Még több állat - Süni tábor

A Süni táborban jó néhány állattal osztozkodtunk idén a deszkáspusztai réten (ld. korábbi bejegyzésünk a Sündörgő táborról). 

Nézzünk egy-két példát, kiket sikerült megfigyelnünk közülük! 

Az eget fürkészve megpillantottuk a fekete gólyát, a táplálékspecialista darázsölyvet, és a generalista egerészölyvek mellett a vándorsólymokat is. A tábor felett népes gyurgyalagcsapat vadászott az egyik nap, akik szüntelen lágy prü-prü hangjukkal hívták fel magukra a figyelmet. Szemünk elé került hazánk legritkább harkályfaja, a fehérhátú fakopáncs és a tábor körül sokszor hallottuk a fekete harkály jellegzetes hangját is.

Kirándulásaink során találkoztunk erdei-, vízi-, és rézsiklóval is, a kétéltűek közül pedig gyepi békát, erdei békát, vöröshasú unkát és zöld varangyot fogtunk. A tiszta vizű források és patakok a foltos szalamandra lárváinak és kövi rákoknak adtak otthont.

Az esti fénycsapdázás a rövid életű dunavirágokat is odacsalogatta a sok éjszakai lepke mellett. Lefekvés előtt még hallani lehetett, hogy a sátrak környékén pirók erdei egerek motoszkálnak. Biztos a vörös rókák, akik a tábornál ólálkodtak is őket keresték!

Jövőre Te is csatlakozz hozzánk, hogy együtt fedezzük fel Magyarország egy újabb hegységének szépségeit és élővilágát!

 

Kövi rák a Bernecei-patakból.

Fekete gólya a tábor környékéről.

Írta: Bombay Bálint & Patkó László

Ki ne szeretne egy saját kemencét? – egyszerűbb megépíteni, mint gondolnánk

Sokan csodálattal és vágyakozással tekintenek a kemencében lobogó tűzre és alig várják, hogy kóstolhassanak akár egy szelet frissen sült kenyeret vagy kalácsot. Ez a vágy ösztönzött minket arra, hogy Pénzesgyőr Község Önkormányzatával közösen ismét kemenceépítő tanfolyamot szervezzünk július 9-14 között. A község önkormányzatának udvarán építettünk a lelkes résztvevőkkel hagyományos anyagokból közösségi kemencét, amelyben a falu összejövetelein sütnek majd finomságokat.

Az építéshez szükséges alapanyagokat Pénzesgyőr Önkormányzata biztosította.

A kemence két fő alapanyaga a tömör tégla és a megfelelő agyag. A hagyományos, nagyanyáink idejében is könnyen elérhető anyagokkal dolgoztunk, amelyek környezetbarát és könnyen újrahasznosítható alapanyagok is egyben, ráadásul ezen alapanyagok általában helyben vagy a közelből beszerezhetők.

A kemencénk építését három szakaszban valósítottuk meg: 1. alapozás, 2. lábazat építése, 3. kemencetest és kémény építése. A három szakaszból a tanfolyam idejében a kemencetestet készítettük el a résztvevőkkel.

A kezdetek...

A négy lelkes résztvevő olyan praktikus ismeretekkel gazdagodott, hogy milyen a jó agyag, hogy ne repedezzen meg a kemencénk, melyik tégla a legjobb, miért kell só a tűztér fugázásának agyagába, miért pont 52 cm magas a sütőtér belső magassága, mi az a törek?

Amúgy tudjátok, mi köze van a csűrdöngölő mulatságnak a kemencéhez? (A választ az írás végén megtudhatjátok!)

Kész az alap!

A kemenceépítés igazi közösségi munka. Egyrészt többed magunkkal jobban megy a munka, másrészt az építéshez a nagymennyiségű építőanyagot kézzel-lábbal mozgatjuk meg. A téglák tapasztásához az agyagot vízzel és szalmatörekkel mezítlábbal tapostuk össze, amely gyerekkori emlékidézésnek és edzésnek is bevált. Egy kemence igazi kézműves termék. A két kezünk az alapvető szerszámunk, amivel elhelyezzük az agyagot és a téglát, majd a külső tapasztáskor kézzel simítjuk el a téglákra felvitt agyagrétegeket. A kemencénket időjárás állóvá a külső meszelés fogja tenni, amely elfedi a felszíni repedéseket is.

