2017. február 24., péntek

Zombéka, Rudolf és fagyálló róka

Lassan magunk mögött hagyjuk a telet (?) és az állatok is felöltik nyári bundájukat. A fagyott erdei békák felolvadnak és újra életre kelnek, a rénszarvas szemszínt vált és a sarki rókák abba hagyják a didergést (-40 °C fok fölött)… Bármilyen furcsa is, ez mind igaz :).

A hideg időhöz történő alkalmazkodás a klasszikus bundaváltáson (téli-nyári) és téli álmon kívül még sok más módon megtörténhet.

Az erdei béka mája például a fagy beálltával fokozott glükóz termelésbe kezd, ami természetes fagyállóként viselkedik a béka szervezetében. A sejtekben található folyadék megfagyása ugyanis a térfogat növekedés miatt a béka halálához vezetne. A tavasz beköszöntével a béka felolvad, lelassult életfolyamatai újra beindulnak és néhány nappal a felolvadása után már indul is párt keresni. Aki nem hiszi -alapos reprezentatív mintavételezéssel- járjon utána. Vagy csak nézzétek meg ezt a videót:


Mi értelme van a szemszínnek? Nem sok, hacsak nem rénszarvas vagy! A rénszarvasok a kemény északi telekhez még szemszínük változtatásával is alkalmazkodtak. Ahol ezek az állatok élnek ott nyáron napi 24 órán keresztül folyamatosan a fény, télen pedig 24 órán keresztül a teljes sötétség az úr. A szemszín váltás a TL (tapetum lucidum) nevű szemben található réteggel van összefüggésben. Emiatt „világít” a ragadozók (pl. macskák) szeme is. Tulajdonképpen ez a vékony sejthártya tükrözi vissza a fényt, emiatt tűnik úgy mintha világítana az állat szeme. Az emberek nem rendelkeznek TL-el, sok állat viszont igen. A cél végső soron az, hogy a fény minél jobban verődjön vissza a retina felé, így kap egy „második löketet” a retina. A rénszarvasok estén a TL télen kékre vált, így kevesebb fény enged ki a hártya és több jut vissza a retinára. Nyáron, amikor egész nap amúgy is sok fény áll rendelkezésre a szem világos lesz (aranyszínű), így több fény jut át a TL-en és kevesebb verődik vissza a retinára. Aki nem hiszi, az kanalazzon ki szarvas szemeket 12 évig, ahogy az ezt kimutató kutatók is tették :). Vagy nézze meg a videójukat:



És végül a sarki róka. A didergés tulajdonképpen a kihűlés elleni küzdelemben a szervezet első védelmi vonala. A sarki róka is mint minden más emlős hőt termel az izmai folyamatos, apró összehúzódásával és elernyesztésével (didergéssel). Ami miatt ez a vastag bundájú ragadozó elég tökös az a fagyállósága. A sarki róka jóval -40°C alatt kezd dideregni. Én mondjuk plusz háromnál.


A bejegyzést az NWF cikke ihlette. Kép: Erik Martin Willen.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése