Önkénteseink segítségével dolgozunk a „Teljes Földért”, azaz a Természetért és a benne élő — attól elvenni nem akaró, a tájat gazdagító — gondolkodásmódjában és tetteiben is a fenntarthatóságot szolgáló Emberért.
Környezeti neveléssel, természetvédelemmel, ökológiai gazdálkodással, népi hagyományőrzéssel és természettudományos ismeretterjesztéssel foglalkozunk.
A karácsony előtti negyedik vasárnaptól kezdődő időszak az advent. Mi is lázasan készülődünk az ünnepekre, így hétvégén Pénzesgyőrben nagy mézeskalácsozást tartottunk. A mézeskalácsot már az ókori görögök is ismerték, manapság azonban nem az isteneknek, inkább egymásnak szánjuk ajándékként. A mézeskalácsokat Magyarországon a középkor óta díszítik, ezért mi is ügyeskedtünk különféle magvakkal, mákkal, pisztáciával, fenyőmaggal, mandulával, szezámmaggal, aszalt áfonyával.
Készültek kukoricacsuhéból és szalmából is szebbnél szebb karácsonyi díszek, és az adventi koszorú méhviasz gyertyáit is meggyújtottuk. Az összegyűlt közel 30 ember etetésén kívül a madarakra is gondoltunk, nekik madárkalácsokat készítettünk az előző hétvégi birkavágásról maradt birkafaggyúból. Mi mondjuk jobban jártunk, volt szarvaspörkölt, "nyögvenyelő", bundáskenyér és lángos is.
Ha a madárkalács receptje érdekel, lesd meg egy aktív önkéntesünk blogját itt.
És most jöjjön néhány kép a sürgés-forgásról és az alkotásokról!
Lezajlott a második menet is! Múlt héten szombaton (12.03.) este 11 körül fejeztük be a hurkák töltését. Egy kényelmes hét órás indítással hét állat levágására került sor. Előtte viszont dallamos Benny Hill zenére kergettük a birkákat körbe-körbe a mezőn mire sikerült bezárni őket a karámba. Bájron böllérkedet (duhajkodott), Patkó Laci fogta a bestiát, Niki pedig a vért gyűjtötte lavórba. Egy esetben mondjuk a birka carotis communis verőerének mértani pontosságú felnyitása azt eredményezte, hogy Nikinek még a füléből is vér csöpögött. (Tudjuk, ugye-e? Vénás vérzés: sötét, egyenletesen folyó. Artériás: élénk piros, sikítva spriccelős.)
Kb. 13-an voltunk az egész birkavágáson, de a csapat nagyja a véres részekben nem vett részt, hanem előkészítette a konyhában a további feladatokhoz szükséges cuccokat (pl. lavór, hagyma, kések…). Az állatokról viszonylag gyorsan lekaptuk a szőrt és a zsigerelés is hamar ment. Ebéd után nem sokkal már a készen voltunk a bontással is. Amúgy köszönjük az „első menetes” birkavágóknak a munkát, az ő általuk készített hurkát csámcsogtuk el ebédre :). Kaja után Niki és Bájron elkezdték tisztogatni a bontott húsokat. A faggyú nagyja lekerült a juhokról, de két faluval odébb is lehetett hallani, ahogy Nikiék vacogó fogai összeütődnek a kis ház erkélyén. A fagyhalott jegesmedvéket konténerrel kellett elszállítani a kertből és estére még csak hidegebb lett…
Közben a kamrában Koncz Marciék nekiláttak a hurka fűszerezés és töltés örökkévalóságnak tűnő folyamatának. A konyhás csapat Márti és Rolcsi vezetésével elkészült az isteni birkapörkölttel (amiből mindenki tudott haza is vinni!). A csapat jelentős része éjfél előtt hullafáradtan nyugovóra tért, de azért maradtak olyanok is, akik hajnalig tartó diszkrét gentry teázással ünnepelték a birkatort.
Vasárnap takarítás és mosogatás volt egész délelőtt. Szerintem csak a szomszéd bontatlan étkészletére nem került vér. Olyan helyekről vakargattuk a faggyút és vért, ahol birka bizonyítottan nem járt az elmúlt tíz éveben. A takarításon kívül minden szuper volt. Januárban lehet, hogy lesz még egy vágás. Legyen? Gyertek minél többen!
Érdekelnek az
ősmaradványok? Kíváncsi vagy milyen fák fordulnak elő a Bakonyban? Vagy csak kell
egy szép szövettáska? Lesd meg az idén 25 éves egyesületünk kiadványait és válogass kedvedre!
Vásárlásaiddal többek közt táboraink
létrejöttéhez is hozzájárulsz! Ha megtetszett valami bátran keresheted Hajnal
Imréné Ritát (rita@pangea.hu)!
Kőfejtörő társasjáték
Kiknek ajánljuk: 10-100 éves kor között bárkinek! Az ország egyetlen geológiai társasjátéka, élmény az összes geológus, geográfus és paleontológus családtagnak. Na jó, tök jó móka másoknak is.
