Mindent a süniről

"A sün félénk, de komikus és jó legény. " (Brehm)

A keleti sün (Erinaceus roumanicus) a sünalakúak (Erinaceomorpha) rendjébe tartozó 30-35 cm hosszú, zömök testű, rövid végtagokkal rendelkező, rövidke (4-5 cm) farkincájú állat. Hazánkban ő az egyedüli sünfaj a sünfélék családjának több mint 20 képviselője közül.

Feje előrefelé keskenyedik, és a hegyes alsó ajkat messze meghaladó, cipőgombszerű orrban végződik. Fülei oldalt kikandikálnak a tüskék alól, de nem emelkednek ki a szőrzetből. Apró, élénk fekete csillogó szemei oldalra néznek. Hátát fedő tüskéi megvastagodott szőrképződmények, melyek mindegyikén - sötétbarna tövüktől fehér hegyükig - barna és fehér csíkok váltogatják egymást. A homlok, fej, nyak és végtagszőrök barnák. Hasa barnásszürke, néha szinte fehér. 

Magyarországon elterjedt, a legtöbb fákat, vagy cserjéket legalább elszórtan tartalmazó vidéken megfigyelhető. A településeken kifejezetten gyakorinak mondható, gyakran találkozhatunk vele a kertekben, városi parkokban is.

Napnyugta után jár táplálék után, mely legtöbbször rovarokból, földigilisztából, évszaknak megfelelő bogyókból és gyümölcsökből áll, de előszeretettel fogyasztja a neki kitett, vagy éppen megdézsmált kutya- és macskaeledelt is. 

A süni rovarevő fogazata (kép: https://fineartamerica.com)

Veszély esetén összegömbölyödve szúrós tűpárnává változik, és útját csak akkor folytatja, ha újra biztonságban érzi magát.

Az év legnagyobb részében kimondottan magányos állatnak nevezhető, a két nem képviselői csak párzáskor keresik egymás társaságát. A fiatal sünfiak anyjuk után döcögve derítik fel a környéket, azonban amint felcseperednek, önálló életet kezdenek.

A sünök látása viszonylag gyenge, de az éjszakai viszonyok között remek szaglására és kifinomult hallására támaszkodva kiválóan tájékozódik. Kedveli a védettebb, kevésbé nyílt helyeket, gyakran kőfalak, kerítések mentén közlekedik. A hideg téli hónapokat farakások, rőzsekupacok alatt téli álomban vészeli át. A kedves állatok téli túlélési esélyeit segíthetjük azzal, hogy az évközben levágott gallyakat és a leveleket a bokrok alól nem gyűjtjük össze, hanem kupacokban hagyva menedéket nyújtunk a sünöknek. 

A nőstény évente kétszer fial. Egy alomban legfeljebb 7 utód van. A vemhességi idő mintegy két hónap. A párzásra márciustól júniusig kerül sor. A hím keresi fel a nőstényt, no de vajon hogyan párosodnak?

Sir David Attenborough-tól megtudod:

Az újszülött sünök tüskéi lágyak. Kezdetben tehetetlenek, de igen gyors fejlődésűek. Körülbelül kéthetes korukban kinyílik a szemük. Eredetileg fehér tüskéik csak ekkor kezdenek sötétedni és keményedni. 

A sajátos védekezési viselkedésük miatt különösen ki vannak téve a közúti gázolásoknak, mivel a gyorsan érkező járművektől megijedve összegömbölyödnek, ahelyett, hogy futni próbálnának. Az óvatos szürkületi vezetés sok sün életét mentheti meg.

A keleti sün védett, természetvédelmi értéke 25 000 Ft.

És végezetül egy-két recept Albertus Magnus polihisztor, természettudóstól:

"Állítólag, ha a sün megaszalt jobb szeméből egyunciányit égerfaolajban megsütnek és vörösbronz tálba raknak, majd bekennek vele olyasvalakit, aki éjjel is szeretne látni, akkor az illető kivétel nélkül mindent úgy fog látni a sötétben, akár nappal. A sün megaszalt bal szeme viszont, ha tégelybe teszik és a tollszár végével a fülbe juttatják, álmot hoz az emberre."

Aligha akad a világon olyan állat, amelynek alakjához ne fűződnének különös hiedelmek, hagyományok. Természetes, hogy a sünnek is megvan a maga kultúrtörténete. 

