2018. június 26., kedd

Vadonleltár a betondzsungel közepén? - Lezárult a második gödöllői BioBlitz


A Pangea Egyesület a Gyöngybagolyvédelmi Alapítvánnyal tavaly közösen megszervezte az ország első klasszikus városi BioBlitz rendezvényét, amely nagy sikert aratott a Nemzetközi Természetfilm Fesztivál keretein belül. Idén pedig folytattuk ezt a szép hagyományt!



A BioBlitz egy külföldön már nagy népszerűségnek örvendő eseménysorozat, melynek elsődleges célja a természetvédelmi szemléletformálás interaktív és szórakoztató módon. Ez egy 24 órás fajleltár laikusokkal és szakemberekkel közösen végezve, amelynek pozitív természetvédelmi üzenete van. Arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a városi területek is komoly természetvédelmi értékekkel rendelkezhetnek, így megőrzésük kiemelt fontosságú. Az üzenet itt nem az, hogy a város és az emberek hogyan rombolnak, hanem az, hogy amit meghagytunk, arra vigyáznunk kell. Továbbá az ilyen események felhívják a figyelmet a parkok természetközelibb kezelési lehetőségeire is.


Minden korosztály számára színes programokat kínált az esemény: volt kisemlős csapdázás, rovarhálózás, botanikai túra, trófea bemutató és bagolyles. Este pedig számos érdekes előadást hallgathattak meg az érdeklődők a szakértőktől. Szó esett a nagyragadozók hazai helyzetéről, a városi élővilágról, különböző monitoring módszerekről, denevérkutatásról, és csúszó-mászókról is.


Az eseményt péntek reggel 8 órakor egy üres fehér táblán nyitottuk meg. Másnap reggelig pedig folyamatosan „vadásztuk” a fajokat, így a tábla lassan megtelt a fajnevekkel!

A különféle állat- és növénycsoportok szakértőivel együtt, a helyiek bevonásával idén a tavalyi 302 fajt is túlszárnyaltuk a fél napos eső ellenére is. Még tartanak az összesítések, de 335 fajt biztosan találtunk!


Köszönjük a segítséget minden résztvevőnek:

Programtartók: Kun Róbert, Bombay Bálint, dr. Tóth Balázs, dr. Zsebők Sándor, Ujhegyi Nikolett, dr. Patkó László

Előadók: dr. Heltai Miklós, dr. Kovács Tibor, Ujhegyi Nikolett, dr. Patkó László 

További önkéntes munkával segítették az esemény létrejöttét: Kálmán Nikolett, Mihalik Éva, Szabó Éva, Kovács Zsófia, Major Borbála, Kas Emília, Gyetvai Zsófia, Szilágyi Zsolt, Király Attila, Lázár Péter és Kovács Ágota



Írta: Patkó László & Bombay Bálint

2018. május 28., hétfő

Denevérnap a Vadasparkban


Május első vasárnapján a Pangea Egyesület több szekértővel karöltve egész napos játékos szakmai programot tartott a vadasparkba látogatóknak.

1267 fő volt jelen anyák napján a vadasparkban, ahol láthattak, hallhattak a denevérekről és kipróbálhatták hogyan boldogulnának denevérként.

Boldogh Sándor egészen az Aggteleki Nemzeti parkból eljött azért, hogy játékos feladatokkal be tudja mutatni a denevérek táplálkozási stratégiáját, illetve a kicsik és nagyok egyaránt megtapasztalják, hogyan működik az ultrahang.



A kisebb gyerekek kipróbálhatták azt is, hogy hogyan tudnának denevérként függeszkedni, illetve csapatmunkával manőverezve, elkaphatták az összes rovart az erdei terepen.

Máté Balázs szakmai előadás keretében mutatta be a denevérek különlegességeit (pl. anatómiai jellegzetességeiket, hogy hogyan működik a hibernáció, mit csinálnak a denevérek az év különböző időszakaiban).

