Lassan magunk mögött hagyjuk a telet (?) és az
állatok is felöltik nyári bundájukat. A fagyott erdei békák felolvadnak és újra
életre kelnek, a rénszarvas szemszínt vált és a sarki rókák abba hagyják a
didergést (-40 °C fok fölött)… Bármilyen furcsa is, ez mind igaz :).
A hideg időhöz történő alkalmazkodás a
klasszikus bundaváltáson (téli-nyári) és téli álmon kívül még sok más módon
megtörténhet.
Az erdei béka mája például a fagy beálltával
fokozott glükóz termelésbe kezd, ami természetes fagyállóként viselkedik a béka
szervezetében. A sejtekben található folyadék megfagyása ugyanis a térfogat
növekedés miatt a béka halálához vezetne. A tavasz beköszöntével a béka
felolvad, lelassult életfolyamatai újra beindulnak és néhány nappal a
felolvadása után már indul is párt keresni. Aki nem hiszi -alapos reprezentatív
mintavételezéssel- járjon utána. Vagy csak nézzétek meg ezt a videót:
Mi értelme van a szemszínnek? Nem sok,
hacsak nem rénszarvas vagy! A rénszarvasok a kemény északi telekhez még szemszínük változtatásával is alkalmazkodtak. Ahol ezek az állatok élnek ott nyáron
napi 24 órán keresztül folyamatosan a fény, télen pedig 24 órán keresztül a
teljes sötétség az úr. A szemszín váltás a TL (tapetum lucidum) nevű szemben
található réteggel van összefüggésben. Emiatt „világít” a ragadozók (pl.
macskák) szeme is. Tulajdonképpen ez a vékony sejthártya tükrözi vissza a
fényt, emiatt tűnik úgy mintha világítana az állat szeme. Az emberek nem
rendelkeznek TL-el, sok állat viszont igen. A cél végső soron az, hogy a fény
minél jobban verődjön vissza a retina felé, így kap egy „második löketet” a
retina. A rénszarvasok estén a TL télen kékre vált, így kevesebb fény enged ki
a hártya és több jut vissza a retinára. Nyáron, amikor egész nap amúgy is sok
fény áll rendelkezésre a szem világos lesz (aranyszínű), így több fény jut át a
TL-en és kevesebb verődik vissza a retinára. Aki nem hiszi, az kanalazzon ki
szarvas szemeket 12 évig, ahogy az ezt kimutató kutatók is tették :). Vagy
nézze meg a videójukat:
És végül a sarki róka. A didergés
tulajdonképpen a kihűlés elleni küzdelemben a szervezet első védelmi vonala. A
sarki róka is mint minden más emlős hőt termel az izmai folyamatos, apró összehúzódásával
és elernyesztésével (didergéssel). Ami miatt ez a vastag bundájú ragadozó elég
tökös az a fagyállósága. A sarki róka jóval -40°C alatt kezd
dideregni. Én mondjuk plusz háromnál.
A bejegyzést az NWF
cikke ihlette. Kép:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése