Mindent a süniről

"A sün félénk, de komikus és jó legény. " (Brehm)

A keleti sün (Erinaceus roumanicus) a sünalakúak (Erinaceomorpha) rendjébe tartozó 30-35 cm hosszú, zömök testű, rövid végtagokkal rendelkező, rövidke (4-5 cm) farkincájú állat. Hazánkban ő az egyedüli sünfaj a sünfélék családjának több mint 20 képviselője közül.

Feje előrefelé keskenyedik, és a hegyes alsó ajkat messze meghaladó, cipőgombszerű orrban végződik. Fülei oldalt kikandikálnak a tüskék alól, de nem emelkednek ki a szőrzetből. Apró, élénk fekete csillogó szemei oldalra néznek. Hátát fedő tüskéi megvastagodott szőrképződmények, melyek mindegyikén - sötétbarna tövüktől fehér hegyükig - barna és fehér csíkok váltogatják egymást. A homlok, fej, nyak és végtagszőrök barnák. Hasa barnásszürke, néha szinte fehér. 

Magyarországon elterjedt, a legtöbb fákat, vagy cserjéket legalább elszórtan tartalmazó vidéken megfigyelhető. A településeken kifejezetten gyakorinak mondható, gyakran találkozhatunk vele a kertekben, városi parkokban is.

Napnyugta után jár táplálék után, mely legtöbbször rovarokból, földigilisztából, évszaknak megfelelő bogyókból és gyümölcsökből áll, de előszeretettel fogyasztja a neki kitett, vagy éppen megdézsmált kutya- és macskaeledelt is. 

A süni rovarevő fogazata (kép: https://fineartamerica.com)

Veszély esetén összegömbölyödve szúrós tűpárnává változik, és útját csak akkor folytatja, ha újra biztonságban érzi magát.

Az év legnagyobb részében kimondottan magányos állatnak nevezhető, a két nem képviselői csak párzáskor keresik egymás társaságát. A fiatal sünfiak anyjuk után döcögve derítik fel a környéket, azonban amint felcseperednek, önálló életet kezdenek.

A sünök látása viszonylag gyenge, de az éjszakai viszonyok között remek szaglására és kifinomult hallására támaszkodva kiválóan tájékozódik. Kedveli a védettebb, kevésbé nyílt helyeket, gyakran kőfalak, kerítések mentén közlekedik. A hideg téli hónapokat farakások, rőzsekupacok alatt téli álomban vészeli át. A kedves állatok téli túlélési esélyeit segíthetjük azzal, hogy az évközben levágott gallyakat és a leveleket a bokrok alól nem gyűjtjük össze, hanem kupacokban hagyva menedéket nyújtunk a sünöknek. 

A nőstény évente kétszer fial. Egy alomban legfeljebb 7 utód van. A vemhességi idő mintegy két hónap. A párzásra márciustól júniusig kerül sor. A hím keresi fel a nőstényt, no de vajon hogyan párosodnak?

Sir David Attenborough-tól megtudod:

Az újszülött sünök tüskéi lágyak. Kezdetben tehetetlenek, de igen gyors fejlődésűek. Körülbelül kéthetes korukban kinyílik a szemük. Eredetileg fehér tüskéik csak ekkor kezdenek sötétedni és keményedni. 

A sajátos védekezési viselkedésük miatt különösen ki vannak téve a közúti gázolásoknak, mivel a gyorsan érkező járművektől megijedve összegömbölyödnek, ahelyett, hogy futni próbálnának. Az óvatos szürkületi vezetés sok sün életét mentheti meg.

A keleti sün védett, természetvédelmi értéke 25 000 Ft.

És végezetül egy-két recept Albertus Magnus polihisztor, természettudóstól:

"Állítólag, ha a sün megaszalt jobb szeméből egyunciányit égerfaolajban megsütnek és vörösbronz tálba raknak, majd bekennek vele olyasvalakit, aki éjjel is szeretne látni, akkor az illető kivétel nélkül mindent úgy fog látni a sötétben, akár nappal. A sün megaszalt bal szeme viszont, ha tégelybe teszik és a tollszár végével a fülbe juttatják, álmot hoz az emberre."

Aligha akad a világon olyan állat, amelynek alakjához ne fűződnének különös hiedelmek, hagyományok. Természetes, hogy a sünnek is megvan a maga kultúrtörténete. 

Legközelebb erről lesz szó ...

források:
https://www.vadonleso.hu/fajok/keleti_sun
Albertus Magnus: Az állatokról
Brehm: Az állatok világa

Ne gyújts, gyűjts!

Égetés helyett komposztáljunk!

Itt az ősz, hullanak a falevelek, és…
... füstköd borít el sok vidéki települést.