Ezt kiegészítve Mészáros József a bakonyi denevérkutatás rejtelmeibe vezette be a hallgatókat, megtudhattuk mit csinál egy denevérkutató az év során. A felállított denevérháló segítségével bepillantást nyerhettek a látogatók a denevérek megfogásának, gyűrűzésének a módjába. Megnézhették milyen eszközök „nélkülözhetetlenek” a terepi szakemberek táskájában. A kiállított poszterek és életképek segítségével pedig kicsit részesei lehettek a denevérek sokszínűségének is.







Nagy Ágnestől a Főváros Állat-és Növénykertből megtudhattuk, hogy mit esznek a hazai denevérek, illetve mi történik a lakott területen sérült, mentett és a Madárkórházba bekerült állatokkal. A látogatók megismerkedhettek többek között „Bélával” a rőt korai denevérrel, aki 3 doboz egyikében érkezett és mutogatta magát és hangját egyaránt az arra járóknak. Kurali Anikótól külföldi élménybeszámolója alapján betekintést kaphattunk, hogy egzotikus helyeken mennyire színesek és sokfélék lehetnek ezek az állatok.

Lehetett denevér origamit hajtogatni, illetve a kutakodó kedvűek Bombay Bálint és Ujhegyi Nikolett segítségével megnézhették, hogy templomtornyokban, ahol denevérek mellett gyöngybagoly is él, mit esznek a gyöngybaglyok. Bagoly köpetekből lehetett koponyákat, állkapcsokat kihalászni, illetve mikroszkóppal közelebbről szemügyre venni, hogy milyen táplálkozású az elfogyasztott prédafaj. Találtunk többek között veréb, több cickányfaj, de még denevér koponyát is.


A program nagyon jól sikerült, reméljük minden részvevő egy kicsit több ismerettel és jó élményekkel távozott a programról.

Írta: Ujhegyi Nikolett
Fotók: Surányi Linda, Bombay Bálint

2018. április 23., hétfő

1% a jövő generációjáért és a Földért (Adószámunk: 19263164-2-19)

Táborainkat a Pangea Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület önkéntesei szervezik és bonyolítják le.

Nekünk, civileknek nagy segítség az egyesületünknek évente felajánlott szja 1%-okból összegyűlt bevétel.

Hogyan tudod nekünk adni adód 1%-át?

Eltekintve a különféle beadási dátumú adóbevallástól, az 1 %-ról akár már most is rendelkezhetsz. Egészen 2018. május 22-ig, de minél hamarabb megteszed, annál jobb!

A legegyszerűbb, ha 1753-as (17SZJA) nyomtatványon a személyi jövedelemadód bevallásával együtt küldöd el. Ha nem, akkor így rendelkezhetsz akár már most is!

·Ha ügyfélkapud van, ami a legegyszerűbb mód, adó 1 %-áról való rendelkezésre,

·Ha nincs ügyfélkapud, akkor itt tudhatod meg, hogyan kell regisztrálni: https://ugyfelkapu.gov.hu/

·Amennyiben a postai módot választod, 17EGYSZA nyomtatvány kitöltésével.

1. Ha egyéni vállalkozó, vagy ÁFA bevallásra kötelezett magánszemély vagy, az eva és a kata hatálya alá bejelentkezett egyéni vállalkozó, akkor 2018. február 26-ig adhatod le adóbevallásod a NAV (APEH)-nak. Ha adód 1%-áról nem rendelkeztél, azt utólagosan is megteheted a bevallás részét képező 17EGYSZA jelű önálló nyomtatványon, 2018. május 22-ig. 

2. Amennyiben magánszemélyként küldöd be adóbevallásod, és rendelkezel ügyfélkapu regisztrációval, akkor itt: NAV SZJA oldalán keresztül könnyedén kitöltheted a rendelkező nyilatkozatod, és adóbevallásod is ellenőrizheted. Fontos! Ez március 15-től lesz elérhető!