Legközelebb erről lesz szó ...

források:
https://www.vadonleso.hu/fajok/keleti_sun
Albertus Magnus: Az állatokról
Brehm: Az állatok világa

Így is lehet

Hulladékmentesen táborozni?
Kipróbáltuk - lehetséges!

A Pangea Egyesület évről évre megrendezésre kerülő téli Fagyhaláltúra tábora idén a hulladékmentesség jegyében telt. A túra csak nevében ijesztő, valójában az Egyesület által fenntartott Breuer László Oktatóközpontban töltünk egy hétvégét a gyerekekkel, és nem fagyunk meg :)
A túra során nem riadtunk vissza semmilyen időjárási viszontagságtól, felkerekedtünk megismerni a Magas-Bakonyt télen is. Nagyokat kirándultunk a sűrű erdőkben, szurdokokban, nyomokat olvastunk és számháborúztunk is.

Természetesen a menüt csomagolásmentes termékekből állítottuk össze, hogy ne termeljünk hulladékot a hétvége alatt. Arra kértük a táborozó gyerekek szüleit is, hogy minél kevesebb eldobható csomagolást használjanak a pénteki szendvicsek, ennivalók bepakolásakor (pl. vászonszalvéta, papírzacskó - amivel ott akár be tudunk később gyújtani).
Így is lett, sőt, a legtöbben egy szendvicsnyi műanyagdobozt is hoztak, ebbe a szombati egész napos túrára csomagoltuk az elemózsiát.

A több mint 50 fős tábor megszervezése hulladékmentesen sok felkészültséget igényelt. Első körben a helyi termelőket kellett felkeresnünk, hogy minél kevesebbet kelljen szállítani az ételeket. Cili néni szolgáltatta a házi tejtermékeket; a húst, a zöldségeket és a gyümölcsöket pedig szintén helyi termelőktől vettük. Amiket nem tudtunk beszerezni a környéken, azt csomagolásmentes boltban vásároltuk ( http://csomagolasmentes.hu/). Szerencsére adománymézet is kaptunk megbízható forrásból, ezúton is köszönjük a Pistiméznek (https://www.facebook.com/pistimez/).
Egy percig sem éheztünk, többek közt főzelékek, kolbász, tejbegríz, nyalánkságnak rizskoch, házi lekvár, egy tartalmas leves, körözött, tepertőkrém, házi sajt, aszalt szilvás húsos lencsefőzelék, túróstáska, kakaós csiga és pogácsa is került az asztalra. Kimérős teát is sikerült találnunk, így forró ital várta az egész napos kirándulásról visszatérő csapatot.

Bátran fogjatok bele ti is a hulladékmentes háztartás vezetésébe, elég hozzá egy kis összeszedettség, pár vászontáska és befőttesüveg!

https://pangea.hu/

Ne gyújts, gyűjts!

Égetés helyett komposztáljunk!

Itt az ősz, hullanak a falevelek, és…
... füstköd borít el sok vidéki települést.



Hazánkban széles körben elterjedt „népbetegség ” a kerti hulladékok és az avar égetése. Kevesen tudják, hogy ez a tevékenység mennyire káros a környezetre és az emberi egészségre.
Éppen ezért aki normális, az nem éget avart, a többinek meg tilos lenne! 

Az értékes szervesanyagból az égetés során hamu keletkezik, mely csak korlátozottan alkalmas talajerő-utánpótlásra, nagyobb mennyiségben egyenesen rombolja a talaj humuszkészletét. Ezzel szemben komposztáláskor maradéktalanul elbomlanak a növényi részek és hasznos humusz keletkezik – ez a legegyszerűbb újrahasznosítás!

Erre már elég régen rájöttünk, ugyanis a sűrűn lakott Hollandiában már az 1500-as években élénk trágyakereskedelem (Dreakhandel) folyt. A gazdák az árnyékszékek tartalmára árverésen pályáztak. Többet fizettek a gazdag papi rendházak trágyájáért, mint a kaszárnyák vagy fegyházak fekáliáért. Felismerték tehát azt az összefüggést, hogy a trágya minősége a táplálkozástól függ.

