2017. október 12., csütörtök

Túra az Alacsony-Tátrában

Kosteleki önkéntes programunk mindannyiunk sajnálatára tavaszra halasztódott, az így felszabadult hétvégénket pedig úgy döntöttünk, hogy -a gyimesi csűrköltöztetés helyett- az Alacsony-Tátrában (Nízke Tatry) túrázással töltjük.

Szeptember 30-án hajnalban tehát nekiindultunk két autóval, hogy nyolckor már Trangoska (1120 m) parkolójából  kezdhessük el a kétnapos kalandot. A nyolc főből álló csapat magját a Pangeás különítmény (Zsófi, Vincze, Pisti és Mimi) adta. Fejenként négy liter vízzel, csúcssörrel, sátorral, hálózsákkal és élelemmel felpakolva nekiindultunk felfelé, az első lendület a menedékházig vitt minket, ahol elkezdtük készleteink megcsapolását és megcsodáltuk a partizánemlékművet.


A II. világháború idején Gyömbér és Králicska között visszavonulási harcok voltak a partizánok és a német alakulatok között. A harcok, valamint a partizánok az Alacsony-Tátra főgerincén való nehéz átkelésének emlékére emelték 1944 telén ezt az emlékművet.

Ezután tovább folyattuk utunkat felfelé, egészen az Alacsony-Tátra legmagasabb csúcsáig, a Gyömbérig (Ďumbier) (2043 m). Innentől a csúcssörök nem nyomták tovább a vállunkat, ráadásként pedig gyönyörű kilátásban lett részünk, ugyanis szerencsére csodaszép, napos időt fogtunk ki. A főgerincen tovább haladva nyugati irányba ezután meghódítottuk a Chopok (2024 m) nevű csúcsot, majd a Dérest (Dereše) (2004 m) is.


Itt rengeteg kőépítmény és a gerincen átbukó felhők fogadtak minket, miközben a nap is egyre lejjebb került az égen, így a szeles gerinctől búcsút vettünk és leereszkedtünk a hegy oldalába, ahol gyorsan felvertük sátrainkat és felkészültünk a fagyos éjszakára.

Reggel többen már napfelkelte előtt felébredtek a foguk vacogására, ők a gerincre felkapaszkodva köszöntötték az új napot, majd reggeli, sátorbontás (és sátorról jégolvasztás) és egy kis hálózsákos napon melegedés következett, majd nekiindultunk lefelé, fagyott áfonyát eszegetve.




Ezen a napon a tengerszint feletti magasság csökkenéséből kifolyólag inkább fenyőerdőkben, áfonyás tisztásokon vitt utunk, rengeteg gombát találtunk, megmásztuk a Baba csúcsot (1590 m) és alaposan kifáradva jutottunk el végül a parkolóba, ahova a csapat még mindig energikus fele plusz pár kilométert megtéve az autókat elhozta, hogy újra együtt tegyük meg már 2 x 4 keréken az utat Magyarországra, hogy még mindenkinek legyen ideje megírnia másnapra a házi feladatát :).


Nagyon jól éreztük magunkat, szándékozunk a jövőben is legalább havonta egyszer hasonló túrákat szervezni lelkes önkénteseinknek és barátainknak, ezek a PÖT keretében kerülnek majd megtervezésre. 

Írta: Kas Emília (Mimi)

2017. október 1., vasárnap

Zavaros a Tisza... - Vízitúra

Nem csak az önkéntesmunkáról szólt az egyesület tagjainak a nyár, hanem augusztus 12-20- ig evezni indultunk a felső Tiszán. A vízitúrát már hosszú évek óta a Szabó család szervezi meg, ehhez csatlakozott most a pangeás csapat 5 fővel, és Duna a kosteleki kutya is velünk tartott. Idén Tiszabecsről indultunk, és Tuzsérra éreztünk meg.


A vízitúra alatt vadkempingezni szoktunk, ami azt jelenti, hogy homokpadokon alszunk nomád körülmények között sátorban vagy hálózsákban a csillagos ég alatt, mint azt a Süni táborban már megszokhattuk. A mindennapi kenuzás mellett kulturprogramokat is szerveztünk: Szatmárcsekén a kopjafás temetőt néztük meg, majd a Túr-bukót, Tarpán az ország egyik működő szárazmalmát, Lónyán a haranglábat és a templomot, és Tiszaszentmártonban a templomot csodáltuk.


Többször megálltunk fürödni is evezés közben, hogy a Tiszában lehűtsük magunkat. Napközben szendvicseket, kenyeret ettünk, este pedig bográcsoztunk, krumplit, halat, szalonnát sütöttünk. Ehhez a homokpadokon gyűjtöttünk fát.