A kedvezményezett adószáma rovatba írd be kötőjel nélkül a 19263164-2- 19 adószámot, így támogathatod a Pangea Egyesületet. A kötőjelet a rendszer automatikusan teszi be, te csak a számokat írd be.

Fontos! Március 15-től lesz elérhető!

3. Ha nem rendelkezel ügyfélkapuval, március 19-ig telefonon vagy elektronikus úton kérheted, hogy a NAV a bevallási tervezetet papíralapon, postán küldje el neked. A NAV a kérelem nyilvántartásba vételéről az adózó által választott kapcsolattartási formában tájékoztatja az ügyfelet. Amennyiben nem kéred március 15-ig a postázást, akkor adóbevallási tervezeted már csak személyesen, a NAV ügyfélszolgálatán tekintheted meg. Adód 1%-át ez esetben is felajánlhatod.

Ha nincs ügyfélkapud, az adó 1 %-áról a 17EGYSZA jelű nyomtatványon rendelkezhetsz, amelyet 2018. május 22-ig küldhetsz el az adóhivatalhoz postai úton vagy a NAV ügyfélszolgálatain személyesen.

Amennyiben az adóbevallás leadásakor nem rendelkeztél a jövedelemadód egy százalékáról, később is lehetőség van feladni a rendelkezést; egészen 2018. május 22-ig. Ügyfélkapun keresztül elektronikusan, vagy a korábbi években megszokott módon, önállóan lezárt, adóazonosító jelével ellátott postai borítékban (amelyet a ragasztást keresztezve aláírni
szükséges) postán vagy a NAV ügyfélszolgálatain személyesen.

Adószámunk: 19263164-2- 19

Köszönjük a segítséged!

2018. március 6., kedd

Miért jó önkéntesnek lenni? - Szakmai nap a Merzse-mocsáron és a WWF irodában

Túl vagyunk egy nagyon eredményes kiránduláson, terepmunkán és előadássorozaton. Múlt hét szombaton a ZÖLD XVII Egyesület munkáját segítve kijutottunk Budapest egyetlen igazi mocsarához, a Merzse-mocsárhoz. Itt a több mint 20 önkéntes közreműködésével élőhelykezeléssel foglalkoztunk, amely abban nyilvánult meg, hogy lehúztuk a korábban levágott kaszálékot a védett területről. Mivel az idő szorított minket, ezért nagymértékben nem tudtunk bekapcsolódni a 17. kerület természet- és környezetvédelmével foglalkozó szervezet munkájába, de tapasztalatnak és kapcsolatépítésnek így is jó volt ez az élőhelykezelési gyakorlat.





Ezt követően elsétáltunk a kilátóhoz, ahonnan alaposan megfigyelhettük a befagyott tóban madarak által fenntartott kis lihogót. Tőkésrécén kívül szárcsákat, csörgőrécét és barátrécét is sikerült megfigyelnünk. A területet elhagyva még nyomoztunk a hóban emlősfajok után kutatva. Mezei nyúl, őz, macska, kutya és róka lábnyomát is megtaláltuk a területen.

A program a WWF Magyarország irodájában folytatódott, ahol hasznos előadásokat hallhattunk az önkéntesség fontosságáról az elhelyezkedés tekintetében, illetve a természetvédelmi munkalehetőségekről. Ezúton is szeretnénk megköszönni az előadóknak, hogy életszagú, őszinte, színvonalas és hasznos előadásokkal szórakoztatták a hallgatóságot. 

Bízunk benne, hogy mindenki eredményesnek tekintette ezt a szakmai napot!



Fényképek: Bombay Bálint & Patkó László

2018. február 18., vasárnap

Helyzetjelentés a Pilismaróti-öbölből

Télen igencsak más madárfajokkal találkozhatunk földön, vízen, levegőben, mint nyáron. Vajon miért? Közismert, hogy számos nálunk fészkelő madár a tél beköszöntével tőlünk délre vonul melegebb, táplálékban bővelkedőbb területekre. Viszont ilyenkor sok, tőlünk északabbra költő faj keresik fel hazánkat. Ilyen télen csapatosan megjelenő vendégek a fenyőrigók, a fenyőpintyek, és számos vízimadár is.