Hazánkban széles körben elterjedt „népbetegség ” a kerti hulladékok és az avar égetése. Kevesen tudják, hogy ez a tevékenység mennyire káros a környezetre és az emberi egészségre.
Éppen ezért aki normális, az nem éget avart, a többinek meg tilos lenne! 

Az értékes szervesanyagból az égetés során hamu keletkezik, mely csak korlátozottan alkalmas talajerő-utánpótlásra, nagyobb mennyiségben egyenesen rombolja a talaj humuszkészletét. Ezzel szemben komposztáláskor maradéktalanul elbomlanak a növényi részek és hasznos humusz keletkezik – ez a legegyszerűbb újrahasznosítás!

Erre már elég régen rájöttünk, ugyanis a sűrűn lakott Hollandiában már az 1500-as években élénk trágyakereskedelem (Dreakhandel) folyt. A gazdák az árnyékszékek tartalmára árverésen pályáztak. Többet fizettek a gazdag papi rendházak trágyájáért, mint a kaszárnyák vagy fegyházak fekáliáért. Felismerték tehát azt az összefüggést, hogy a trágya minősége a táplálkozástól függ.

No de vissza az avarégetéshez! Egy átlagos kerti tűz, melyben vegyesen égetünk avart, fűnyesedéket és gallyakat, légszennyezést okoz. A nagy szennyezést elsősorban az váltja ki, hogy alacsony a tűz hőmérséklete, így aminek égni kellene, nem ég el, vagy csak félig. Például a növényi részekben lévő szén ugyan oxidálódik, de csak részben, és szén-dioxid helyett mérgező szén-monoxid keletkezik. Kicsit részletesebben egy átlagos kupac (100 kg) elégetése során milyen anyagok keletkeznek és azok milyen hatással vannak a szervezetünkre:

Szén-monoxid: 5-7 kg (= 5-7 milliárd mikrogramm – μg)
Azonnali hatása: fejfájás, szédülés, émelygés, a látás- és hallásképesség csökkenése.
Tartós hatása: a szívizmot ellátó koszorúerek keringését csökkenti, elősegíti a koszorúér-elmeszesedést, szűkíti a koszorúereket, növeli a szívinfarktus kockázatát. Akadályozza a vér oxigénszállító képességét.
Egészségügyi határértéke 10000 μg/m3.

PM10 (10 mikrométernél kisebb levegőben lebegő részecskék): 1,7-4,9 kg (= 1,7-4,9 milliárd μg)
Azonnali hatás: asztmás roham, légúti irritáció, szív és érrendszeri zavarok.
Tartós hatás: rákkeltő, immunrendszer károsító, szívinfarktus, agyérgörcs, tüdőgyulladás.
Egészségügyi határértéke 50 μg/m3.

Szénhidrogének: 1,5-2 kg
Rákkeltők, mutagének, károsítják az immunrendszert. Ha a születés körüli időszakban jutnak be a szervezetbe, életre szólóan megváltoztathatják a hormonok termelését.

Nitrogén-oxidok: 20 g (= 20 millió μ g)
Izgatja a szemet és a légzőszervet. Belégzése tüdővizenyőt okozhat, hatással lehet a vérre, okozhat methahemoglobin képződést.
Egészségügyi határértéke 200 μg/m3.

Metil-etil-keton: 3,6 g
Irritálja/izgatja a szemet és a légzőrendszert, hatása lehet a központi idegrendszerre, toxikus hatása lehet az emberi reprodukcióra.

Etil-benzol: 3,3 g
Irritálja/izgatja a szemet és a légzőrendszert, hatása lehet a központi idegrendszerre, hatással lehet a májra és vesére, rákkeltő, hatása lehet az emberi reprodukcióra.

Sztirén: 6,8 g
Irritálja/izgatja a szemet és a légzőrendszert, belégzése tüdővizenyőt okozhat, hatása lehet a központi idegrendszerre, lehetséges emberi rákkeltő, halláskárosodást okozhat, hatása lehet az emberi reprodukcióra.

Fenol: 3,3 g
Az anyagnak hatása lehet a központi idegrendszerre, szívre, a vesére, okozhat görcsöket, kómát, szívműködési zavarokat, légzési elégtelenséget, ájulást.

Dibenzo-furán: 0, 45 g
A Seveso-i katasztrófát a nagyon hasonló vegyi felépítésű dibenzo-dioxin okozta. Rákkeltő anyag, károsíthatja a hormonrendszert. Születési és fejlődési rendellenességeket okozhat, immunrendszert károsíthatja, a szervezetben felhalmozódik, nem bomlik le.

