű kristályai közül keresettek a zöld-vörös („dinnyeturmalin”) és vörös-fekete („mórfej”) változatok. Piezo- és piroelektromos tulajdonsága hozzájárul különlegességéhez. No de mit is jelent ez?
https://hu.wikipedia.org/wiki/Piezoelektromoss%C3%A1g

https://hu.wikipedia.org/wiki/Piroelektromoss%C3%A1g

http://evosmaradvanya.hu/

Az óriásfogú őscápát szinte mindenki csak megalodonként emlegeti, a szó jelentése latinul „nagy fog” vagy „óriás fog”. Több tudományos vitának is tárgya a rendszertani hovatartozása, és a kihalása is vitatott. Minden idők leghatalmasabb halaként testhossza elérhette a 18 métert.Legkorábbi leleteit a miocénből, kb. 16 millió éves kőzetekből ismerjük, kihalása pedig a pliocén végére, kb. 2,6 millió évvel ezelőttre tehető.

https://www.britannica.com/animal/megalodon

Források:
https://www.britannica.com/animal/megalodon
https://vadaszerdo.blog.hu/2020/01/01/2020_fajai
http://evosmaradvanya.hu/ 

Nyugalom, a hosszú élet ritka

Megjött a tél, és ilyenkor egy kicsit minden lelassul...

Nyugalmi időszak ez a növényeknek, sok állat is nyugovóra tér, téli álmot alszik.

Lehet, hogy a hideg egyben a hosszú élet titka is? Gondoljunk a dermesztő mélytengerekben több 100 évet megélő cápákra, vagy a hibernálódó denevérekre, akik között ugyancsak szép korú példányokat ismerünk. De ne szaladjunk ennyire előre…

Vannak ilyen általános szabályok, hogy a nagyobb testű állatok tovább élnek, a kisebbek rövidebb ideig. Illetve táplálkozás, anyagcsere és stressz függő is az egyes állatok élettartama. De persze sok a kivétel.

Az sem mindegy, hogy egy állat életkorát a szabadban vizsgáljuk, vagy fogságban, ahol kedvező körülmények közt jóval tovább élhet.

Egy-egy faj legidősebb példányait gyakran állatkertekben vagy rezervátumokban találjuk. A vadon élő egyedek ezzel szemben szinte soha nem érik el a faj élettani jellegzetességeiből következő maximális életkort, hiszen többségük baleset vagy ragadozó áldozata lesz, táplálékhiányban szenvedhet, betegségben múlik ki.

No de vajon melyik állat meddig él?

Az alsóbbrendű szervezetek között több olyan fajt is találunk, akik hosszabb ideig élnek, mint gondolnánk.
Walesi tudósok Izland partjainál nemrégiben egy olyan sellőkagylót találtak, amely a vizsgálataik szerint 507 évet élt (egy másik forrás szerint 405-410 éves lehetett). A kagylók héján látható gyűrűket megszámolva, a fák évgyűrűihez hasonlóan, meghatározható az állat életkora. Ezt tették Paul Butler tengerbiológus és munkatársai, amikor az Arctica islandica fajhoz tartozó kagylót vizsgálták. A Ming nevet kapta, mivel már a híres kínai dinasztia idején is a tenger alján dekkolt.

Ugyancsak az izlandi partokhoz közel találták meg Földünk eddigi legidősebb gerincesét, a grönlandi cápát (Somniosus microcephalus), aki szintén több, mint 500 éves. Ez a faj a nagyon hideg tengervizekben él (1-5°C), így az anyagcseréje is lassabb. További érdekessége, hogy az ammóniát a bőrén keresztül választja ki és az izlandi emberek egyik nemzeti eledele a “kæstan hákarl”, melyet a cápa félig rohasztott húsa ad, amikor is az ammónia jelentős része már elpárolog a húsból, így az fogyaszthatóvá válik.

Vannak még aggastyánok bőven a tengerekben. A legidősebb grönlandi bálna (Balaena mysticetus) életkorát 211 évre becsülik, egy nőstény gyilkos bálna (Orcinus orca) pedig már 105 éves elmúlt. Érdekes, hogy ők fogságban sosem élnek meg olyan magas kort, mint a szabadban.