Fekete harkály jelenlétének nyoma.


Mi a Pilismaróti-öbölbe látogattunk el, hogy megnézzük, mi a helyzet. A szélvédettebb öblöt rengeteg vízimadár részesíti előnyben a nagy Dunával szemben. Útközben az ösvényen felismertük a vaddisznók, őzek, szarvasok, és egy borz lábnyomait. Népes süvöltő sereg köszöntött minket a harkályok és egy fakusz mellett. A vízen több mint 350 szárcsa és több száz kontyos réce közt 8 hegyi récét pillantottunk meg.

Nagy bukó.

A tengeri récék közül még szerencsénk volt egy tojó füstös récéhez is. A szintén több száz példányból álló kerceréce csapatokban jó néhány gácsér javában udvarolt a tojóknak. Látványos násztáncukban sokáig gyönyörködtünk. Fő táplálékukat a különféle kagylók jelentik. Érdekesség, hogy a messzi északon odúkban költenek. A fekete-fehér tollruhájú hím kis bukók, és nagy bukók is legalább 50 példányból álló csapatokat alkottak a barnásabb öltözetű tojókkal együtt. A vöcsökfajok közül láttunk udvarló búbos vöcsköket, egy téli ruhás feketenyakú vöcsköt, és egy már nyári öltözetében lévő vörösnyakú vöcsköt. Különlegességük, hogy a halakon és növényeken kívül esznek tollakat is. A parton találtunk egy jellegzetes sávozásáról könnyen felismerhető tollat, amit egy darázsölyv hagyott el. Mint neve is mutatja, ő táplálékspecialista: kedvenc csemegéi a méhek és darazsak, lárváik és bábjaik. 

Darázsölyv tolla.

Jó néhány ritkasághoz szerencsénk volt, és ha Te is szeretnél hasonló élményekkel gazdagodni, tarts velünk!

Udvarló kercerécék.

Legyél az önkéntesünk!

Írta: Bombay Bálint
Képek: Ábrám Örs

2018. február 6., kedd

Vérengző cinkék

A széncinege (Parus major) a madáretetők egyik leggyakoribb vendége. Egész Európában elterjedt, nálunk is rendszeres fészkelőnek számít. Védett faj, természetvédelmi értéke 25000 Ft. Főként hernyókkal, és egyéb rovarokkal táplálkozik, így nagy segítséget jelent egy kertben, hiszen naponta több mint 300-szor eteti meg mindig éhes fiókáit, akikből akár kétszer egy tucatot is felnevelhet egy nyáron. A cinkék odúkban költenek, szívesen foglalják el a kihelyezett mesterséges odúkat, de a postaládába, villanyórába is fészkelhetnek, ha nem találnak mást. Télen a cinkék nem vonulnak el messzi tájakra, inkább maradnak, és rovarok helyett vegetáriánus életmódot folytatnak, átállnak az olajos magvakra, kedvencük a szotyi.

Széncinege (Bombay Bálint).

Azonban néhány évvel ezelőtt egyre több megfigyelés bizonyította, hogy a kedves kis cinkék vérmes ragadozókként is tudnak viselkedni. Már a középkorban leírták, hogy a cinegék lecsipegették az akasztott emberek zsírját, és egyéb szöveteit. Több beszámoló szólt arról is, hogy a cinkék rájárnak a dögökre, elhullott szarvasokból, őzekből is csipegetnek. Aztán Barnes 1975-ben megfigyelte, hogy a cinkék kisebb énekesmadarakat ejtenek el. Általában erős csőrükkel szétverik áldozataik koponyáját, hogy hozzájuthassanak a legtáplálóbb falathoz: az agyvelőhöz.

Széncinke pocokkal (Oláh János).

