Mostanság egyre többen kapnak kedvet, hogy a körülöttünk izgő-mozgó természetet megörökítsék, és ezt másokkal is megosszák. Mivel szinte mindenki zsebében már ott lapul a fényképezésre is alkalmas telefon, már mehetnek is a képek a facebook-ra, instagramra, vagy bármilyen internetes felületre a különféle állatokról, növényekről.
Sok honlap, applikáció és facebook oldal is szolgál már állathatározásra, így könnyen eleget tehetünk gyűjtőszenvedélyünknek a telefonunk segítségével is.
Különösen az elmúlt hónapokban kialakult járványhelyzet miatt értékelődött fel jelentősen az online környezeti nevelés, és érzékenyítés is a természeti értékek iránt. Ilyen remek kezdeményezés az
Online Biológia Konferencia is. Továbbá nem egy példa igazolja, hogy akár ritka, különleges élőlények is felbukkanhatnak így a közösségi média segítségével.
No, de lássunk 3 aktuális rovart, akiket oly sűrűn láthatunk a különféle posztok főszereplőiként is.
 |
| Fotó: Bombay Bálint |
Most rajzik a nagy szarvasbogár (Lucanus cervus), Európa, és egyben Magyarország legnagyobb bogárfaja. A hímek elérhetik a 9 cm-es nagyságot is hatalmas agancsszerű rágóikkal, a nőstények ennél kisebbek. Lárvaként 4-5 évig élnek, korhadó faanyagokat eszegetve. Lárvája ráadásul nem igényel folyadékot – ami vízre szüksége van, azt a megevett fa lebontásával fedezi.
A hosszú gyermekkort igen rövidke felnőttlét követi, tehát, ha a fényes bogárral találkozunk, ő már bizony megette a kenyere javát. Bebábozódás után kb. 10 hónapig élnek a kifejlett állatok, de ebből a hímek aktív időszaka csak 4-5 hét. A nőstények kicsit tovább élnek, hiszen rájuk még a peterakás is vár.
 |
| Fotó: Bombay Bálint |
Ha egy kicsike nőstény szarvasbogarat találunk, az nem a nagy szarvasbogár fiatal korában, hanem egy másik faj, a kis szarvasbogár (Dorcus parallelipipedus). Ő is védett. A nőstény petéit korhadó tuskók gyökerei közé rakja, de földbe ásott kerítésoszlopban, fűrészporban, és egyéb korhadó faanyagban is fejlődhet. A lárvák a fa korhadékait fogyasztják, fejlődésük 3-5 évig tart.
A bábból a bogár már az előző ősszel kikel, de az eleinte puha és halvány színű imágó a telet a bábkamrájában tölti. Onnan csak nyár elején jön elő; páncélja addigra megkeményedik és megsötétül. Leginkább a tölgyfákat kedveli, de akár az öregebb gyümölcsfákban is kifejlődik, ezért aztán városi-falusi kertekben is találkozhatunk vele.
Alkonyatkor élénkül meg, ilyenkor a fatörzseken vagy talajon mászkál és főleg a tölgyek kicsorgó nedvével táplálkozik. Rajzásukra általában május-júniusi időszakban kerül sor.
 |
| Fotó: Bombay Bálint |
 |
| Fotó: Ujhegyi Nikolett |
Egy másik védett és látványos bogár is a szemünk elé kerülhet mostanság, méghozzá a kis hőscincér (Cerambyx scopolii).
A cincérek nevüket annak köszönhetik, hogy furcsa cincogó hangot képesek kiadni, méghozzá úgy, hogy az előtorukat dörzsölik a középtorhoz (bólogatnak közben). Kivétel nélkül növényevők, a lárvák többnyire élő vagy haldokló fákban növekednek sok-sok évig, míg a felnőtt egyedek általában nedveket nyalogatnak.
Hőscincérünk hatalmas csápjai a hős huszárok kackiás bajszára emlékeztetnek, innen a becses neve.
 |
| Fotó: Bombay Bálint |
 |
| Fotó: Bombay Bálint |
Források:
Képek és szöveg: Bombay Bálint