No de vissza az avarégetéshez! Egy átlagos kerti tűz, melyben vegyesen égetünk avart, fűnyesedéket és gallyakat, légszennyezést okoz. A nagy szennyezést elsősorban az váltja ki, hogy alacsony a tűz hőmérséklete, így aminek égni kellene, nem ég el, vagy csak félig. Például a növényi részekben lévő szén ugyan oxidálódik, de csak részben, és szén-dioxid helyett mérgező szén-monoxid keletkezik. Kicsit részletesebben egy átlagos kupac (100 kg) elégetése során milyen anyagok keletkeznek és azok milyen hatással vannak a szervezetünkre:

Szén-monoxid: 5-7 kg (= 5-7 milliárd mikrogramm – μg)
Azonnali hatása: fejfájás, szédülés, émelygés, a látás- és hallásképesség csökkenése.
Tartós hatása: a szívizmot ellátó koszorúerek keringését csökkenti, elősegíti a koszorúér-elmeszesedést, szűkíti a koszorúereket, növeli a szívinfarktus kockázatát. Akadályozza a vér oxigénszállító képességét.
Egészségügyi határértéke 10000 μg/m3.

PM10 (10 mikrométernél kisebb levegőben lebegő részecskék): 1,7-4,9 kg (= 1,7-4,9 milliárd μg)
Azonnali hatás: asztmás roham, légúti irritáció, szív és érrendszeri zavarok.
Tartós hatás: rákkeltő, immunrendszer károsító, szívinfarktus, agyérgörcs, tüdőgyulladás.
Egészségügyi határértéke 50 μg/m3.

Szénhidrogének: 1,5-2 kg
Rákkeltők, mutagének, károsítják az immunrendszert. Ha a születés körüli időszakban jutnak be a szervezetbe, életre szólóan megváltoztathatják a hormonok termelését.

Nitrogén-oxidok: 20 g (= 20 millió μ g)
Izgatja a szemet és a légzőszervet. Belégzése tüdővizenyőt okozhat, hatással lehet a vérre, okozhat methahemoglobin képződést.
Egészségügyi határértéke 200 μg/m3.

Metil-etil-keton: 3,6 g
Irritálja/izgatja a szemet és a légzőrendszert, hatása lehet a központi idegrendszerre, toxikus hatása lehet az emberi reprodukcióra.

Etil-benzol: 3,3 g
Irritálja/izgatja a szemet és a légzőrendszert, hatása lehet a központi idegrendszerre, hatással lehet a májra és vesére, rákkeltő, hatása lehet az emberi reprodukcióra.

Sztirén: 6,8 g
Irritálja/izgatja a szemet és a légzőrendszert, belégzése tüdővizenyőt okozhat, hatása lehet a központi idegrendszerre, lehetséges emberi rákkeltő, halláskárosodást okozhat, hatása lehet az emberi reprodukcióra.

Fenol: 3,3 g
Az anyagnak hatása lehet a központi idegrendszerre, szívre, a vesére, okozhat görcsöket, kómát, szívműködési zavarokat, légzési elégtelenséget, ájulást.

Dibenzo-furán: 0, 45 g
A Seveso-i katasztrófát a nagyon hasonló vegyi felépítésű dibenzo-dioxin okozta. Rákkeltő anyag, károsíthatja a hormonrendszert. Születési és fejlődési rendellenességeket okozhat, immunrendszert károsíthatja, a szervezetben felhalmozódik, nem bomlik le.

Benz-a-pirén : 0,06 g (=60 millió nanogramm)
Az egyik legveszélyesebb vegyület, a WHO szerint az I. veszélyességi kategóriába tartozik, egészségügyi határértéke 1 nanogramm/m3. Az anyag emberi rákkeltő. Öröklődő genetikus károsodást okozhat az emberi csírasejtekben. Állatkísérletek arra utalnak, hogy ennek az anyagnak toxikus hatása lehet az emberi reprodukcióra.
A fenti példában szereplő kupac avar elégetésével annyi PM10 részecske jut a levegőbe, mely kb. 90 millió köbméter levegőt szennyez el egészségügyi határérték felett. Ez ma egy közepes település teljes légköre egy őszi estén.

Mit okoz a részecskeszennyezés (PM10, PM2,5)?