A hüllők között szintén sok a rekorder. Adwaita, az aldabrai óriásteknős (Aldabrachelys gigantea) 2006-ban pusztult el egy állatkertben, amikor is 255 éves volt. Talán nem meglepő, de a szárazföldi teknősök között még számos csúcstartót ismerünk, akik mind elérték a 100-150 évet.

Az emlősök között is sok matuzsálem korú egyedet lehet találni. Habár általánosnak gondolt dolog, hogy a nagyobb testméretű állatok tovább élnek, ez sem mindig igaz. Míg egerek fogságban négy évet élnek (természetben ez az életkor felére csökken), arra lehetne számítani, hogy a hasonló testmérettel rendelkező denevérek életkora is ilyesmi. Ugyanakkor a legidősebb rovarevő denevér (Myotis beandtii), mely hazánkban is honos, minimum 41 éves, illetve jelenleg a Bakonyban él egy nagy patkósorrú denevér (Rhinolophus ferrumequinum), akit 18 évvel ezelőtt gyűrűztek meg a kutatók. 

A hibernálódó állatok esetében az anyagcsere időszakos lelassulásával az egyedek élettartama többszörösére nőhet. A megélt kort a táplálkozás is sokban befolyásolhatja. A kalóriaszegény táplálék miatt pl. a lajhárok az energiájukat korlátozzák és emiatt élnek átlagosan 25-30 évet is.

Lassan járj, tovább élsz

A lajhárokhoz hasonlóan nem túl fürge állat a Tuatara (Sphenodon punctatus). Ez az Új-Zéland, és a Cook-szoros körüli apró szigeteken élő gyík pihenés közben óránként vesz levegőt, optimális testhőmérséklete kb. 12 °C, 20 évesen lesz csak ivarérett, a nőstény 4 évig érleli petesejtjeit, majd 6-8 hónap, míg héjjal beburkolja őket.

Felmerül a kérdés, meddig él egy ilyen lassított felvételben élő állat? Bizony, 120 évet vagy még többet.

Mondjuk, hogy kérészéletű, és úgy tudjuk, ez csak néhány órát jelent szegény rovarnak. De az igazság az, hogy az ízeltlábúak világában sokszor egy hosszú, több éves gyermekkor előzi meg a rövidke felnőttkort, amikor már csak a szaporodás a lényeg. Nincs ez másként a kérészeknél se, 2-3 évig élik lárvaéletüket különböző vizek mélyén apróbb élőlényekre vadászva. Tehát egy tiszavirág (Palingenia longicauda) nem egy napig él, hanem kb. 1100 napig.

A rovarvilág csúcstartói a hangyakirálynők. A fekete fahangya (Lasius niger) a rekorder, akit 29 évig nevelt laboratóriumban Hermann Appel rovartudós.
Az államalapító rovarokhoz (hangyák, darazsak) hasonló struktúrában élnek a csupasz turkálók (Heterocephalus glaber), melyek 30 évet is megélnek, és a nőstények még ekkor is termékenyek maradnak. Tehát lehet, hogy a társadalmi életünk is hatással lehet az életkorunkra. Illetve nálunk és házi kedvenceink esetében az orvostudomány fejlődése nagyban hozzásegített a hosszabb átlagos életkor eléréséhez.

Hogy mire jók a korvizsgálatok?

Az öregedés működésének kutatása az ember életfolyamatainak megértését is segíti, mert ezek a különleges állatok védettek a rákkal szemben is, vagy az idős állatok tanulmányozásával az éghajlatváltozás ránk és rájuk vonatkozó hatásai is jobban megismerhetőek..

Még néhány példa:

Az afrikai elefántok (Loxodonta africana) átlagosan 50-70 évig élnek.
A legidősebb ázsiai elefánt (Elephas maximus) 88 éves volt.
Ismert egy 42 évesen elpusztult jegesmedve (Ursus maritimus).
Puan, a nőstény szumátrai orángután (Pongo abelii) 62 évesen pusztult el.
A legidősebb ismert házi macska (Felis silvestris catus) 38 éves volt,
a legöregebb kutya (Canis lupus familiaris) pedig 30 éves.