Benz-a-pirén : 0,06 g (=60 millió nanogramm)
Az egyik legveszélyesebb vegyület, a WHO szerint az I. veszélyességi kategóriába tartozik, egészségügyi határértéke 1 nanogramm/m3. Az anyag emberi rákkeltő. Öröklődő genetikus károsodást okozhat az emberi csírasejtekben. Állatkísérletek arra utalnak, hogy ennek az anyagnak toxikus hatása lehet az emberi reprodukcióra.
A fenti példában szereplő kupac avar elégetésével annyi PM10 részecske jut a levegőbe, mely kb. 90 millió köbméter levegőt szennyez el egészségügyi határérték felett. Ez ma egy közepes település teljes légköre egy őszi estén.

Mit okoz a részecskeszennyezés (PM10, PM2,5)?

Az ultrafinom részecskék (PM2,5) hazánkban évente mintegy 11 970 ember idő előtti elhalálozását okozzák az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2017. évi jelentése szerint. Ez 129 400 életév elvesztését jelenti évente, tehát aki emiatt a szennyező miatt halálozik el idő előtt, átlagosan 11 évet veszít életéből az Európai Bizottság által készíttetett tanulmány szerint. A szennyezés okozta kár hazánkban évente eléri a nemzeti összjövedelem (GDP) 19%-át Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint. A legveszélyesebbek az un. ultra-finom részecskék, melyek a tüdőből 20 perc alatt közvetlen a véráramba jutnak, és okoznak súlyos elváltozásokat, érrögképződéshez járulnak hozzá. A Levegő Munkacsoport éppen ezért végez ilyen méréseket, hiszen a legveszélyesebb szennyezőre érdemes odafigyelni.

És a rossz hírek után jöjjön a jó hír!

A megoldás: komposztálás

Valamennyi kerti hulladék és avar komposztálható. A folyamat során az elhalt növényi részeket mikroorganizmusok bontják le és alakítják át a szárazföldi élet nélkülözhetetlen anyagává, humusszá. A humusz hosszú távon tárolja és a növények számára könnyen felvehető formában adagolja azokat az ásványi anyagokat, melyek a növekedéshez szükségesek. De talán ennél is fontosabb, hogy a tömegének sokszorosát kitevő víz megkötésére, tárolására képes. A komposztálás során elkerüljük a hatalmas légszennyezést, értékes humuszhoz, növényi trágyához jutunk.



Komposztálni mindenki tud

Mindössze néhány négyzetméter árnyékos helyre és egy kis időre van szükségünk a kertben. A komposztálás alapvető szabálya a komposztálandó anyag megfelelő aprítása, a komposzt rendszeres keverése, nedvesen tartása és a tűző nap elleni védelme. Fontos, hogy a komposzt közvetlen kapcsolatban legyen a talajjal, hiszen a lebontó mikroorganizmusok onnan „költöznek” bele. Széles körben elterjedt téveszme, hogy a dió, tölgy levele nem komposztálható. Való igaz, hogy ezek olyan vegyületeket tartalmaznak, melyek gátolják más növények növekedését, azonban ezek is hamar lebomlanak maradéktalanul.

És a kártevők?

Valóban, sokan félnek, hogy a növényi kártevők nem pusztulnak el a komposztálás során. A helyzet azonban sokkal jobb, mint hinnénk. A lebontó, kórokozó szervezetek ugyanis általában a növény egy adott életciklusában fertőzőképesek, sőt kimondottan ellenségei egymásnak. Tehát egész más szervezetek károsítanak egy élő növényt, mint amelyek a lebontást végzik a komposztban. A jó komposzt, ha kellő mennyiségben (néhány köbméter) áll rendelkezésre, komoly hőtermelésre képes, mely a legmakacsabb kártevőket is elpusztítja.

És még egy gondolat: egy avarkupac növeli a biodiverzitást, új élőhelyet teremthetünk vele.
Érdemes itt-ott meghagyni kisebb gally-, vagy avarkupacokat, ugyanis az egymásra halmozott levelek, és gallyak („habitat pile”) fontos telelőhelyet jelentenek a kertben élő sünök (Erinaceus roumanicus) számára. A gallyakra rakodó hó jó hőszigetelő, így a különféle békafajok, vagy hüllők számára is alkalmasak a hideg évszak átvészelésére. Ők pedig mind-mind rovarevők, kiskertünk növényeinek védelmezői. A legjobb megoldás az, hogy ha a nyílt gyepen össze is gereblyézzük a hullott faleveleket, a bokrok között és alatt, ahol amúgy sincs gyep, meghagyjuk vagy akár a gereblyézett levelekből vastagítjuk is ezt a szőnyeget.



Egy szó, mint száz, ne gyújts, hanem gyűjts!