Az ultrafinom részecskék (PM2,5) hazánkban évente mintegy 11 970 ember idő előtti elhalálozását okozzák az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2017. évi jelentése szerint. Ez 129 400 életév elvesztését jelenti évente, tehát aki emiatt a szennyező miatt halálozik el idő előtt, átlagosan 11 évet veszít életéből az Európai Bizottság által készíttetett tanulmány szerint. A szennyezés okozta kár hazánkban évente eléri a nemzeti összjövedelem (GDP) 19%-át Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint. A legveszélyesebbek az un. ultra-finom részecskék, melyek a tüdőből 20 perc alatt közvetlen a véráramba jutnak, és okoznak súlyos elváltozásokat, érrögképződéshez járulnak hozzá. A Levegő Munkacsoport éppen ezért végez ilyen méréseket, hiszen a legveszélyesebb szennyezőre érdemes odafigyelni.

És a rossz hírek után jöjjön a jó hír!

A megoldás: komposztálás

Valamennyi kerti hulladék és avar komposztálható. A folyamat során az elhalt növényi részeket mikroorganizmusok bontják le és alakítják át a szárazföldi élet nélkülözhetetlen anyagává, humusszá. A humusz hosszú távon tárolja és a növények számára könnyen felvehető formában adagolja azokat az ásványi anyagokat, melyek a növekedéshez szükségesek. De talán ennél is fontosabb, hogy a tömegének sokszorosát kitevő víz megkötésére, tárolására képes. A komposztálás során elkerüljük a hatalmas légszennyezést, értékes humuszhoz, növényi trágyához jutunk.



Komposztálni mindenki tud

Mindössze néhány négyzetméter árnyékos helyre és egy kis időre van szükségünk a kertben. A komposztálás alapvető szabálya a komposztálandó anyag megfelelő aprítása, a komposzt rendszeres keverése, nedvesen tartása és a tűző nap elleni védelme. Fontos, hogy a komposzt közvetlen kapcsolatban legyen a talajjal, hiszen a lebontó mikroorganizmusok onnan „költöznek” bele. Széles körben elterjedt téveszme, hogy a dió, tölgy levele nem komposztálható. Való igaz, hogy ezek olyan vegyületeket tartalmaznak, melyek gátolják más növények növekedését, azonban ezek is hamar lebomlanak maradéktalanul.

És a kártevők?

Valóban, sokan félnek, hogy a növényi kártevők nem pusztulnak el a komposztálás során. A helyzet azonban sokkal jobb, mint hinnénk. A lebontó, kórokozó szervezetek ugyanis általában a növény egy adott életciklusában fertőzőképesek, sőt kimondottan ellenségei egymásnak. Tehát egész más szervezetek károsítanak egy élő növényt, mint amelyek a lebontást végzik a komposztban. A jó komposzt, ha kellő mennyiségben (néhány köbméter) áll rendelkezésre, komoly hőtermelésre képes, mely a legmakacsabb kártevőket is elpusztítja.

És még egy gondolat: egy avarkupac növeli a biodiverzitást, új élőhelyet teremthetünk vele.
Érdemes itt-ott meghagyni kisebb gally-, vagy avarkupacokat, ugyanis az egymásra halmozott levelek, és gallyak („habitat pile”) fontos telelőhelyet jelentenek a kertben élő sünök (Erinaceus roumanicus) számára. A gallyakra rakodó hó jó hőszigetelő, így a különféle békafajok, vagy hüllők számára is alkalmasak a hideg évszak átvészelésére. Ők pedig mind-mind rovarevők, kiskertünk növényeinek védelmezői. A legjobb megoldás az, hogy ha a nyílt gyepen össze is gereblyézzük a hullott faleveleket, a bokrok között és alatt, ahol amúgy sincs gyep, meghagyjuk vagy akár a gereblyézett levelekből vastagítjuk is ezt a szőnyeget.



Egy szó, mint száz, ne gyújts, hanem gyűjts!

Számos településen tilos az égetés, van, ahol csak bizonyos napokon engedélyezett, de arra is akad példa, hogy a helyi önkormányzat még komposztkeretet/ládát is ad ingyen, ha nem égetünk.