Ár: 2500 HUF
Zsíros Zoltán (2015): Kemenceépítés és kenyérsütés (35 pp.)
Kiknek ajánljuk: nagysikerű Pangea füzetünket minden olyan érdeklődőnek ajánljuk, aki szeret saját maga barkácsolni és házi sütésű finomságokat fogyasztani. Saját készítésű pizza a következő kerti party-n?
Ár: 600 HUF
Sasvári Ágostan
(2004): Gyökeresen más (52 pp.)
Kiknek ajánljuk:
akiket érdekelnek a környezetbarát szennyvízkezelési eljárások, esetleg saját
nyaralójukat szeretnék zöldebbé tenni.
Ár: 500 HUF
Horváth Judit
& Pintér Balázs (szerk.) (1993): A pénzesgyőri fás legelő természeti
értékei (28 pp.)
Kiknek ajánljuk:
akiket érdekel egy-egy igazán különleges hazai élőhely –például a bakonyi fás
legelők is– komplexitása. A füzetben olvasmányosan leírás található a terület
élővilágáról, geológiai és hidrológiai viszonyairól.
Ár: 400 HUF
Bundai Zsófia, Filó
Andrea & Malatinszky Ákos (2008): Süni (I-IV.) (140 pp., 95 pp., 55 pp., 87
pp.)
Kiknek ajánljuk:
akiket érdekel a gyerektáborok szervezése és környezeti nevelés. A szerzők „harcedzett”
táborszervezők és programtartók, akik sok éves tapasztalata olvasható most a
könyvek lapjain. A táborlakók szüleinek számára is érdekes olvasmány! Kötetek: tábor szervezése (I), tábori élet (II), főzöcskézés (III) és dalok (IV).
Ár: 1200 HUF (4
db: 4200 HUF)
Bodnár László (1999): Ásványhatározó (411 pp.)
Kiknek ajánljuk: előképzettség
nélküli érdeklődők számára is érthető szakmai kézikönyvet kaphat a kezébe, aki
ezt ásványhatározási alapművet választja.
Ár: 2500 HUF
Határozó lapok (gyógynövény, ősmaradvány, fa- és cserjefajok a Bakonyban)
Kiknek ajánljuk: előképzettség nélkül is egyszerűen használható egy oldalas
laminált terepi határozók. Elsősorban tanároknak és természetjáró szülőknek
ajánljuk.
A Helicon Life parlagi sas (Aquila heliaca) védelmi program műhelybeszélgetésén jártunk a
jászsági Sasközpontban. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME)
által szervezett beszélgetésen elsősorban a programban résztvevő kutatók,
civilek és vadgazdálkodók jelentek meg. A hallgatóság soraiban természetesen
Pangeások is képviseltették magukat. Sőt, az elhangzott előadások elkészítéséhez
is hozzájárulhattunk!
A konferenciát dr. Horváth Márton (MME) projektfelelős nyitotta meg, arról
beszélve, hogy egy ilyen témában mennyire fontos az együttműködés a
vadgazdálkodók és természetvédelmi szakemberek között. Sok érdekességről esett
szó, például arról, hogy a nem-invazív módon gyűjtött tollakban található
alvadt vérből egyed azonosítást is el lehet végezni. Ezzel a módszerrel
derítették ki, hogy a költőmadarak kicserélődése –amely általában mortalitás
miatt történik– 12%-ról 7%-ra esett vissza az utóbbi időben. Egy másik újszerű
vizsgálati módszerről is halottunk, a kutyás keresésekről. Kutyák segítségével
naponta 10-15 illegális mérgezés áldozatául esett állatot is meg tudtak találni
a keresőegységek. Az elmúlt években közel 200 bűncselekményhez köthető esetet
tártak fel és több mint 2000 km utat tett meg terepen a kutyás keresőegység.
Dr. Heltai Miklós (Vadvilág Megőrzési Intézet) bemutatta a ragadozó gazdálkodási
modell elméleti hátterét. Módszer gyakorlati alkalmazása nélkülözhetetlen a
ragadozómadarak védelmében. Sok vágómadárféle zsákmányol apróvadfajokat,
például mezei nyulat. A madarakon kívül más hatékony ragadozók (pl. róka) is
esznek nyuszit, így azok szabályozásával növelhető a nyúlállomány. Sajnos, a
nyúlpopuláció az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent, így a ragadozók
(pl. sasok) nehezebben tudnak egyik kedvenc prédájukhoz hozzájutni. A róka
állomány csökkentésével lokálisan biztosítható a prédafajok populációinak
növekedése, amely végsősoron kedvezően hat a sasok állományára is.
Dr. Biró Zsolt a Jászságban végzett mezei nyúl állománybecslési
eredményeket ismertette, amelyek a beavatkozások (élőhelyfejlesztés és
ragadozógazdálkodás) ellenére sajnos nem mutattak egyértelműen pozitív képet.