Számos településen tilos az égetés, van, ahol csak bizonyos napokon engedélyezett, de arra is akad példa, hogy a helyi önkormányzat még komposztkeretet/ládát is ad ingyen, ha nem égetünk.

Bombay Bálint
Forrás: http://www.eumet.hu/erdekessegek/avaregetes/

Gálya tábori mese

Egyszer volt, hol nem volt… Volt egyszer, hogy egy pörzsölő nyári reggelen egy lelkes csapat felkerekedett, hogy nekilásson egy hosszú útnak az Óperencián túlra. Úti céljuk egy szőlőhegy volt, méghozzá sárkányölő Szent Györgyről elnevezve. A meredek hegyoldalban felkaptatva látták csak, milyen nehéz a kíváncsi turisták dolga, ha csodájára szeretnének járni a hetedhét országon is híres bazaltorgonáknak. Az ifjú legényekből és menyecskékből álló rendíthetetlen díszes társaság elhatározta, hogy a hegyre vezető girbe-gurba sétautat kipofozza, és kipótolja a végtelenségig-hosszú foghíjas lépcsősort. Jó tett helyébe jót várj, gondolták hőseink… Szerencséjükre volt ám egy jótevőjük, úgy hívták Balaton-felvidéki Nemzeti Park, aki erős pallókat és még erősebb vasakat hozatott a munkálatokhoz. Első este egy bölcs bagoly figyelmeztette őket a rájuk váró próbatételek veszélyeire. A nehéz munka hat nap, hat éjjel tartott, miközben megannyi akadályt kellett leküzdeniük, de a lelkes önkéntesek minduntalan derekasan helyt álltak. A szinte égig érő fejük fölé tornyosuló orgonák csábításának engedve utolsó este már a tetejükről csodálták a naplementét. Büszke volt rájuk a környék apraja-nagyja, és persze volt ám vígadalom a végén.

És ez nem tündérmese!

Írta: Bombay Bálint

Dunavirágzás

Forrás: http://www.ng.hu/Termeszet/2018/08/05/Dunaviragok-nasztanca, Bajomi Bálint

Dr. Kriska Györgyöt, az ELTE TTK Biológiai Intézet és az MTA Duna-kutató Intézet munkatársát e-mailben kérdeztem a témáról. 

A tiszavirágról a legtöbb ember hallott már Magyarországon. Sőt, a tiszavirág-életű egy különleges szókapcsolattá vált a magyar nyelvben. A dunavirágról viszont kevesebben hallunk. Miben hasonlít és miben különbözik a két faj? Milyen a dunavirág életmódja? 

Mindkét kérészfaj lárvái a folyók aljzatában élnek, ahol algákkal, más kisebb élőlényekkel és szerves törmelékkel táplálkoznak. Rajzáskor a lárvák felúsznak a vízfelszínre, ahol szárnyas rovarrá vedlenek. A kikelt nőstények rögtön párzóképesek, míg a hímek (szubimágók) egy újabb vedléssel válnak szaporodóképessé. A vízfelszíni párzást követően a nőstények néhány kilométert repülnek folyásiránnyal szemben a folyó fölött, majd lerakják petéiket a vízbe és elpusztulnak. 

Mindkét faj törvényi oltalom alatt áll, egyedeinek természetvédelmi értéke 10 000 Ft. Életmódjukat tekintve több különbség is van közöttük. A tiszavirág lárvája 3 évig, míg a dunavirágé 1 évig fejlődik. A lárvafejlődés befejeztével kezdődik meg a rajzás. Ha egészen pontosak akarunk lenni, akkor meg kell jegyeznünk, hogy a dunavirág fejlődése még rövidebb is, mint egy év, mert a nyáron lerakott petékből csak a következő év tavaszán, áprilisban kelnek ki a lárvák. Belőlük viszont nyár végére már kifejlődnek a szárnyas rovarok. A kifejlett tiszavirág nagyobb méretű és díszes mintázatú, míg a dunavirág kisebb és fehér. 

Kifejlett dunavirág vedlés után. Fotó: Potyó Imre

Mikor pusztult ki a dunavirág a Dunából? Hol élte túl a nehéz éveket? 

Az 1960-as évek végére már eltűntek a tömegrajzásai a Dunán. Azt nem állíthatjuk azonban, hogy ekkor teljesen kipusztult volna a Dunából ez a kérészfaj, de populációinak egyedszáma annyira lecsökkent, hogy nem alakulhattak ki nagyobb rajzásai. A Dunában túlélő kisebb állományok mellett az újratelepülésben kulcsszerepet játszhattak a mellékfolyókban meglévő állományok. A magyarországi szakasz benépesülésében feltehetően fontos szerepe lehetett például a Rába és az Ipoly dunavirág populációinak is. Ezek persze csak feltételezések, a pontos válasz megadásához genetikai vizsgálatok elvégzésére van szükség.