Bombay Bálint
Forrás: http://www.eumet.hu/erdekessegek/avaregetes/

Gálya tábori mese

Egyszer volt, hol nem volt… Volt egyszer, hogy egy pörzsölő nyári reggelen egy lelkes csapat felkerekedett, hogy nekilásson egy hosszú útnak az Óperencián túlra. Úti céljuk egy szőlőhegy volt, méghozzá sárkányölő Szent Györgyről elnevezve. A meredek hegyoldalban felkaptatva látták csak, milyen nehéz a kíváncsi turisták dolga, ha csodájára szeretnének járni a hetedhét országon is híres bazaltorgonáknak. Az ifjú legényekből és menyecskékből álló rendíthetetlen díszes társaság elhatározta, hogy a hegyre vezető girbe-gurba sétautat kipofozza, és kipótolja a végtelenségig-hosszú foghíjas lépcsősort. Jó tett helyébe jót várj, gondolták hőseink… Szerencséjükre volt ám egy jótevőjük, úgy hívták Balaton-felvidéki Nemzeti Park, aki erős pallókat és még erősebb vasakat hozatott a munkálatokhoz. Első este egy bölcs bagoly figyelmeztette őket a rájuk váró próbatételek veszélyeire. A nehéz munka hat nap, hat éjjel tartott, miközben megannyi akadályt kellett leküzdeniük, de a lelkes önkéntesek minduntalan derekasan helyt álltak. A szinte égig érő fejük fölé tornyosuló orgonák csábításának engedve utolsó este már a tetejükről csodálták a naplementét. Büszke volt rájuk a környék apraja-nagyja, és persze volt ám vígadalom a végén.

És ez nem tündérmese!

Írta: Bombay Bálint

Naptár 2018

Boldog Újévet Kívánunk!

Ide kattintva megtekinthetitek az újévi naptárunkat :)!

Végre elkészültek a vadonatúj pólóink és vászontáskáink!

Szitáztunk racka juhosat, gyógynövényeset, és Pangeásat is! Nemsokára érkeznek almás táskák is...! Kitűző már van is belőle!

Természetesen a táskák pamutvászonból készült natúr hazai termékek, a pólók pedig organikusak.

Mind kézműves ám, mi terveztük, mi szitáztuk!!

Műanyag zacskó helyett válasszátok a vászontáskát bevásárláshoz, rövid kirándulásokhoz, ilyen póló pedig természetesen mindenkinek kell :) ! Karácsonyi ajándéknak elképzelni sem tudunk jobbat!!!

Rendeléseiteket írjátok meg a bombay.balint_KUKAC_pangea_PONT_hu címre!

Pólók (gyógynövényes, birkás, Pangeás): 3800 Ft (tagoknak: 3000 Ft)

Vászontáskák (gyógynövényes, birkás, Pangeás): 1400 Ft (tagoknak: 1000 Ft)

Kitűző (almás): 300 Ft (tagoknak: 200 Ft)

Karácsonyi csomag: 1 póló + 1 táska: 5000 Ft

Egy év a Vadasparkban!

A Budakeszi Vadaspark története egészen az 1970-es évekig nyúlik vissza. Ha nem is a kezdetektől, de a Pangea Egyesület is régóta jó viszonyt ápol a parkkal. Így rendszerint el is látogatunk az eseményeikre!

2017-ben sem volt ez másként, sőt, havonta találkozhattatok velünk a Budakeszi Vadasparkban! A különféle rendezvényeken megannyi játékot próbálhattak ki velünk kisebbek és nagyobbak: tesztelhették ügyességüket, eszüket, érzékszerveiket is. Meséltünk nekik állatokról, növényekről, természetvédelemről - nappal és éjszaka egyaránt. 

Jövőre Te is látogass el hozzánk! 

Írta: Bombay Bálint

Túra az Alacsony-Tátrában

Kosteleki önkéntes programunk mindannyiunk sajnálatára tavaszra halasztódott, az így felszabadult hétvégénket pedig úgy döntöttünk, hogy -a gyimesi csűrköltöztetés helyett- az Alacsony-Tátrában (Nízke Tatry) túrázással töltjük.

Szeptember 30-án hajnalban tehát nekiindultunk két autóval, hogy nyolckor már Trangoska (1120 m) parkolójából  kezdhessük el a kétnapos kalandot. A nyolc főből álló csapat magját a Pangeás különítmény (Zsófi, Vincze, Pisti és Mimi) adta. Fejenként négy liter vízzel, csúcssörrel, sátorral, hálózsákkal és élelemmel felpakolva nekiindultunk felfelé, az első lendület a menedékházig vitt minket, ahol elkezdtük készleteink megcsapolását és megcsodáltuk a partizánemlékművet.