Lóránt Miklós és Konyhás Sándor természetvédelmi őrök a területükön
elvégzett gyakorlati csapdázási praktikátat ismertették. A nemzeti parki
területeken végzett csapdázás a túzok állomány növekedése szempontjából is
kedvező lehet, de rendkívül munka- és energiaigényes feladat. Egy ember
4000-5000 ha-os területen tud aktívan csapdázni az év 4-5 legkedvezőbb
hónapjában (tavasz-kora nyár). Ez havonta akár 1700 km hosszúságú út megtételét
is jelentheti.
Végül dr. Szemethy Lászlótól arról hallhattunk, hogy ha segíteni szeretnénk
a mezei nyúlon –mint számos ragadozó fő prédafaján–, akkor ahhoz az élőhelyi
viszonyokat is manipulálnunk kell. A romló mezőgazdasági élőhelyeken jelentős
biodiverzitás csökkenés ment végbe és egyre kevesebb a búvóhelyként szolgáló
mezsgye. A régebben oly gyakori mezei nyúl állománya hanyatlásnak indult,
ismereteink pedig idejét múltak. Tudjuk, hogyan viselkedett a nyúl 30-40 évvel
ezelőtt, de a megváltozott agrárkörnyezetben minden bizonnyal e faj is
változtat valamennyit a stratégiáján. GPS jeladós nyulakon végzett vizsgálatok
azt mutatták, hogy a korábbi szakirodalmak alapján 30-50 ha-os mozgáskörzettel
rendelkező mezei nyúl akár 500 ha-on is mozoghat. Ez pedig nagy gond, mert
szórakozásból a nyúl sem szeret hatalmas területeken barangolni… A
mozgáskörzetben beállt változás valószínűleg az élőhelyromlás következménye: a
nyulak keresik a megfelelő táplálkozó- és búvóhelyeket. Ha ezekből (pl. mezsgyék)
sok volna, akkor nem kéne ennyit kóborolnia a nyusziknak.
Az előadások végi beszélgetésekben sok másról is szó esett, de egyben
mindenki egyetértett: a vadgazdálkodóknak és természetvédőknek számos közös
érdeke van és ezekért közösen is kell tenni a jövőben.
Az összejövetelt egy vetítés zárta, ahol a természetfilm.hu Helicon Life rövid filmjeit tekintettük
meg.
A Pangea Egyesület oktatóközpontjához szervesen
hozzátartozik a vegyszermentesen termelő gazdaság, gyógy-és fűszernövény kert,
helyi tájfajtákból kialakított gyümölcsös, no meg célunk az őshonos magyar
háziállatfajták bemutatása is. Éppen ezért az igen csak keveredő és szaporodó
birkáinknál el kellett egy kis állományszabályozás (ritkítás).
Egy szó, mint száz, hétvégén nekiláttunk 16 birka
levágásának, és feldolgozásának. Az állatok nyúzása és zsigerelése közben rögtönzött anatómia órát is tartottunk. Természetesen nem csak a húst hasznosítottuk,
hanem a sok-sok gyapjút is, a koponyákat kifőztük, a faggyúból madárkalács készült, és még jó sok hurkát is töltöttünk a megannyi vérből. Igazi gasztronómiai csemegékkel is megörvendeztettük magunkat közben: készült hagymás vér, vesevelő, resztelt máj, meg egy kis sült here is.
Nemsokára még 10 birka levágása következik, és egy
egyesületi disznóvágás is, hogy egész évben legyen mit ennünk az önkéntes
programokon, kertészkedős hétvégéken, és túrák után fáradtan hazaérve.
Tegnap debütált a
Bolygónk, a Föld 2 (Planet Earth 2), amelyben a még mindig a jó egészségnek
örvendő Sir David Attenborough a narrátor. Az Internetet azóta bejárta egy
videó részlet az első epizódból, amelyen sötét repedésekből zombi szerűen
előmerészkedő kígyók
üldöznek egy gyíkot. A gyík neve pontosan is kiderült: ők azok a tengeri
leguánok (Amblyrhynchus cristatus),
akik csak a Galapagos-szigeteken honosak és víz alatti moszatokkal
táplálkoznak. A sikló egy kevésbé ismert faj képviselője. Általánosan
elfogadott magyar fajneve szerintem nincs is, de angolul Galapagos racer-nek (Alsophis biseralis) hívják.
Ez a siklófélének
emberre nem veszélyes, gyenge méreggel rendelkezik. Veszélyeztetett (Endangered) faj, bár jelenleg nincsenek
a megőrzésére irányuló konkrét projektek a szigeten (nem úgy, mint a leguánra).
A szigetcsoporton előforduló három alfaja közül a nyugatinál figyelték meg a
filmen látható „falkában” történő vadászatot. Bár ez leginkább
azt jelentette, hogy sekély vizű medencék mellett gyűltek össze az állatok és onnan vetettek szemet különböző kishalakra. Vagya sziklarepedésekben megbúvó halakat fogyasztották.
Kik ők? A három képen egy ehető, egy nem ehető tömlős gomba és egy ehető, de védett faj látható! Hazánkban 2005 óta vannak védett gombák, jelenleg 58 ilyen faj van az országban.