Mi okozhatta akkoriban a megritkulásukat? 

A legelfogadottabb vélemények a vízszennyezésekre vezetik vissza ezt a káros hatást.

Mikor jelentek meg újra a Dunában? Milyen változásoknak köszönhető ez az örvendetes hír? 

Nem meglepő, hogy az újabb magyarországi tömegrajzások a bécsi szennyvíztisztító üzem modernizálása után jelentek meg. A dunavirág tömegrajzásában majd 40 év után 2012-ben gyönyörködhettek újra először a Duna mellett élők. A víz tisztulása lehetőséget adott a dunavirág újbóli elterjedésének, de az évenkénti rajzások mérete egyéb tényezőktől is függhet. 2012 óta évről évre változott a rajzások mértéke, ami kapcsolatban állhat a lárvák számára hozzáférhető táplálék, elsősorban az aljzathoz kötődő algák mennyiségével.

Melyik évszakban és hol tudjuk megfigyelni ezen rovarokat? 

Nyáron, július második felétől egészen augusztus végéig számíthatunk a rajzások megjelenésére mindenhol a Duna mentén. Ha valahol kialakul a rajzás, akkor az általában 10-14 napig minden este megjelenik megfelelő, esőmentes időjárás esetén. Magyarországon más folyókon, például a Rábán, az Ipolyon és a Sajón is látható a rajzás.

A fénykép elkészítése három másodpercig tart, ilyen hosszúságú záridőre állítottam a fényképezőgépet. Ezáltal a lámpafénnyel megvilágított kérészek mozgása rajzolódik ki a képen. A hullámszerű hatást a szárnyak egymás utáni csapásai adják.

Egy komoly veszély fenyegeti őket a hidaknál. Mit tudnak erről a biofizikus kutatók? 

A nőstények több kilométeres folyó feletti repülését a vízfelszín optikai jele irányítja, amely a hidaknál hirtelen megszűnik, ezért a feltorlódó kérésztömeg kivilágított hidak esetében a híd lámpáihoz vagy a vízparti lámpákhoz repül. Ennek következtében a nőstények nem a vízbe rakják a petéiket, hanem a hídra, ahol elpusztulnak. Mindez veszélyezteti a következő kérész generáció kifejlődését.

Több éve végeznek kísérleteket, hogy kifejlesszenek egy megoldást erre a problémára. Kérem, meséljen erről is az olvasóknak! 

Olyan több lámpából álló fénysorompót fejlesztettünk ki, amely képes a hidaknál összegyűlő kérészeket a víz felett tartani, így a nőstények végül le tudják rakni petéiket a vízbe. Ez irányú korábbi kutatásunkat a Dunavirág mentőakció című film mutatja be. 

Jelenleg a különböző hullámhosszú fényt kibocsátó lámpákkal kísérletezünk, annak érdekében, hogy a kérészekre ható, leghatékonyabb fénysorompót tudjuk elkészíteni úgy, hogy az más rovarokra ne legyen káros hatással.

Egyre több szakmai program színesíti táborainkat!

A Sündörgő Táborban néhány vendégszakértő is megfordult, hogy még több érdekességet mutassunk meg a gyerekeknek a minket körülvevő természet szépségeiből. A meghívott szakemberek megannyi izgalmas „műhelytitkot” árultak el nekünk a különféle állatokról-növényekről, és nem utolsó sorban munkájukról.

Dr. Tóth Balázs lepkésszel nappal fűhálóztunk, falombokat kopogtattunk, éjjel pedig cukros vörösborba áztatott madzagokkal lepkéket csalogattunk (és itattunk le), egy fénycső, és egy fehér lepedő segítségével pedig fénycsapdáztunk.

Szász Benedekkel, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park munkatársával pedig egy kicsit nagyobbacska állatokat fogtunk, mégpedig madarakat. Mesélt nekünk a madárgyűrűzés múltjáról, és jelenéről, személyes élményeiről, és persze kézbe is foghattunk néhány tollas jószágot.