Köszönjük a részvételt a szuper csapatnak!

Ha szeretnétek élőben is megnézni, milyen lett a tanfolyam résztvevőinek közös kemencéje, látogassatok el Pénzesgyőrbe az Önkormányzat udvarába. Amennyiben jobban szeretnétek megismerkedni a kemencézés világával, látogassatok el a pénzesgyőri Breuer László Oktatóközpontunkba.

A kész kemence (még meszezés előtt).

A csűrdöngölő egy tánc, amelyet alapvetően azért tartottak, hogy a csűr vagy a ház földes talaját tömörítsék. A kemence készítéshez finom por állagú agyagra van szükség, amit szintén ilyenkor tapostak meg a száraz rögökből, bár az agyag megőrlésének más módszerét is használták. Az istálló bejáratához terítették el az agyagrögöket, amelyeken az állatok napjában többször átjártak, így 1-2 év alatt finom porrá taposódott minden agyagrög.

Írta: Benicsek Mihály

Vadas-madaras Sündörgő

Lezárult az idei Sündörgő tábor, de nem búsulunk, mert épp ezerrel pörög a Süni és szerveződik a következő BioBlitz!

Na, de ne rohanjuk ennyire előre! Táborainkban idén is számos szakmai programra jelentkezhettek a gyerekek. Az évek során önkéntes szakembereink geológia, csillagászat, néprajz, művészet, fényképészet, vártúra és töri, rovarászat, növénytan és természetvédelmi biológia témakörökben ismerhették meg hazánk természeti és kulturális értékeit. Ez a rövid bejegyzés most az utóbbi szakmai túráról fog szólni, amelyet a táborban olyan fedőneveken illetünk, mint vadas, vadmadaras, vadmadár, vadbiológia vagy vadas-madaras.

Túráink során elsősorban a gerinces állatokra és az azokkal kapcsolatos természetvédelmi és vadgazdálkodási kérdésekre koncentrálunk. Többek közt nyomot olvasunk és öntünk, kisemlőst csapdázunk, madarakat figyelünk meg és határozunk hangok valamint tollak alapján.

Az idei táborban például találkoztunk vöröshasú unkával, vándorsólyommal, erdei és gyepi békával, egerészölyvvel, erdei és vízi siklóval, fali és zöld gyíkkal, valamint sok-sok érdekes állattal.

Hegyi szitakötő.

Gímszarvas nyom.

Vöröshasú unka.

Szalamandra lárvák.

Vaddisznó tejfog az állkapocsban, alatta a fejlődés alatt lévő új fogakkal.

Gyepi béka.

Fiatal fali gyík.

Erdei sikló.

Barlangok Világnapja

Holnap lesz a Barlangok Világnapja!

Ezek a természeti értékek a törvény (Tvt. 1996. évi LIII. tv. a természet védelméről) erejénél fogva védettek. Ezt azt jelenti, hogy védettségüket nem kell külön eljárásban kezdeményezni. Magyarországon "Ex lege" védett természeti területnek minősülnek a barlangokon kívül a lápok, szikes tavak, kunhalmok, földvárak, források és víznyelők is.

Ennek örömére mi is elmentünk a héten a Mátyás-hegyi-barlangba. Idén már másodszorra. Ne csüggedj, ha lemaradtál tervezünk még barlangtúrákat a jövőben is! Kövessétek a FB oldalunkat, hogy mindig naprakészek legyetek a programjainkkal :).

Gödöllői BioBlitz - Fajlista

24 óra alatt összesen 301 fajt találtunk az Alsóparkban. Nem is kertelünk tovább, inkább lessétek meg a fajlistánkat! FAJLISTÁHOZ KLIKK!