Kaptunk itt is tábori daloskönyvet, amit este a tábortűznél is használtunk és az evezés közben is nagy segítség volt dalolva evezni! Éjszakánként pedig párosával óránkénti váltásban őrködtünk. Volt egy mobil röplabda- hálónk is, amit minden nap vittünk magunkkal, és reggelente kávé helyett röpimeccseket játszottunk és úsztunk.


A benki homokpadon tartottunk egy pihenőnapot is a túra közepén, ahol indokolatlanul kevés árnyék volt:


Köszönjük a szervezést a Szabóknak, Peti kapitánynak, és reméljük jövőre is részt vehetünk majd a túrán!

Írta: Novák Sára Anna & Szabó István


2017. szeptember 27., szerda

Hol töltsd az őszt? Pénzesgyőrön!

Megújult programkínálattal várunk minden kedves látogatót a Breuer László Oktatóközpontban Pénzesgyőrött!

Gyertek hozzánk ősszel is! Lehet szarvasbőgést hallgatni a kert aljából vagy az erdő sokszínű gombáit gyűjteni a bakonyi völgyekből! Már érik a csipkebogyó és nemsokára megcsípi a dér a kökényt is.

Kirándulj nálunk az év bármely szakában családoddal, barátaiddal vagy osztályoddal! A lenti programkínálaton kívül tudunk túravezetést is biztosítani baráti társaságok és családok részére. Persze kérheted jó tanácsainkat, javaslatainkat is, ha magad szeretnéd meghódítani a Bakonyt!








2017. augusztus 22., kedd

Kemenceavatás, Pénzesgyőr

Szuper volt a szombati kemenceavatás!

Zoli "pékséfmesterünk" újra kitett magáért! Készült pogácsa, vajas leveles, vekni, rozsoscipó és tészta kokárda is.

Este hatra több mint 60 pénzesgyőri lakos jött el, köztük a falu két legidősebb nénije (86 és 85) is. Benicsek Misi elnökségi tagunk beszélt néhány mondatot a kemence készítésére és arról, hogy milyen jó közösségi összefogás volt az építkezés.

Az időjárás is kitartott és mindenki jóllakott a frissen sült kenyérből, zsírral, hagymával.







2017. augusztus 10., csütörtök

Még több állat - Süni tábor

A Süni táborban jó néhány állattal osztozkodtunk idén a deszkáspusztai réten (ld. korábbi bejegyzésünk a Sündörgő táborról). 

Nézzünk egy-két példát, kiket sikerült megfigyelnünk közülük! 

Az eget fürkészve megpillantottuk a fekete gólyát, a táplálékspecialista darázsölyvet, és a generalista egerészölyvek mellett a vándorsólymokat is. A tábor felett népes gyurgyalagcsapat vadászott az egyik nap, akik szüntelen lágy prü-prü hangjukkal hívták fel magukra a figyelmet. Szemünk elé került hazánk legritkább harkályfaja, a fehérhátú fakopáncs és a tábor körül sokszor hallottuk a fekete harkály jellegzetes hangját is.

Kirándulásaink során találkoztunk erdei-, vízi-, és rézsiklóval is, a kétéltűek közül pedig gyepi békát, erdei békát, vöröshasú unkát és zöld varangyot fogtunk. A tiszta vizű források és patakok a foltos szalamandra lárváinak és kövi rákoknak adtak otthont.

Az esti fénycsapdázás a rövid életű dunavirágokat is odacsalogatta a sok éjszakai lepke mellett. Lefekvés előtt még hallani lehetett, hogy a sátrak környékén pirók erdei egerek motoszkálnak. Biztos a vörös rókák, akik a tábornál ólálkodtak is őket keresték!

Jövőre Te is csatlakozz hozzánk, hogy együtt fedezzük fel Magyarország egy újabb hegységének szépségeit és élővilágát!


 
Kövi rák a Bernecei-patakból.

Fekete gólya a tábor környékéről.

Írta: Bombay Bálint & Patkó László

2017. augusztus 6., vasárnap

Ki ne szeretne egy saját kemencét? – egyszerűbb megépíteni, mint gondolnánk

Sokan csodálattal és vágyakozással tekintenek a kemencében lobogó tűzre és alig várják, hogy kóstolhassanak akár egy szelet frissen sült kenyeret vagy kalácsot. Ez a vágy ösztönzött minket arra, hogy Pénzesgyőr Község Önkormányzatával közösen ismét kemenceépítő tanfolyamot szervezzünk július 9-14 között. A község önkormányzatának udvarán építettünk a lelkes résztvevőkkel hagyományos anyagokból közösségi kemencét, amelyben a falu összejövetelein sütnek majd finomságokat.

