2017. október 17., kedd

Egy év a Vadasparkban!

A Budakeszi Vadaspark története egészen az 1970-es évekig nyúlik vissza. Ha nem is a kezdetektől, de a Pangea Egyesület is régóta jó viszonyt ápol a parkkal. Így rendszerint el is látogatunk az eseményeikre!

2017-ben sem volt ez másként, sőt, havonta találkozhattatok velünk a Budakeszi Vadasparkban! A különféle rendezvényeken megannyi játékot próbálhattak ki velünk kisebbek és nagyobbak: tesztelhették ügyességüket, eszüket, érzékszerveiket is. Meséltünk nekik állatokról, növényekről, természetvédelemről - nappal és éjszaka egyaránt. 

Jövőre Te is látogass el hozzánk! 










Írta: Bombay Bálint

2017. október 12., csütörtök

Túra az Alacsony-Tátrában

Kosteleki önkéntes programunk mindannyiunk sajnálatára tavaszra halasztódott, az így felszabadult hétvégénket pedig úgy döntöttünk, hogy -a gyimesi csűrköltöztetés helyett- az Alacsony-Tátrában (Nízke Tatry) túrázással töltjük.

Szeptember 30-án hajnalban tehát nekiindultunk két autóval, hogy nyolckor már Trangoska (1120 m) parkolójából  kezdhessük el a kétnapos kalandot. A nyolc főből álló csapat magját a Pangeás különítmény (Zsófi, Vincze, Pisti és Mimi) adta. Fejenként négy liter vízzel, csúcssörrel, sátorral, hálózsákkal és élelemmel felpakolva nekiindultunk felfelé, az első lendület a menedékházig vitt minket, ahol elkezdtük készleteink megcsapolását és megcsodáltuk a partizánemlékművet.


A II. világháború idején Gyömbér és Králicska között visszavonulási harcok voltak a partizánok és a német alakulatok között. A harcok, valamint a partizánok az Alacsony-Tátra főgerincén való nehéz átkelésének emlékére emelték 1944 telén ezt az emlékművet.

Ezután tovább folyattuk utunkat felfelé, egészen az Alacsony-Tátra legmagasabb csúcsáig, a Gyömbérig (Ďumbier) (2043 m). Innentől a csúcssörök nem nyomták tovább a vállunkat, ráadásként pedig gyönyörű kilátásban lett részünk, ugyanis szerencsére csodaszép, napos időt fogtunk ki. A főgerincen tovább haladva nyugati irányba ezután meghódítottuk a Chopok (2024 m) nevű csúcsot, majd a Dérest (Dereše) (2004 m) is.


Itt rengeteg kőépítmény és a gerincen átbukó felhők fogadtak minket, miközben a nap is egyre lejjebb került az égen, így a szeles gerinctől búcsút vettünk és leereszkedtünk a hegy oldalába, ahol gyorsan felvertük sátrainkat és felkészültünk a fagyos éjszakára.

Reggel többen már napfelkelte előtt felébredtek a foguk vacogására, ők a gerincre felkapaszkodva köszöntötték az új napot, majd reggeli, sátorbontás (és sátorról jégolvasztás) és egy kis hálózsákos napon melegedés következett, majd nekiindultunk lefelé, fagyott áfonyát eszegetve.




Ezen a napon a tengerszint feletti magasság csökkenéséből kifolyólag inkább fenyőerdőkben, áfonyás tisztásokon vitt utunk, rengeteg gombát találtunk, megmásztuk a Baba csúcsot (1590 m) és alaposan kifáradva jutottunk el végül a parkolóba, ahova a csapat még mindig energikus fele plusz pár kilométert megtéve az autókat elhozta, hogy újra együtt tegyük meg már 2 x 4 keréken az utat Magyarországra, hogy még mindenkinek legyen ideje megírnia másnapra a házi feladatát :).


Nagyon jól éreztük magunkat, szándékozunk a jövőben is legalább havonta egyszer hasonló túrákat szervezni lelkes önkénteseinknek és barátainknak, ezek a PÖT keretében kerülnek majd megtervezésre. 

Írta: Kas Emília (Mimi)

2017. október 1., vasárnap

Zavaros a Tisza... - Vízitúra

Nem csak az önkéntesmunkáról szólt az egyesület tagjainak a nyár, hanem augusztus 12-20- ig evezni indultunk a felső Tiszán. A vízitúrát már hosszú évek óta a Szabó család szervezi meg, ehhez csatlakozott most a pangeás csapat 5 fővel, és Duna a kosteleki kutya is velünk tartott. Idén Tiszabecsről indultunk, és Tuzsérra éreztünk meg.