A II. világháború idején Gyömbér és Králicska között visszavonulási harcok voltak a partizánok és a német alakulatok között. A harcok, valamint a partizánok az Alacsony-Tátra főgerincén való nehéz átkelésének emlékére emelték 1944 telén ezt az emlékművet.

Ezután tovább folyattuk utunkat felfelé, egészen az Alacsony-Tátra legmagasabb csúcsáig, a Gyömbérig (Ďumbier) (2043 m). Innentől a csúcssörök nem nyomták tovább a vállunkat, ráadásként pedig gyönyörű kilátásban lett részünk, ugyanis szerencsére csodaszép, napos időt fogtunk ki. A főgerincen tovább haladva nyugati irányba ezután meghódítottuk a Chopok (2024 m) nevű csúcsot, majd a Dérest (Dereše) (2004 m) is.

Itt rengeteg kőépítmény és a gerincen átbukó felhők fogadtak minket, miközben a nap is egyre lejjebb került az égen, így a szeles gerinctől búcsút vettünk és leereszkedtünk a hegy oldalába, ahol gyorsan felvertük sátrainkat és felkészültünk a fagyos éjszakára.

Reggel többen már napfelkelte előtt felébredtek a foguk vacogására, ők a gerincre felkapaszkodva köszöntötték az új napot, majd reggeli, sátorbontás (és sátorról jégolvasztás) és egy kis hálózsákos napon melegedés következett, majd nekiindultunk lefelé, fagyott áfonyát eszegetve.

Ezen a napon a tengerszint feletti magasság csökkenéséből kifolyólag inkább fenyőerdőkben, áfonyás tisztásokon vitt utunk, rengeteg gombát találtunk, megmásztuk a Baba csúcsot (1590 m) és alaposan kifáradva jutottunk el végül a parkolóba, ahova a csapat még mindig energikus fele plusz pár kilométert megtéve az autókat elhozta, hogy újra együtt tegyük meg már 2 x 4 keréken az utat Magyarországra, hogy még mindenkinek legyen ideje megírnia másnapra a házi feladatát :).

Nagyon jól éreztük magunkat, szándékozunk a jövőben is legalább havonta egyszer hasonló túrákat szervezni lelkes önkénteseinknek és barátainknak, ezek a PÖT keretében kerülnek majd megtervezésre. 

Írta: Kas Emília (Mimi)

Zavaros a Tisza... - Vízitúra

Nem csak az önkéntesmunkáról szólt az egyesület tagjainak a nyár, hanem augusztus 12-20- ig evezni indultunk a felső Tiszán. A vízitúrát már hosszú évek óta a Szabó család szervezi meg, ehhez csatlakozott most a pangeás csapat 5 fővel, és Duna a kosteleki kutya is velünk tartott. Idén Tiszabecsről indultunk, és Tuzsérra éreztünk meg.

A vízitúra alatt vadkempingezni szoktunk, ami azt jelenti, hogy homokpadokon alszunk nomád körülmények között sátorban vagy hálózsákban a csillagos ég alatt, mint azt a Süni táborban már megszokhattuk. A mindennapi kenuzás mellett kulturprogramokat is szerveztünk: Szatmárcsekén a kopjafás temetőt néztük meg, majd a Túr-bukót, Tarpán az ország egyik működő szárazmalmát, Lónyán a haranglábat és a templomot, és Tiszaszentmártonban a templomot csodáltuk.

Többször megálltunk fürödni is evezés közben, hogy a Tiszában lehűtsük magunkat. Napközben szendvicseket, kenyeret ettünk, este pedig bográcsoztunk, krumplit, halat, szalonnát sütöttünk. Ehhez a homokpadokon gyűjtöttünk fát.

Kaptunk itt is tábori daloskönyvet, amit este a tábortűznél is használtunk és az evezés közben is nagy segítség volt dalolva evezni! Éjszakánként pedig párosával óránkénti váltásban őrködtünk. Volt egy mobil röplabda- hálónk is, amit minden nap vittünk magunkkal, és reggelente kávé helyett röpimeccseket játszottunk és úsztunk.

A benki homokpadon tartottunk egy pihenőnapot is a túra közepén, ahol indokolatlanul kevés árnyék volt:

Köszönjük a szervezést a Szabóknak, Peti kapitánynak, és reméljük jövőre is részt vehetünk majd a túrán!

Írta: Novák Sára Anna & Szabó István