Az építéshez szükséges alapanyagokat Pénzesgyőr Önkormányzata biztosította.

A kemence két fő alapanyaga a tömör tégla és a megfelelő agyag. A hagyományos, nagyanyáink idejében is könnyen elérhető anyagokkal dolgoztunk, amelyek környezetbarát és könnyen újrahasznosítható alapanyagok is egyben, ráadásul ezen alapanyagok általában helyben vagy a közelből beszerezhetők.

A kemencénk építését három szakaszban valósítottuk meg: 1. alapozás, 2. lábazat építése, 3. kemencetest és kémény építése. A három szakaszból a tanfolyam idejében a kemencetestet készítettük el a résztvevőkkel.

A kezdetek...

A négy lelkes résztvevő olyan praktikus ismeretekkel gazdagodott, hogy milyen a jó agyag, hogy ne repedezzen meg a kemencénk, melyik tégla a legjobb, miért kell só a tűztér fugázásának agyagába, miért pont 52 cm magas a sütőtér belső magassága, mi az a törek?
Amúgy tudjátok, mi köze van a csűrdöngölő mulatságnak a kemencéhez? (A választ az írás végén megtudhatjátok!)

Kész az alap!

A kemenceépítés igazi közösségi munka. Egyrészt többed magunkkal jobban megy a munka, másrészt az építéshez a nagymennyiségű építőanyagot kézzel-lábbal mozgatjuk meg. A téglák tapasztásához az agyagot vízzel és szalmatörekkel mezítlábbal tapostuk össze, amely gyerekkori emlékidézésnek és edzésnek is bevált. Egy kemence igazi kézműves termék. A két kezünk az alapvető szerszámunk, amivel elhelyezzük az agyagot és a téglát, majd a külső tapasztáskor kézzel simítjuk el a téglákra felvitt agyagrétegeket. A kemencénket időjárás állóvá a külső meszelés fogja tenni, amely elfedi a felszíni repedéseket is.

Köszönjük a részvételt a szuper csapatnak!

Ha szeretnétek élőben is megnézni, milyen lett a tanfolyam résztvevőinek közös kemencéje, látogassatok el Pénzesgyőrbe az Önkormányzat udvarába. Amennyiben jobban szeretnétek megismerkedni a kemencézés világával, látogassatok el a pénzesgyőri Breuer László Oktatóközpontunkba.

A kész kemence (még meszezés előtt).

A csűrdöngölő egy tánc, amelyet alapvetően azért tartottak, hogy a csűr vagy a ház földes talaját tömörítsék. A kemence készítéshez finom por állagú agyagra van szükség, amit szintén ilyenkor tapostak meg a száraz rögökből, bár az agyag megőrlésének más módszerét is használták. Az istálló bejáratához terítették el az agyagrögöket, amelyeken az állatok napjában többször átjártak, így 1-2 év alatt finom porrá taposódott minden agyagrög.

Írta: Benicsek Mihály

2017. július 31., hétfő

Vadas-madaras Sündörgő

Lezárult az idei Sündörgő tábor, de nem búsulunk, mert épp ezerrel pörög a Süni és szerveződik a következő BioBlitz!

Na, de ne rohanjuk ennyire előre! Táborainkban idén is számos szakmai programra jelentkezhettek a gyerekek. Az évek során önkéntes szakembereink geológia, csillagászat, néprajz, művészet, fényképészet, vártúra és töri, rovarászat, növénytan és természetvédelmi biológia témakörökben ismerhették meg hazánk természeti és kulturális értékeit. Ez a rövid bejegyzés most az utóbbi szakmai túráról fog szólni, amelyet a táborban olyan fedőneveken illetünk, mint vadas, vadmadaras, vadmadár, vadbiológia vagy vadas-madaras.

Túráink során elsősorban a gerinces állatokra és az azokkal kapcsolatos természetvédelmi és vadgazdálkodási kérdésekre koncentrálunk. Többek közt nyomot olvasunk és öntünk, kisemlőst csapdázunk, madarakat figyelünk meg és határozunk hangok valamint tollak alapján.

Az idei táborban például találkoztunk vöröshasú unkával, vándorsólyommal, erdei és gyepi békával, egerészölyvvel, erdei és vízi siklóval, fali és zöld gyíkkal, valamint sok-sok érdekes állattal.

P7161571
Hegyi szitakötő.

P7171624
Gímszarvas nyom.

P7191644
Vöröshasú unka.

P7191659
Szalamandra lárvák.

P7191678
Vaddisznó tejfog az állkapocsban, alatta a fejlődés alatt lévő új fogakkal.

P7201751
Gyepi béka.

P7201768
Fiatal fali gyík.

P7211804
Erdei sikló.