Sumi emlékhely - Pénzesgyőr

Pünkösd vasárnapján összegyűltünk Pénzesgyőrött, hogy megemlékezzünk Sumiról (Breuer László), egyesületünk egyik alapítójáról, akiről az oktatóközpontunkat is elneveztük. Ő elindított minket egy úton. Hogy milyen úton is?

„Alkotó, serény összetevője vagyunk ennek a világnak, mint a kovász a kenyértésztának. Sok apró élet munkája eredményeképpen átalakul az anyag, míg megkel a kenyértészta. Ahogy mondta: aki „eszik” belőlünk, abban tovább él az üzenetünk, átalakul, alkotó és tanító lesz, viszi tovább a hírt, egy szebb, igazságosabb, a jelenleginél fenntarthatóbb társadalom hírét.”

Átadtunk egy emlékhelyet, ahol Sumi szelleme mellett gyönyörködhet az arra járó a kilátásban. Ezután történetek felidézésével emlékeztünk meg Sumiról. A hamvak méltó elhelyezése egy ősmaradványokkal teli tardosi vörösmárvány lap alá került, amely Sumi egyik kedvenc kőzete volt. Az emlékhely mellé egy sündörgők által tavaly oltott kis körtefa csemetét is elültettünk, hiszen - "Ha vége is lenne holnap a világnak, én ma mégis ültetnék egy almafa csemetét." - Luther Márton.

A Sumi által sokat főzött Minestrone leves után még csirkepörköltet is ettünk, és mindenki kicsit elgondolkodva, sok-sok csodás emléket felidézve tért haza.

Írta: Bombay Bálint & Benicsek Mihály

BioBlitz Gödöllőn

Május 26-27-én lezajlott Gödöllőn a Pangea Egyesület és a Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány innovatív természetvédelmi programja, a BioBlitz.

A Nemzetközi Természetfilm Fesztivál szervezőinek hála a 24 órás fajleltárra tömött sorokban álltak a diákcsapatok. Reggel 8 órától másnap reggel 8-ig összesen 301 növény- és állatfaj jelenlétét mutattuk ki a gödöllői Alsópark terültéről. A meglepőbb fajok közé tartozott például a selymes boglárka, az erdei béka, a vízisikló, a fürj vagy a macskabagoly. Az éjjeli lepkészeink több mint 70 ízeltlábú fajt határoztak meg, a kisemlős csapdázás során pedig öt különböző egér- és pocokfaj került kimutatásra.

A parkban minden bizonnyal több faj él (pl. nem találtunk sünt és vörös mókust), de 24 óra alatt így is döbbenetes fajszámot sikerült produkálnia a csapatnak!

Az esti programokat sikerült megfelelően egymásra fűzni! Amíg a sátorban folytak az előadások, addig az aktívabb résztvevők a denevér detektorozást követően kisemlősöket kerestek, majd fénycsapdáztak.

Köszönjük önkénteseinknek a lelkes segítségnyújtást :)!!

Programtartók:

Kun Róbert, Fejes Zsófia, Gyetvai Zsófia, Dr. Kovács Tibor, Bombay Bálint, Tóth Balázs, Surányi Péter, Zsebők Sándor, Ujhegyi Nikolett, Patkó László, Márton Mihály

Előadók:

Szilágyi Zsolt, Dr. Szabó László, Dr. Heltai Miklós, Dr. Kovács Tibor, Péntek Attila, Dr. Hecker Kristóf, Ujhegyi Nikolett, Bombay Bálint, Dr. Klein Ákos, Patkó László

Önkéntes munkával segítették az esemény létrejöttét:

Kálmán Nikolett, Mihalik Éva, Szabó Éva, Kas Emília, Szerecz Sára, Vincze-Darázsi Virág, Vinze Viktor, Szabó István, Gönye Csaba, Németh Tímea, Fülöp Zita

Reméljük jövőre Te is velünk tartasz! Hol legyen még BioBlitz?