Nyugalom, a hosszú élet ritka

Megjött a tél, és ilyenkor egy kicsit minden lelassul...

Nyugalmi időszak ez a növényeknek, sok állat is nyugovóra tér, téli álmot alszik.

Lehet, hogy a hideg egyben a hosszú élet titka is? Gondoljunk a dermesztő mélytengerekben több 100 évet megélő cápákra, vagy a hibernálódó denevérekre, akik között ugyancsak szép korú példányokat ismerünk. De ne szaladjunk ennyire előre…

Vannak ilyen általános szabályok, hogy a nagyobb testű állatok tovább élnek, a kisebbek rövidebb ideig. Illetve táplálkozás, anyagcsere és stressz függő is az egyes állatok élettartama. De persze sok a kivétel.

Az sem mindegy, hogy egy állat életkorát a szabadban vizsgáljuk, vagy fogságban, ahol kedvező körülmények közt jóval tovább élhet.

Egy-egy faj legidősebb példányait gyakran állatkertekben vagy rezervátumokban találjuk. A vadon élő egyedek ezzel szemben szinte soha nem érik el a faj élettani jellegzetességeiből következő maximális életkort, hiszen többségük baleset vagy ragadozó áldozata lesz, táplálékhiányban szenvedhet, betegségben múlik ki.

No de vajon melyik állat meddig él?

Az alsóbbrendű szervezetek között több olyan fajt is találunk, akik hosszabb ideig élnek, mint gondolnánk.
Walesi tudósok Izland partjainál nemrégiben egy olyan sellőkagylót találtak, amely a vizsgálataik szerint 507 évet élt (egy másik forrás szerint 405-410 éves lehetett). A kagylók héján látható gyűrűket megszámolva, a fák évgyűrűihez hasonlóan, meghatározható az állat életkora. Ezt tették Paul Butler tengerbiológus és munkatársai, amikor az Arctica islandica fajhoz tartozó kagylót vizsgálták. A Ming nevet kapta, mivel már a híres kínai dinasztia idején is a tenger alján dekkolt.

Ugyancsak az izlandi partokhoz közel találták meg Földünk eddigi legidősebb gerincesét, a grönlandi cápát (Somniosus microcephalus), aki szintén több, mint 500 éves. Ez a faj a nagyon hideg tengervizekben él (1-5°C), így az anyagcseréje is lassabb. További érdekessége, hogy az ammóniát a bőrén keresztül választja ki és az izlandi emberek egyik nemzeti eledele a “kæstan hákarl”, melyet a cápa félig rohasztott húsa ad, amikor is az ammónia jelentős része már elpárolog a húsból, így az fogyaszthatóvá válik.

Vannak még aggastyánok bőven a tengerekben. A legidősebb grönlandi bálna (Balaena mysticetus) életkorát 211 évre becsülik, egy nőstény gyilkos bálna (Orcinus orca) pedig már 105 éves elmúlt. Érdekes, hogy ők fogságban sosem élnek meg olyan magas kort, mint a szabadban.

A hüllők között szintén sok a rekorder. Adwaita, az aldabrai óriásteknős (Aldabrachelys gigantea) 2006-ban pusztult el egy állatkertben, amikor is 255 éves volt. Talán nem meglepő, de a szárazföldi teknősök között még számos csúcstartót ismerünk, akik mind elérték a 100-150 évet.

Az emlősök között is sok matuzsálem korú egyedet lehet találni. Habár általánosnak gondolt dolog, hogy a nagyobb testméretű állatok tovább élnek, ez sem mindig igaz. Míg egerek fogságban négy évet élnek (természetben ez az életkor felére csökken), arra lehetne számítani, hogy a hasonló testmérettel rendelkező denevérek életkora is ilyesmi. Ugyanakkor a legidősebb rovarevő denevér (Myotis beandtii), mely hazánkban is honos, minimum 41 éves, illetve jelenleg a Bakonyban él egy nagy patkósorrú denevér (Rhinolophus ferrumequinum), akit 18 évvel ezelőtt gyűrűztek meg a kutatók. 

A hibernálódó állatok esetében az anyagcsere időszakos lelassulásával az egyedek élettartama többszörösére nőhet. A megélt kort a táplálkozás is sokban befolyásolhatja. A kalóriaszegény táplálék miatt pl. a lajhárok az energiájukat korlátozzák és emiatt élnek átlagosan 25-30 évet is.

Lassan járj, tovább élsz

A lajhárokhoz hasonlóan nem túl fürge állat a Tuatara (Sphenodon punctatus). Ez az Új-Zéland, és a Cook-szoros körüli apró szigeteken élő gyík pihenés közben óránként vesz levegőt, optimális testhőmérséklete kb. 12 °C, 20 évesen lesz csak ivarérett, a nőstény 4 évig érleli petesejtjeit, majd 6-8 hónap, míg héjjal beburkolja őket.

Felmerül a kérdés, meddig él egy ilyen lassított felvételben élő állat? Bizony, 120 évet vagy még többet.

Mondjuk, hogy kérészéletű, és úgy tudjuk, ez csak néhány órát jelent szegény rovarnak. De az igazság az, hogy az ízeltlábúak világában sokszor egy hosszú, több éves gyermekkor előzi meg a rövidke felnőttkort, amikor már csak a szaporodás a lényeg. Nincs ez másként a kérészeknél se, 2-3 évig élik lárvaéletüket különböző vizek mélyén apróbb élőlényekre vadászva. Tehát egy tiszavirág (Palingenia longicauda) nem egy napig él, hanem kb. 1100 napig.