És most következzen egy szép vers:

A következő lepkefajokat találtuk egy nap alatt:

1 Nemophora fasciella feketesávú tőrösmoly
2 Endotricha flammealis
3 Pyralis farinalis lisztilonca
4 Hypsopygia costalis szénailonca
5 Evergestis limbata közönséges dudvamoly
6 Metasia ophialis kígyósávos tűzmoly
7 Pyrgus malvae kis busalepke
8 Erynnis tages cigánylepke
9 Papilio machaon fecskefarú lepke !
10 Iphiclides podalirius kardoslepke !
11 Leptidea sinapis / juvernica közönséges / szibériai mustárlepke
12 Colias crocea sáfránylepke
13 Gonepteryx rhamni citromlepke !
14 Plebejus argus ezüstös boglárka
15 Polyommatus coridon ezüstkék boglárka
16 Polyommatus dorylas mezei boglárka
17 Polyommatus daphnis csipkés boglárka
18 Polyommatus icarus közönséges boglárka
19 Hamearis lucina kockáslepke
20 Melitaea phoebe nagy tarkalepke
21 Araschnia levana pókhálós lepke
22 Argynnis paphia nagy gyöngyházlepke !
23 Boloria dia kis gyöngyházlepke
24 Lasiommata megera vörös szemeslepke
25 Maniola jurtina nagy ökörszemlepke
26 Aphantopus hyperanthus közönséges ökörszemlepke
27 Hipparchia fagi szürkeöves szemeslepke
28 Minois dryas fekete szemeslepke
29 Melanargia galathea sakktáblalepke
30 Coenonympha glycerion közönséges szénalepke
31 Gastropacha quercifolia tölgylevélpohók
32 Phyllodesma tremulifolia nyárfalevélpohók
33 Antherea yamamai tölgyfa-pávaszem
34 Macroglossum stellatarum kacsafarkú szender
35 Chlorissa cloraria sárgás zöldaraszoló
36 Scopula immorata réti sávosaraszoló
37 Scopula incanata hamvas sávosaraszoló
38 Idaea rusticata tarka apróaraszoló
39 Cyclophora ruficiliaria vörösrojtú pettyesaraszoló
40 Rhodostrophia vibicaria pirosszélű araszoló
41 Catarhoe cuculata csuklyás tarkaaraszoló
42 Camptogramma bilineata kétvonalas sávosaraszoló
43 Minoa murinata kutyatej-araszoló
44 Heliomata glarearia bőrszínű araszoló
45 Plagodis pulveraria szemcsés araszoló
46 Synopsia sociaria ürömaraszoló
47 Hypomecis punctinalis foltos faaraszoló
48 Fagivorina arenaria bükkfaaraszoló
49 Gnophos furvata nagy sziklaaraszoló
50 Drymonia querna tölgyfa-púposszövő
51 Ptilodon cucullina csuklyás púposszövő
52 Meganola strigula szürke pamacsosszövő
53 Paracolax tristalis sárgás karcsúbagoly
54 Polypogon tentacularia sötétaljú karcsúbagoly
55 Herminia tarsicrinalis pelyheslábú karcsúbagoly
56 Lymantria dispar gyapjaslepke
57 Arctornis l-nigrum L-betűs gyapjaslepke
58 Eilema complana lapos zuzmószövő
59 Euplagia quadripunctaria csíkos medvelepke
60 Catocala hymenaea galagonya-övesbagoly
61 Catocala electa fűzfa-övesbagoly
62 Catocala sponsa tölgyfa-övesbagoly
63 Lygephila craccae bükkönybagoly
64 Lygephila procax fekete csüdfűbagoly
65 Laspeyria flexula csipkés zuzmóbagoly
66 Autographa gamma gammabagoly
67 Acronicta rumicis sóska-szigonyosbagoly
68 Craniophora ligustri fagyalbagoly
69 Acontia trabealis zebrabagoly
70 Schinia cardui keserűgyökér-nappalibagoly !
71 Cryphia algae sárgászöld zuzmóbagoly
72 Amphipyra berbera / pyramidea rezesszárnyú / fahéjszínű zsírosbagoly
73 Hoplodrina blanda sötétbarna selymesbagoly
74 Trachea atriplicis nyári zöldbagoly
75 Cosmia trapezina trapéz-lombbagoly
76 Lacanobia suasa tarka veteménybagoly
77 Hadula trifolii lóherebagoly
78 Mythimna ferrago rozsdás rétibagoly
79 Agrotis exclamationis felkiáltójeles földibagoly

Na, rímelt ;)?

1% a jövő generációjáért és a Földért (Adószámunk: 19263164-2-19)

Táborainkat a Pangea Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület önkéntesei szervezik és bonyolítják le.

Nekünk, civileknek nagy segítség az egyesületünknek évente felajánlott szja 1%-okból összegyűlt bevétel.

Hogyan tudod nekünk adni adód 1%-át?

Eltekintve a különféle beadási dátumú adóbevallástól, az 1 %-ról akár már most is rendelkezhetsz. Egészen 2018. május 22-ig, de minél hamarabb megteszed, annál jobb!

A legegyszerűbb, ha 1753-as (17SZJA) nyomtatványon a személyi jövedelemadód bevallásával együtt küldöd el. Ha nem, akkor így rendelkezhetsz akár már most is!