A legtovább élő madárfaj valószínűleg az Észak- és Dél-Amerikában őshonos pulykakeselyű (Cathartes aura), hiszen 118 éves pulykakeselyűről is szólnak beszámolók.
A legidősebb rózsás flamingó (Phoenicopterus roseus), akiről tudunk, 83 évig élt.
A bütykös hattyú (Cygnus olor) dobogós helyezettje 102 éves volt (általában nagyjából 30-35 éves korig élnek).
Ausztráliában pedig egy csapóajtós pók (Gaius Villosus) a 43 évet érte meg.

Ujhegyi Nikolett, Bombay Bálint

Felhasznált irodalom:
Davis Attenborough : Élet hidegvérrel
https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_longest-living_organisms
https://femina.hu/ezo/vilag-legoregebb-allatai/
http://www.erdekesvilag.hu/a-fold-leghosszabb-eletu-allatai/
https://www.origo.hu/tudomany/20180919-az-513-evesre-becsult-gronlandi-capa-meg-joval-a-mohacsi-csata-elott-szulethetett.html

Katalin Nap

Szent Katalin a IV. században élt az egyiptomi Alexandriában, keresztény hitéért halt mártírhalált.

Kora kifejezetten tájékozott, bölcs és szép királyleányának tartották, akinek egyik látomásában megjelent Jézus és eljegyezte. Mártírhalálakor ismét megjelent és megígérte, hogy mindazokat meghallgatja, akik menyasszonyához, Katalinhoz imádkoznak. Így vált Katalin a házasságra vágyó leányok védőszentjévé. Okossága miatt egyetemek, tudósok, diákok védőszentje is volt, továbbá a filozófusoknak, a tanulóknak, az ügyvédeknek, könyvtárosoknak, a fiatal nőknek és a gyermekeket gondozó dajkáknak egyaránt. Vértanúságának az eszköze, a kerék miatt pedig a fuvarosok, kerékgyártók, bognárok, molnárok, fazekasok tisztelték.
Szent Katalin tehát nagyon fontos szentnek számított a magyarok szemében, ezért van az, hogy több hagyomány, mondás, jóslás is fűződik ehhez a naphoz.

Kép: Saint Catherine, Caravaggio (1598) - wikipedia.org

Lássuk őket!

„Ha Katalin kopog, Karácsony locsog” –így tartja a népi időjóslás. Vagyis ha november 25-én fagy, akkor Karácsonykor esős, latyakos idő várható.
Az időjósló mondás fordítottja is igaz, vagyis ha Katalin napkor esős, enyhe idő van, akkor Karácsonykor fagyni fog, vagyis szép fehér Karácsony várható.

„Ha Katalin fényben fürdik, a Karácsony lében úszik”: Eszerint ha november 25-én napsütéses idő van, akkor Karácsonykor borult, csapadékos idő várható.
Az előző időjósló mondás mintájára ez is működött fordítva is, vagyis ha Katalinkor nem süt a nap, akkor szép, napos időt várhatunk Karácsonyra.

Katalin nap elteltével már nem volt szokás esküvőket, mulatságokat tartani. Ez nyilván a hidegre forduló időjárásnak is köszönhető volt, de szerepet játszott az Adventre és az azt követő Karácsonyra való készülődés is.

Az ország különböző részeiben is szokás volt, hogy Katalin napon nem dolgoztak, nem fogták be az állatokat, nem őröltek búzát, nem sütöttek kenyeret és nem látták el a halasztható mindennapos feladatokat.
A különbség annyi volt csak, hogy az ország egyes területein a lányok, míg más területein a férfiak tartották magukat a dologtalanítási szabályhoz.

Ha egy lány Katalinkor vízbe tett egy levágott gyömölcságat, akkor arra kellett figyelnie, hogy Karácsonyig kivirágozzon.
Ha így történt, akkor arra következtettek belőle, hogy a lány a következő évben férjhez megy. Ellenkező esetben viszont még néhány évet várnia kellett a házassággal.

Katalin napkor több orgonaágat tettek egy edénye, és mindegyikre különböző férfi nevet írtak fel. A néphiedelem szerint az lesz a lány férje, akinek a nevét viselő ág kivirágzik Karácsonyra..

Érdekes, hogy Katalin napon több helyen a férfiak szokása volt, hogy a napot böjtöléssel töltötték, és cserében abban bíztak, hogy éjszaka megálmodják jövendőbelijük személyét.