A rovarvilág csúcstartói a hangyakirálynők. A fekete fahangya (Lasius niger) a rekorder, akit 29 évig nevelt laboratóriumban Hermann Appel rovartudós.
Az államalapító rovarokhoz (hangyák, darazsak) hasonló struktúrában élnek a csupasz turkálók (Heterocephalus glaber), melyek 30 évet is megélnek, és a nőstények még ekkor is termékenyek maradnak. Tehát lehet, hogy a társadalmi életünk is hatással lehet az életkorunkra. Illetve nálunk és házi kedvenceink esetében az orvostudomány fejlődése nagyban hozzásegített a hosszabb átlagos életkor eléréséhez.

Hogy mire jók a korvizsgálatok?

Az öregedés működésének kutatása az ember életfolyamatainak megértését is segíti, mert ezek a különleges állatok védettek a rákkal szemben is, vagy az idős állatok tanulmányozásával az éghajlatváltozás ránk és rájuk vonatkozó hatásai is jobban megismerhetőek..

Még néhány példa:

Az afrikai elefántok (Loxodonta africana) átlagosan 50-70 évig élnek.
A legidősebb ázsiai elefánt (Elephas maximus) 88 éves volt.
Ismert egy 42 évesen elpusztult jegesmedve (Ursus maritimus).
Puan, a nőstény szumátrai orángután (Pongo abelii) 62 évesen pusztult el.
A legidősebb ismert házi macska (Felis silvestris catus) 38 éves volt,
a legöregebb kutya (Canis lupus familiaris) pedig 30 éves.

A legtovább élő madárfaj valószínűleg az Észak- és Dél-Amerikában őshonos pulykakeselyű (Cathartes aura), hiszen 118 éves pulykakeselyűről is szólnak beszámolók.
A legidősebb rózsás flamingó (Phoenicopterus roseus), akiről tudunk, 83 évig élt.
A bütykös hattyú (Cygnus olor) dobogós helyezettje 102 éves volt (általában nagyjából 30-35 éves korig élnek).
Ausztráliában pedig egy csapóajtós pók (Gaius Villosus) a 43 évet érte meg.

Ujhegyi Nikolett, Bombay Bálint

Felhasznált irodalom:
Davis Attenborough : Élet hidegvérrel
https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_longest-living_organisms
https://femina.hu/ezo/vilag-legoregebb-allatai/
http://www.erdekesvilag.hu/a-fold-leghosszabb-eletu-allatai/
https://www.origo.hu/tudomany/20180919-az-513-evesre-becsult-gronlandi-capa-meg-joval-a-mohacsi-csata-elott-szulethetett.html

Denevérnap a Vadasparkban

Május első vasárnapján a Pangea Egyesület több szekértővel karöltve egész napos játékos szakmai programot tartott a vadasparkba látogatóknak.

1267 fő volt jelen anyák napján a vadasparkban, ahol láthattak, hallhattak a denevérekről és kipróbálhatták hogyan boldogulnának denevérként.

Boldogh Sándor egészen az Aggteleki Nemzeti parkból eljött azért, hogy játékos feladatokkal be tudja mutatni a denevérek táplálkozási stratégiáját, illetve a kicsik és nagyok egyaránt megtapasztalják, hogyan működik az ultrahang.

A kisebb gyerekek kipróbálhatták azt is, hogy hogyan tudnának denevérként függeszkedni, illetve csapatmunkával manőverezve, elkaphatták az összes rovart az erdei terepen.

Máté Balázs szakmai előadás keretében mutatta be a denevérek különlegességeit (pl. anatómiai jellegzetességeiket, hogy hogyan működik a hibernáció, mit csinálnak a denevérek az év különböző időszakaiban).

Ezt kiegészítve Mészáros József a bakonyi denevérkutatás rejtelmeibe vezette be a hallgatókat, megtudhattuk mit csinál egy denevérkutató az év során. A felállított denevérháló segítségével bepillantást nyerhettek a látogatók a denevérek megfogásának, gyűrűzésének a módjába. Megnézhették milyen eszközök „nélkülözhetetlenek” a terepi szakemberek táskájában. A kiállított poszterek és életképek segítségével pedig kicsit részesei lehettek a denevérek sokszínűségének is.

Nagy Ágnestől a Főváros Állat-és Növénykertből megtudhattuk, hogy mit esznek a hazai denevérek, illetve mi történik a lakott területen sérült, mentett és a Madárkórházba bekerült állatokkal. A látogatók megismerkedhettek többek között „Bélával” a rőt korai denevérrel, aki 3 doboz egyikében érkezett és mutogatta magát és hangját egyaránt az arra járóknak. Kurali Anikótól külföldi élménybeszámolója alapján betekintést kaphattunk, hogy egzotikus helyeken mennyire színesek és sokfélék lehetnek ezek az állatok.

Lehetett denevér origamit hajtogatni, illetve a kutakodó kedvűek Bombay Bálint és Ujhegyi Nikolett segítségével megnézhették, hogy templomtornyokban, ahol denevérek mellett gyöngybagoly is él, mit esznek a gyöngybaglyok. Bagoly köpetekből lehetett koponyákat, állkapcsokat kihalászni, illetve mikroszkóppal közelebbről szemügyre venni, hogy milyen táplálkozású az elfogyasztott prédafaj. Találtunk többek között veréb, több cickányfaj, de még denevér koponyát is.

A program nagyon jól sikerült, reméljük minden részvevő egy kicsit több ismerettel és jó élményekkel távozott a programról.

Írta: Ujhegyi Nikolett
Fotók: Surányi Linda, Bombay Bálint