·Ha ügyfélkapud van, ami a legegyszerűbb mód, adó 1 %-áról való rendelkezésre,

·Ha nincs ügyfélkapud, akkor itt tudhatod meg, hogyan kell regisztrálni: https://ugyfelkapu.gov.hu/

·Amennyiben a postai módot választod, 17EGYSZA nyomtatvány kitöltésével.

1. Ha egyéni vállalkozó, vagy ÁFA bevallásra kötelezett magánszemély vagy, az eva és a kata hatálya alá bejelentkezett egyéni vállalkozó, akkor 2018. február 26-ig adhatod le adóbevallásod a NAV (APEH)-nak. Ha adód 1%-áról nem rendelkeztél, azt utólagosan is megteheted a bevallás részét képező 17EGYSZA jelű önálló nyomtatványon, 2018. május 22-ig. 

2. Amennyiben magánszemélyként küldöd be adóbevallásod, és rendelkezel ügyfélkapu regisztrációval, akkor itt: NAV SZJA oldalán keresztül könnyedén kitöltheted a rendelkező nyilatkozatod, és adóbevallásod is ellenőrizheted. Fontos! Ez március 15-től lesz elérhető!

A kedvezményezett adószáma rovatba írd be kötőjel nélkül a 19263164-2- 19 adószámot, így támogathatod a Pangea Egyesületet. A kötőjelet a rendszer automatikusan teszi be, te csak a számokat írd be.

Fontos! Március 15-től lesz elérhető!

3. Ha nem rendelkezel ügyfélkapuval, március 19-ig telefonon vagy elektronikus úton kérheted, hogy a NAV a bevallási tervezetet papíralapon, postán küldje el neked. A NAV a kérelem nyilvántartásba vételéről az adózó által választott kapcsolattartási formában tájékoztatja az ügyfelet. Amennyiben nem kéred március 15-ig a postázást, akkor adóbevallási tervezeted már csak személyesen, a NAV ügyfélszolgálatán tekintheted meg. Adód 1%-át ez esetben is felajánlhatod.

Ha nincs ügyfélkapud, az adó 1 %-áról a 17EGYSZA jelű nyomtatványon rendelkezhetsz, amelyet 2018. május 22-ig küldhetsz el az adóhivatalhoz postai úton vagy a NAV ügyfélszolgálatain személyesen.

Amennyiben az adóbevallás leadásakor nem rendelkeztél a jövedelemadód egy százalékáról, később is lehetőség van feladni a rendelkezést; egészen 2018. május 22-ig. Ügyfélkapun keresztül elektronikusan, vagy a korábbi években megszokott módon, önállóan lezárt, adóazonosító jelével ellátott postai borítékban (amelyet a ragasztást keresztezve aláírni

szükséges) postán vagy a NAV ügyfélszolgálatain személyesen.

Adószámunk: 19263164-2- 19

Köszönjük a segítséged!

Miért jó önkéntesnek lenni? - Szakmai nap a Merzse-mocsáron és a WWF irodában

Túl vagyunk egy nagyon eredményes kiránduláson, terepmunkán és előadássorozaton. Múlt hét szombaton a ZÖLD XVII Egyesület munkáját segítve kijutottunk Budapest egyetlen igazi mocsarához, a Merzse-mocsárhoz. Itt a több mint 20 önkéntes közreműködésével élőhelykezeléssel foglalkoztunk, amely abban nyilvánult meg, hogy lehúztuk a korábban levágott kaszálékot a védett területről. Mivel az idő szorított minket, ezért nagymértékben nem tudtunk bekapcsolódni a 17. kerület természet- és környezetvédelmével foglalkozó szervezet munkájába, de tapasztalatnak és kapcsolatépítésnek így is jó volt ez az élőhelykezelési gyakorlat.

Ezt követően elsétáltunk a kilátóhoz, ahonnan alaposan megfigyelhettük a befagyott tóban madarak által fenntartott kis lihogót. Tőkésrécén kívül szárcsákat, csörgőrécét és barátrécét is sikerült megfigyelnünk. A területet elhagyva még nyomoztunk a hóban emlősfajok után kutatva. Mezei nyúl, őz, macska, kutya és róka lábnyomát is megtaláltuk a területen.

A program a WWF Magyarország irodájában folytatódott, ahol hasznos előadásokat hallhattunk az önkéntesség fontosságáról az elhelyezkedés tekintetében, illetve a természetvédelmi munkalehetőségekről. Ezúton is szeretnénk megköszönni az előadóknak, hogy életszagú, őszinte, színvonalas és hasznos előadásokkal szórakoztatták a hallgatóságot. 