A vízitúra alatt vadkempingezni szoktunk, ami azt jelenti, hogy homokpadokon alszunk nomád körülmények között sátorban vagy hálózsákban a csillagos ég alatt, mint azt a Süni táborban már megszokhattuk. A mindennapi kenuzás mellett kulturprogramokat is szerveztünk: Szatmárcsekén a kopjafás temetőt néztük meg, majd a Túr-bukót, Tarpán az ország egyik működő szárazmalmát, Lónyán a haranglábat és a templomot, és Tiszaszentmártonban a templomot csodáltuk.


Többször megálltunk fürödni is evezés közben, hogy a Tiszában lehűtsük magunkat. Napközben szendvicseket, kenyeret ettünk, este pedig bográcsoztunk, krumplit, halat, szalonnát sütöttünk. Ehhez a homokpadokon gyűjtöttünk fát.



Kaptunk itt is tábori daloskönyvet, amit este a tábortűznél is használtunk és az evezés közben is nagy segítség volt dalolva evezni! Éjszakánként pedig párosával óránkénti váltásban őrködtünk. Volt egy mobil röplabda- hálónk is, amit minden nap vittünk magunkkal, és reggelente kávé helyett röpimeccseket játszottunk és úsztunk.


A benki homokpadon tartottunk egy pihenőnapot is a túra közepén, ahol indokolatlanul kevés árnyék volt:


Köszönjük a szervezést a Szabóknak, Peti kapitánynak, és reméljük jövőre is részt vehetünk majd a túrán!

Írta: Novák Sára Anna & Szabó István


2017. szeptember 27., szerda

Hol töltsd az őszt? Pénzesgyőrön!

Megújult programkínálattal várunk minden kedves látogatót a Breuer László Oktatóközpontban Pénzesgyőrött!

Gyertek hozzánk ősszel is! Lehet szarvasbőgést hallgatni a kert aljából vagy az erdő sokszínű gombáit gyűjteni a bakonyi völgyekből! Már érik a csipkebogyó és nemsokára megcsípi a dér a kökényt is.

Kirándulj nálunk az év bármely szakában családoddal, barátaiddal vagy osztályoddal! A lenti programkínálaton kívül tudunk túravezetést is biztosítani baráti társaságok és családok részére. Persze kérheted jó tanácsainkat, javaslatainkat is, ha magad szeretnéd meghódítani a Bakonyt!








2017. augusztus 22., kedd

Kemenceavatás, Pénzesgyőr

Szuper volt a szombati kemenceavatás!

Zoli "pékséfmesterünk" újra kitett magáért! Készült pogácsa, vajas leveles, vekni, rozsoscipó és tészta kokárda is.

Este hatra több mint 60 pénzesgyőri lakos jött el, köztük a falu két legidősebb nénije (86 és 85) is. Benicsek Misi elnökségi tagunk beszélt néhány mondatot a kemence készítésére és arról, hogy milyen jó közösségi összefogás volt az építkezés.

Az időjárás is kitartott és mindenki jóllakott a frissen sült kenyérből, zsírral, hagymával.







2017. augusztus 10., csütörtök

Még több állat - Süni tábor

A Süni táborban jó néhány állattal osztozkodtunk idén a deszkáspusztai réten (ld. korábbi bejegyzésünk a Sündörgő táborról). 

Nézzünk egy-két példát, kiket sikerült megfigyelnünk közülük! 

Az eget fürkészve megpillantottuk a fekete gólyát, a táplálékspecialista darázsölyvet, és a generalista egerészölyvek mellett a vándorsólymokat is. A tábor felett népes gyurgyalagcsapat vadászott az egyik nap, akik szüntelen lágy prü-prü hangjukkal hívták fel magukra a figyelmet. Szemünk elé került hazánk legritkább harkályfaja, a fehérhátú fakopáncs és a tábor körül sokszor hallottuk a fekete harkály jellegzetes hangját is.

Kirándulásaink során találkoztunk erdei-, vízi-, és rézsiklóval is, a kétéltűek közül pedig gyepi békát, erdei békát, vöröshasú unkát és zöld varangyot fogtunk. A tiszta vizű források és patakok a foltos szalamandra lárváinak és kövi rákoknak adtak otthont.

