Gomba, gomba, gomba

Késő őszi kirándulásaink során a telelni készülő szalamandrák, vonuló darvak és a megjelenő süvöltők mellett sok-sok gombával is találkozhatunk. 

Nagy őzlábgombák (Macrolepiota procera) (kép: Bombay Bálint)

A gombák nagyon furcsa szerzetek, se nem állatok, se nem növények. Fonalaik, a hifák, (mellyek összessége a micélium, ami akár több km-es kiterjedésű is lehet) szinte mindent átszőnek, szimbiózisban élnek a legkülönfélébb növényekkel, a fákon keresztül egész erdőkkel. A gombák és a növények gyökere közti kölcsönös együttélést mikorhizzás kapcsolatnak nevezzük. Bár ez ma már egy ismert jelenség, nem is olyan régen, az 1980-as években fedezték fel ezt a jelenséget. A mai ismeretek szerint a virágos növények 80-90%-a él mikorhizzás kapcsolatban valamilyen gombával. A kölcsönös együttélés lényege, hogy a gombafonalak segítik a növény gyökerének anyagfelvételét a talajból (főként a nehezen felvehető fémionokat), támogatják és kiegészítik a gyökérszőrök működését. A növény mindezért cserébe szénhidrátokat, vitaminokat és aminosavakat ad a gomba fonalaknak. Ez a kapcsolat gyakran fajspecifikus bizonyos fák és gombafajok között, így jó határozóbélyeg lehet gombagyűjtőknek, hogy a tölgyfáink mikorrhizás partnere a sárga rókagomba (Cantharellus cibarius), fenyveseinkben találhatjuk meg a rizikéket (Lactarius), vagy a gyűrűs tinórú fajokat.

Csoportos porhanyósgombák (Psathyrella multipedata) (Kép: Bombay Bálint)

Ugyanakkor az erdőben más funkciókat is betöltenek bizonyos gombafajok. Egyik csoportjuk szaprofita életmódot folytat, vagyis korhadéklakók, így az elhalt növények szerves anyagaiból, bomlástermékeiből táplálkoznak. Ez az aprózó folyamat nélkülözhetetlen a baktériumok számára, akik az így előkészített szerves anyagot vissza tudják vinni a talaj körforgásába. Előfordul, hogy egészséges, vagy egészségesnek látszó fafajok törzsén telepszenek meg, így a taplógombákat az erdészek kevésbé kedvelik, annál inkább a toplászok (azaz tapló dísztárgyakat és sapkákat készítő mesterek).

Máté Károly munka közben: a mester épp a taplót szüreteli a fa törzséről
(Kép: MH/Hegedüs Róbert)

A gombákkal mindig szoros viszonyt ápoltunk mi emberek, hiszen fontos élelmiszerek a mai napig, melyet régen is könnyen gyűjthettünk, ezen kívül ősi szertartások kellékei is voltak. Ínyenc ételeink alkotóelemei, szeretjük a penészes sajtokat, vagy a kenyér, bor, sörgyártás alapjában, az élesztőben is gombák találhatóak. Egészségünkre is kihatással lehetnek, számos betegség okozói, akár közvetett módon is, pl. a takarmányokon megtelepedő penészgombák melléktermékei/bomlástermékei révén, melyet mikotoxikózisnak nevezünk. Egyik legismertebb mikotoxin, az aflatoxin, melyet penészgombák termelnek. Ugyanakkor egészségünk megőrzői is, elég csak a penicillinre, vagy a különféle antibiotikumokra gondolnunk, vagy arra, hogy nélkülük hogyan is lenne a lebontás.

szürke korallgomba (Clavulina cinerea) (kép: Bombay Bálint)

Maga a gomba, melyet megvásárolhatunk, vagy leszedhetünk, vagy termeszthetünk, a gombatest, vagyis a „föld alatti micélium erdők termése”. Ezek növekedhetnek egyesével, csoportosan, vagy akár meglepően szabályos formában, melyeket boszorkányköröknek nevezünk.

Óriás tölcsérgombák (Infundibulicybe geotropa) boszorkányköre (kép: Bombay Bálint)

Óriás tölcsérgombák (Infundibulicybe geotropa) (kép: Bombay Bálint)

Egy-egy ilyen titokzatos alakzat akár száz éves is lehet. Évente 10-20 cm-t nő, ezáltal egy kis mérés segítségével lehet tippelni a korukra (ami persze függ az időjárástól, tápanyagellátástól stb.). Ezekről a gyűrűkről, és a hozzájuk kapcsolódó hiedelmekről, babonákról itt olvashattok egy remek írást: 

http://hullo-eso.blogspot.com/2012/10/boszorkanykor-tundergyuru.html

Nagy őzlábgomba (Macrolepiota procera) (kép: Bombay Bálint)

Ne feledjük, hogy a számos ízletes, finom gombán kívül jó néhány halálosan mérgező faj is gyakori az erdőkben, mezőkön. A gombák különlegessége, hogy sejtfalaik kitint tartalmaz, így egyéni érzékenység (sajátos immunrendszer, vagy pl. erőteljesebb máj probléma miatt) kialakulhat ehető gombák esetében is. Illetve a gombákban feldúsulhatnak a különböző nehézfémek, ezért mondják, hogy benzinkutak, gyors forgalmú utak mellől nem szabad gombát gyűjteni. Sok gombafaj gyógyhatású, a keleti kultúrákban a különböző taplókat (pl. a pecsétviszgomba szárított őrleményét) már régebb óta használják teába, kávéba keverve. Ezen kívül a gombákban megtalálhatóak esszenciális aminosavak, melyeket a szervezetünk nem tud önmaga előállítani, ugyanakkor ezek nélkül az építőkövek nélkül szervezetünk nem tud egészségesen működni. Mivel a gombákon kívül a húsokban lehet még ezeket nagyrészt megtalálni, így vegetáriánus életmód mellet a gombák segítenek megtartani egészségünket és táplálékkiegészítők nélkül tudjuk bevinni ezeket a nélkülözhetetlen részecskéket.

Az idei év időjárásának köszönhetően mindenfelé lehet gombákat látni, ugyanakkor fontos kihangsúlyoznunk, hogy a határozásuk nem egyszerű feladat, ráadásul ehető gombák is lehetnek fogyasztásra alkalmatlanok, így ha magunk szedünk gombát, mindig vizsgáltassuk be és kérjük ki a szakellenőr véleményét.

Mindenki egyen sok-sok gombát, mert egészséges.

A gombagyűjtésről egy korábbi írásunk:

https://pangeaegyesulet.blogspot.com/2017/10/gombavadaszatra-fol.html

Világító tölcsérgomba (Omphalotus olearius) (kép: Bombay Bálint)

Harkálytintagomba (Coprinopsis picacea) (kép: Bombay Bálint)

Ujhegyi Nikolett, Bombay Bálint