Forrás:

https://www.bien.hu/otthon-kikapcsolodas/konyv-szinhaz-film-koncert-kiallitas/katalin-napi-hiedelmek-nepszokasok/113273

Európai Lepkék Éjszakái a Süni Táborban

Tóth Balázs vendég lepkészünk, a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársa írta nekünk:

" 2019-ben is eljuthattam a Süni Táborba, Jásd mellé, ahol terepi lepkés foglalkozást tartottam. Este cukrozott vörösborba áztatott madzagokat raktunk ki fák és bokrok ágaira, majd figyeltük e csalétkeken lakmározó lepkéket. A bor alkoholos illata vonzza oda őket, és mivel jó édes, sokat isznak a madzagról (a cukros folyadékokat nagyon szeretik). Ám az alkohol a lepkéket is lerészegíti, így nehezebben tudnak elrepülni - inkább a madzagon maradnak, ahol alaposan megnézhetők. Ha viszont már eleget ittak, akkor egyszerűen lemásznak a csalétekről, kb. fél óra alatt kijózanodnak és ezután már gond nélkül elrepülnek. 

Nagyon szép látványt nyújtott a hatalmas, szürke elülső szárnyú és rózsaszín-fekete hátulsó szárnyú fűzfa-övesbagoly (Catocala electa) és érdekes volt, ahogy az olajzöld és rózsaszínű mintás szőlőszender (Deilephila elpenor) megáll a levegőben a madzag előtt, és hosszú pödörnyelvével lebegés közben szívogatja a csalétek nedvét (ő nem rúgott be)!

fűzfa-övesbagoly

Az éjjeli lepkéket a fény is vonzza, ezt kihasználva egy lepedőt feszítettünk ki, amelyet UV-fényben gazdag lámpával világítottunk meg (ezt a módszert lámpázásnak hívják). A lepedőre még több lepke érkezett, mint a csalétekre, habár ezek általában nem voltak annyira látványosak, mint "iszákos" társaik. De azért mindenki találhatott egy-egy számára kedves fajt az araszolók, bagolylepkék, medvelepkék és rokonaik között. A csalétkezéssel és a lámpázással összesen 41 lepkefajt figyelhettünk meg.

Látogatásom éppen az idei Európai Lepkék Éjszakái (European moth Nights; euromothnights.uw.hu) idejére esett. Ezek az Éjszakák szeretnék a szabadba csábítani az éjjeli lepkék kedvelőit - laikust és szakértőt egyaránt - hogy minél több éjjeli lepkét figyeljenek meg, és az adatokat küldjék el a Lepkék Éjszakái szervezőinek. Így szeretnénk még jobban megismerni és megismertetni az éjjeli lepkéket, hogy hatékonyabb védelmüket segíthessük. Az Éjszakák másik fő célja, hogy a lepkekedvelők jobban megismerjék egymást, többet tanulhassanak egymástól. 

Köszönöm, hogy eljöhettem; jó volt újra találkozni az ismerősökkel és a lelkes táborlakókkal!"

Mi is köszönjük Balázsnak!

És íme, milyen lepkefajokkal találkoztunk:

Tephrina murinaria

Ematurga atomaria

Hypomecis roboraria

Heliomata glarearia

Polypogon tentacularia

Spilarctia lutea

Protodeltote pygarga

Rhodostrophia vibicaria

Agrotis exclamationis

Xestia c-nigrum

Scopula virgulata

Lomaspilis marginata

Mesoligia furuncula

Melanchra persicariae

Scopula immorata

Plagodis pulveraria

Eupithecia absinthiata

Melanthia procellata

Lomographa bimaculata

Mythimna turca

Angerona prunaria

Herminia tarsicrinalis

Hypena proboscidalis

Biston betularia

Drymonia obliterata

Chiasmia clathrata

Elaphria venustula

Nola aerugula

Xestia c-nigrum

Mythimna turca

Herminia tarsicrinalis

Hypena proboscidalis

Catocala electa

Euplexia lucipara

Scoliopteryx libatrix

Trachea atriplicis

Lacanobia oleracea

Dypterygia scabriuscula

Rivula sericealis

Ligdia adustata

Deilephila elpenor

Pieris rapae

Iphiclides podalirius

Hesperia comma

Vanessa atalanta

Vanessa cardui

Apatura ilia

Minois dryas

Maniola jurtina

Araschnia levana

Nymphalis c-album

Leptidea sinapis / juvernica