Bízunk benne, hogy mindenki eredményesnek tekintette ezt a szakmai napot!

Fényképek: Bombay Bálint & Patkó László

Az Év Élőlényei

A természetvédelem 2018-ban is igyekszik felhívni a figyelmet néhány zászlósfajra!

Az év madara idén a 320 km/h-s sebességre is képes vándorsólyom lett.

Az év fája az impozáns kinézetű virágos kőris. A faj legészakibb elterjedése Magyarországon található.

Az év rovara a nagytermetű és könnyen felismerhető óriás szitakötő lett.

2018-ban egy ehető, gyógyhatású igen különleges gomba, a süngomba lett az év gombája.

Az év emlőse a vaksi, fokozottan védett nyugati földikutya. Eszmei értéke 1.000.000 forint, a három hazai faj közül mind emberi segítségre szorul.

A kornistárnics, az év vadvirága Európa nagy részén elterjedt, de élőhelyeinek kiszáradása, átalakulása miatt mindenütt visszaszorulóban van.

Idén év kétéltűje helyett év hüllője van, mégpedig az elevenszülő gyík.

Az év hala a ragadozó életmódot folytató balin lett.

Forrás: http://fna.hu/hir/vadonelok2018

Tarts velünk a gödöllői BioBlitz-en!

A BioBlitz egy külföldön már nagy népszerűségnek örvendő eseménysorozat, melynek elsődleges célja a természetvédelmi szemléletformálás interaktív és szórakoztató módon. 

Idén a gödöllői Alsóparkban különféle állat- és növénycsoportok szakértőivel együtt, a helyiek bevonásával fajleltárat készítünk, ezzel bemutatva, hogy a rekreációs célra használt parkok milyen ökológiai mentsvárként szolgálnak a betondzsungelben.

A BioBlitz a Nemzetközi Természetfilm Fesztivál keretén belül jön létre és minden korosztály számára színes programokat kínál. Az eseményt péntek reggel 8 órakor egy üres fehér táblán nyitjuk meg. Másnap reggelig pedig folyamatosan „vadásszuk” a fajokat, így a tábla lassan megtelik majd fajnevekkel! Mit gondolsz hány száz faj él a parkban?

Lesz madár- és denevérgyűrűzés, kisemlős csapdázás, rovarhálózás, botanikai túra, trófea bemutató és bagolyles. Este pedig számos érdekes előadást hallgathatsz meg szakértőinktől. Szót ejtünk a városi élővilágról, különböző monitoring módszerekről, aranysakálról, madáretetésről és denevérkutatásról, csúszó-mászókról és még sok-sok érdekes dologról.

Részletek

Helyszín: Gödöllő, Alsópark

Időpont: 2017.05.26-27. péntek-szombat

Kezdés: reggel 8.00

Belépés: ingyenes, a program nincs regisztrációhoz kötve

Keresd a Pangea Egyesület, a Gyöngybagolyvédelmi alapítvány és Magyar Biodiverzitás-kutató Társaság közös sátrát a gödöllői Alsóparkban!

Mi az a BioBlitz?

A BioBlitz (Biodiverzitás=biológiai sokféleség, Blitz=roham, villám) egy nyugaton egyre nagyobb sikernek örvendő esemény, melynek célja a természetvédelmi szemléletformálás interaktív és szórakoztató módon. A BB tulajdonképpen egy 24 órás “fajvadászat”.

Hol érdemes BioBlitz rendezvényt tartani? Olyan városi parkokban, amely a helyi lakosok számára kedves és értékes területek, továbbá ahol jól behatárolt a zöld terület. A területnek ugyanakkor könnyen megközelíthetőnek, centrális elhelyezkedésűnek és sötétedés után is biztonságosnak kell lennie.

Ezek a kezdeményezések kis költségvetésből létre tudnak jönni, de nagy tömegeket mozgatnak meg és természetvédelmi szempontból kiemelkedő fontosságúak. Modern korunk egyik legkomolyabb problémája a lokális és globális fajdiverzitás vesztés, vagyis a biológiai sokféleség csökkenése.

Lentebb megtekinthető egy hangulatos kis videó az amerikai nemzeti parkokban készült BioBlitz-ről:

Készítette: dr. Klein Ákos & Patkó László

Nemzetközi Vadvilág Nap

Ma van a Vadvilág Világnap!

Az ENSZ közgyűlése 2013-ban döntött arról, hogy ezt a napot a vadon élő állatoknak és növényeknek szenteli. Felhívva ezzel a figyelmet az olyan őket fenyegető veszélyekre, mint például az orvvadászat, élőhelyvesztés és illegális kereskedelem.

Bővebben: http://www.wildlifeday.org