És még valami… Estók Péter, az Eszterházy Károly Főiskola kutatója munkatársaival egy magyar barlangban megfigyelte, hogy széncinegék téli álmot alvó törpedenevéreket (Pipistrellus pipistrellus) támadtak meg, szétverték a koponyájukat, és elfogyasztották az agyvelőjüket. Estók Péter és Zsebők Sándor Björn Siemers svéd kollégájukkal 18 széncinegék által elpusztított törpedenevért regisztráltak a Bükkben. Az eset leírása a Biology Letters folyóiratban jelent meg 2010-ben.

Természetesen az, hogy néhány élelmes cinke rájött, hogyan juthat még több energiához, esetleg táplálékhiány esetén, nem jelenti azt, hogy minden cinege agyevő vérengző ragadozó.

Egy finn természetfotós, Lassi Kujala videóján jól látszik, amint egy cinke levadászik egy az etetőn csipegető zsezsét

https://videa.hu/videok/origo/tudomany-technika/gyilkos- cinke-eteto- madar-oles- Coqf5CpXc9VIqEwo

Ezen a képen pedig széncinegék által elejtett zsezsék (Carduelis flammea) és egy citromsármány (Emberiza citrinella) teteme látható, amikből fogyasztottak is a cinegék.

Cinkék által predált énekesmadarak (Lassi Kujala).

Érdekességként a világ legkisebb valódi ragadozómadara a feketecombú verébsólyom (Microhierax fringillarius). Délkelet-Ázsiában, Indonéziában, Malajziában, Szingapúrban és Thaiföld területén él. A kb. 20 grammos, 14 cm hosszú széncinegénél nem sokkal nagyobb: Testhossza 14–17 centiméter, szárnyfesztávolsága 27–34 centiméter, testtömege 28–55 gramm.

Verébsólyom (Google képkereső).

Írta: Bombay Bálint
forrás: http://www.origo.hu/tudomany/20130219-a- szencinege-verszomjas- fenevad.html

2018. január 29., hétfő

Kirándulás a "Szigeteken"

A januári időjárást meghazudtoló napsütéses időben kellemes kirándulást tettünk két dunai szigeten is. Bejártuk a Margit-szigetet, sok mindent megtudtunk a sziget történetéről, különféle elnevezéseiről, nevezetességeiről, kulturális értékeiről. Felkerestük a szigeten található számos nevezetes fát is, amelyek közül a nem egyhez tartozó történeteket is meghallgattuk. Megcsodáltuk a hatalmas 200 éves platánokat, az ős mamutfenyőket, a csupán 10 évente magot hozó perzsa varázsfát, és az 1838-as jeges árban megdőlt narancseperfát is, mely a sziget legöregebb fája. A kulturális értékek, kolostorromok, kápolna után természetesen megnéztük a szigeten található kis állatkertet is. Nem hagytuk ki a botanikai ritkaságnak számító igen feltűnő, és látványos kúszó zellert sem. A Margit-szigetről aztán átmentünk az Óbudai-szigetre, vagy másik nevén Hajógyári-szigetre. A sziget nyugati parti sávján sétáltunk végig, ahol egy 1,5 km hosszú puhafás ártéri ligeterdő húzódik. A sziget északi csücskénél kercerécéket, kontyos récéket, viharsirályokat láttunk a népes dankasirály seregek mellett. Énekesmadarakból sem volt hiány egyik szigeten sem, javában énekeltek a zöldikék, csuszkák, cinegék, egy szorgosan keresgélő, csivitelő őszapó csapat is elkísért minket egy darabon, valamint megismerkedtünk a gyakori varjúfélékkel (csókákkal, dolmányos, kormos és vetési varjakkal, szarkákkal, szajkókkal) is. Összesen több mint 20 madárfajt figyeltünk meg a kirándulás során, és igen bizalmas mókusokhoz is szerencsénk volt.










Írta: Bombay Bálint
Fényképek: Dombi Anna & Ábrahám Örs