Az esti fénycsapdázás a rövid életű dunavirágokat is odacsalogatta a sok éjszakai lepke mellett. Lefekvés előtt még hallani lehetett, hogy a sátrak környékén pirók erdei egerek motoszkálnak. Biztos a vörös rókák, akik a tábornál ólálkodtak is őket keresték!

Jövőre Te is csatlakozz hozzánk, hogy együtt fedezzük fel Magyarország egy újabb hegységének szépségeit és élővilágát!


 
Kövi rák a Bernecei-patakból.

Fekete gólya a tábor környékéről.

Írta: Bombay Bálint & Patkó László

2017. augusztus 6., vasárnap

Ki ne szeretne egy saját kemencét? – egyszerűbb megépíteni, mint gondolnánk

Sokan csodálattal és vágyakozással tekintenek a kemencében lobogó tűzre és alig várják, hogy kóstolhassanak akár egy szelet frissen sült kenyeret vagy kalácsot. Ez a vágy ösztönzött minket arra, hogy Pénzesgyőr Község Önkormányzatával közösen ismét kemenceépítő tanfolyamot szervezzünk július 9-14 között. A község önkormányzatának udvarán építettünk a lelkes résztvevőkkel hagyományos anyagokból közösségi kemencét, amelyben a falu összejövetelein sütnek majd finomságokat.

Az építéshez szükséges alapanyagokat Pénzesgyőr Önkormányzata biztosította.

A kemence két fő alapanyaga a tömör tégla és a megfelelő agyag. A hagyományos, nagyanyáink idejében is könnyen elérhető anyagokkal dolgoztunk, amelyek környezetbarát és könnyen újrahasznosítható alapanyagok is egyben, ráadásul ezen alapanyagok általában helyben vagy a közelből beszerezhetők.

A kemencénk építését három szakaszban valósítottuk meg: 1. alapozás, 2. lábazat építése, 3. kemencetest és kémény építése. A három szakaszból a tanfolyam idejében a kemencetestet készítettük el a résztvevőkkel.

A kezdetek...

A négy lelkes résztvevő olyan praktikus ismeretekkel gazdagodott, hogy milyen a jó agyag, hogy ne repedezzen meg a kemencénk, melyik tégla a legjobb, miért kell só a tűztér fugázásának agyagába, miért pont 52 cm magas a sütőtér belső magassága, mi az a törek?
Amúgy tudjátok, mi köze van a csűrdöngölő mulatságnak a kemencéhez? (A választ az írás végén megtudhatjátok!)

Kész az alap!

A kemenceépítés igazi közösségi munka. Egyrészt többed magunkkal jobban megy a munka, másrészt az építéshez a nagymennyiségű építőanyagot kézzel-lábbal mozgatjuk meg. A téglák tapasztásához az agyagot vízzel és szalmatörekkel mezítlábbal tapostuk össze, amely gyerekkori emlékidézésnek és edzésnek is bevált. Egy kemence igazi kézműves termék. A két kezünk az alapvető szerszámunk, amivel elhelyezzük az agyagot és a téglát, majd a külső tapasztáskor kézzel simítjuk el a téglákra felvitt agyagrétegeket. A kemencénket időjárás állóvá a külső meszelés fogja tenni, amely elfedi a felszíni repedéseket is.

Köszönjük a részvételt a szuper csapatnak!

Ha szeretnétek élőben is megnézni, milyen lett a tanfolyam résztvevőinek közös kemencéje, látogassatok el Pénzesgyőrbe az Önkormányzat udvarába. Amennyiben jobban szeretnétek megismerkedni a kemencézés világával, látogassatok el a pénzesgyőri Breuer László Oktatóközpontunkba.

A kész kemence (még meszezés előtt).

A csűrdöngölő egy tánc, amelyet alapvetően azért tartottak, hogy a csűr vagy a ház földes talaját tömörítsék. A kemence készítéshez finom por állagú agyagra van szükség, amit szintén ilyenkor tapostak meg a száraz rögökből, bár az agyag megőrlésének más módszerét is használták. Az istálló bejáratához terítették el az agyagrögöket, amelyeken az állatok napjában többször átjártak, így 1-2 év alatt finom porrá taposódott minden agyagrög.

Írta: Benicsek Mihály